A Mozaik utcai vizsgaállomás korrupciós ügye visszalökte a rendszert a múltba
Könyörtelenül szállingózik a januári hó a legnagyobb magyarországi hatósági műszakivizsga-állomás udvarára a Mozaik utcában, ahol ezen a reggelen tíz autó és kisteherautó várakozik, hogy bejussanak a csarnokba a forgalomba helyezéshez szükséges szemlére. Bárki joggal érezheti, hogy megütötte a főnyereményt, aki előtt felnyitotta a sorompót az őr a Budapest Főváros Kormányhivatalának felügyelete alatt álló telephely bejáratánál, mert hetekig, néha hónapokig kell várni a vizsgaidőpontra. Mivel sok használtautó-kereskedő és ügyintéző rendszeresen jár ide, a helyi alapműveltség része, hogy az ügymenetet egyszerre lassítja a 2020-ban kirobbant korrupciós botrány, az 2023-ban országszerte bevezetett internetes vizsgajelentkezés sajátosságai, illetve a létszámhiány.
Sokan az alapos műszaki vizsgából és dokumentum-ellenőrzésből álló, személyautók esetében 22 800 forintos, február elejétől 30 600 forintra dráguló egyedi forgalomba helyezési eljárásra várnak. Vagy a legalább egy hónapig érvényes külföldi műszaki vizsgával igénybe vehető 8 ezer forintos, februártól 11 ezer forintra dráguló honosítási eljárásra szeretnének bejelenteni más országból származó autókat. Őket és a taxik, oktatóautók, mezőgazdasági gépek gazdáit, és az egyéb okból várakozókat egyaránt a Központi Időpontfoglaló Alkalmazás használatára kárhoztatják a jelenlegi szabályok. Sem telefonon, sem emailben, sem személyesen nem lehet vizsgára jelentkezni a Mozaikban, legalábbis ezt mondta az egyik ügyintéző, amikor személyesen kérdeztünk rá erre.
Az időpontfoglalás egyszerre üzlet és szerencsejáték
A Mozaikban szinte pontosan ugyanazokat az autós ügyeket lehet elintézni, mint az országban működő további 25 hatósági műszakivizsga-állomáson, de a budapesti állomás jelentősége azért óriási, mert az új és használt autós cégek többsége a fővárosban működik. Szintén az állami internetes felületen hirdetik ki más hatósági vizsgahelyek is a következő időszak vizsgaidőpontjait. Ezeket az autósok, illetve többségükben használtautó-kereskedők az adásvételi szerződés, illetve számla, valamint a kinti forgalmi engedély feltöltésével, és az alvázszám megadásával foglalhatják le.
Országos problémát okoz viszont, hogy a vizsgaidőpontokhoz tartozó előjegyzéseket csupán írásos kérelem alapján lehet töröltetni, egyszerűen, az előjegyzési felületen nem lehet ezt megtenni. Azért szűnt meg a törlési és módosítási lehetőség, mert felmerült, hogy akár fiktív adatokkal is le lehet foglalni az időpontokat, majd át lehetett adni ezeket egy másik járműnek, ami kijátszhatóvá tette a rendszert.
További bonyolítja a helyzetet, hogy bár a hatósági vizsgaállomások a kormányhivatalokhoz tartoznak, azok pedig a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz (KTM), ugyanakkor a joggazda az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM). További érdekesség, hogy a novemberi ÉKM-es körlevélben foglaltak mégis utasításnak tekinthetők, amelynek végrehajtását ugyanakkor a KTM-nek kell felügyelnie.
Pontosan ennek a kaotikus működésnek a következménye, hogy bizonyos megyékben lehetővé tették a személyes időpontfoglalást, máshol csak a naptáras módszer működik. Így viszont előfordul, hogy akár egyszerre két helyen is kap időpontot egy-egy autó a vizsgára. Sokan továbbra is a Nemzeti Közlekedési Hatóságot (NKH) küldik melegebb éghajlatra, amikor elakadnak ebben a rendszerben, pedig az 2016-ban megszűnt, azóta ilyen széttagolt a rendszer, ami teljesen elhibázottnak tűnik.
A fölöslegesen lefoglalt vizsgaidőpontokon nem megjelenő autók helyett nem vizsgáztatnak másikat, így a külső szemlélőknek úgy tűnhet, hogy a vizsgabiztosok lazsálnak. Ezt a hatást erősíti az is, hogy a vizsgákhoz normaidő tartozik, ami attól függően, hogy egyszerre egy vagy két vizsgabiztos ellenőrzi-e egy autó állapotát, lehet 30 vagy akár több mint 40 perc is.
Több érintettel beszéltünk, köztük kereskedőkkel és vizsgaügyintézőkkel is, természetesen senki nem akarta vállalni a nevét, mert nem akarnak rossz viszonyt a hatósággal. Tapasztalatuk szerint a Mozaikban a meghirdetés után nagyjából fél óra alatt elfogynak a szabad időpontok, azt viszont csak kevesen tudják, hogy mikor hirdetik ki a következő beosztást. Jó példa erre január 22. is, amikor reggel meghirdettek egyhétnyi vizsgalehetőséget, majd ez nagyjából 10 perc alatt betelt. Ha valaki közben éppen mással volt elfoglalva, az várhatja a következő időponthirdetést.
A fővárosi kormányhivatal kérdésünkre azt válaszolta: eddig csak egyszer fordult elő, hogy hivatali idő után nyitották meg a jelentkezést az internetes naptárban, ugyanakkor egyszerre kevés időpontot adnak meg, vagyis nem lehet hónapokra előre tervezni. Ez olyan sajátos gyakorlathoz vezetett a fővárosban, amelyben a vizsganepperek azért kérnek és kérhetnek is pénzt ügyfeleiktől, hogy minden hétköznap helyettük frissítgessék ugrásra készen a naptárat. Nincs egységes gyakorlat az országban, mert például a Pest Vármegyei Kormányhivatal felületén szerepel, hogy keddenként 14:30-kor hirdetnek vizsgaidőpontokat, a budapestién cikkünk írásakor viszont nem.
Jól mutatja a kaotikus helyzetet, hogy erre már egy piaci vállalkozást is megpróbáltak rátelepíteni. Az anomáliára építve Kakuk Péter, a Sherpa Software nevű cég vezetője tavaly októberben körlevelet küldött a potenciális ügyfeleknek arról, hogy NKH Időpontfigyelő néven fizetős szolgáltatást indított. A ráépülő alkalmazás havi 6990 forintért, hivatali időben 25 másodpercenként belenézett az előfizetők által kiválasztott vármegyei kormányhivatali időponttáblázatokba, majd emailben, illetve sms-ben küldött értesítést, hogy jelentkezhetnek a műszaki vizsgára.
Kakuk szerint a rendszer végül csak 50 feliratkozóig jutott, mielőtt decemberben megváltoztatták a Központi Időpontfoglaló Alkalmazás szoftverét, így annak változásait később már nem lehetett ezzel a módszerrel követni. Az Építési és Közlekedési Minisztériumtól, illetve a fővárosi kormányhivataltól származó információink szerint egyeztetések zajlanak a rendszer továbbfejlesztésére. Ezzel kapcsolatban nehéz másra gondolni, mint hogy érdemes lenne beemelni az sms-es, illetve emailes értesítési funkciót Nagy Állami Alkalmazásba.
Van telefonos és személyes bejelentkezés vagy nincs?
A másik lehetőségről novemberben küldött levelet az ÉKM a kormányhivataloknak. Ebben azt az iránymutatást adták a hatósági vizsgaállomásoknak, hogy a felszabaduló időpontokra átmenetileg telefonon és személyesen is fogadjanak el jelentkezéseket például a mezőgazdasági járművekkel, az új járművekkel, az átalakított járművekkel, vagy a közfeladatot ellátó járművekkel, illetve a rendkívüli vizsgára érkező ügyfelektől. A felsorolásban nem szerepelnek a használt autók, és az intézkedéshez fokozott felügyeletet is kért a minisztérium. Ezt a felvetést erősítette meg a Telexnek küldött válaszában is a tárca, amikor azt írták, van lehetőség telefonos és személyes időpontfoglalásra, ugyanakkor a válaszban kifejezetten az egyedi forgalomba helyezési és honosítási eljárásokat említették.
Bár a Mozaikról szóló Google-értékelések jelentős részében a lehetetlen állapotokról írnak, a kormányhivatal tévesnek nevezte azt az értesülést, amely szerint akadozik a Mozaik, illetve a Vas Gereben utcában található másik fővárosi hatósági vizsgaállomás működése. Ezt az állítást azzal támasztották alá, hogy míg 2020-ban, összesen 8190 jármű vett részt a kétféle eljárásban a két helyszínen, tavaly pedig több mint 17,7 ezer.
De akkor ki tehet arról, hogy az autósok és kereskedők haragja nőttön-nő az időponthiány miatt? A kormányhivatal szerint a várakozási időt sokszor az növeli, hogy a műszaki vizsgáztatásra szakosodott vállalkozások rengeteg időpontot lefoglalnak, majd azokon nem jelennek meg. Emiatt felülvizsgálják az időpontfoglaló rendszert. 2020 előtti kimutatást nem tudtak küldeni, mert mint írták, azelőtt nem volt kötelező statisztikát vezetni a vizsgák számáról. Nagy kár, pedig fontos év volt az a Mozaik történetében.
A Mozaik-ügy: 500 millió forint összérték, 58 vádlott
2020 júliusában fény derült az utóbbi évek legnagyobb autós korrupciós ügyére, amely jelenleg is tart. Mint kiderült, 2016 óta tizenhat Mozaik utcai dolgozó összejátszott több tucat vizsganepperrel és kereskedővel, akiket kenőpénz fejében juttattak bizonyos előnyökhöz, főként soron kívüli vizsgaidőponthoz. Ezzel a módszerrel legalább 58 ezer járművet vizsgáztattak le itt.
Előfordult olyan eset is, amikor az importból származó használt autó műszaki állapotától függetlenül ment át a magyar rendszám kiváltásához szükséges vizsgán. Bár a csúszópénz jobbára 5 ezer forint volt alkalmanként, máskor 10-20 ezer forint cserélt gazdát a Mozaik utcai korrupciós gépezetben, mielőtt maga a kormányhivatal fordult az ügyészséghez.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2023 januárjában, vagyis két és fél évvel az ügy kezdete után bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat összesen 58 ember ellen. Az ügyészség a vizsgabiztosok esetében letöltendő börtönbüntetést, több millió forintos pénzbüntetést, a közszolgálati jogviszonyhoz kötött munkától való végleges eltiltást és vagyonelkobzást indítványozott, míg az ügyintézők többsége egy-két millió forintos pénzbüntetésre számíthat.
A Fővárosi Törvényszék Telexnek adott friss tájékoztatása szerint az elkövetési érték már 500 millió forint, és a vádlottak közül eddig 30 esetében fejeződött be az eljárás. Ők beismerő vallomást tettek és lemondtak a tárgyaláshoz fűződő jogukról, de azt nem lehet tudni, hogy közülük hányan voltak korábban kormányhivatali tisztviselők, illetve vizsgabiztosok és hányan nepperek.
Jelenleg senki nem áll letartóztatásban vagy házi őrizetben, de gépjárműveket, készpénzt és valutát is lefoglaltak a korrupciós botrány érintettjeitől, valamint zárolták bankszámláikat és ingatlanokat is zár alá vettek a hatóságok. Ezzel még távolról sincs vége az ügynek, ugyanis a Mozaik esetében a 2023. januári vádemelés után még tavaly ősszel is volt tárgyalás, a bizonyítási eljárás még zajlik, és hamarosan új bíróhoz kerül az ügy.
Aki nem olyan szerencsés, hogy időpontot nyer a Mozaik utcai internetes lottón, de nem is akarja tovább rabolni a saját idejét, az megnézheti, mi a helyzet a többi hatósági vizsgaállomáson. A Vas Gereben utcában cikkünk írásakor minden hely foglalt volt, újabb időpontot itt sem hirdettek ki, ami egyébként érthető, mivel a kormányhivatal szerint a sajnálatos, 2020-as események óta a szükségesnél héttel kevesebb vizsgabiztos van a két budapesti helyszínen.
Szerencsére az Építési és Közlekedési Minisztériumban a botrány előtt is vezettek statisztikát az egyedi forgalomba helyezési és honosítási eljárások számáról. Nem kis meglepetésünkre kiderült, hogy 2017-ben több mint 51 ezret végeztek a kinti autók magyarországi regisztrációjához szükséges kétféle átvizsgálásból a két budapesti hatósági állomáson összesen, a következő két évben pedig évente nagyjából 50 ezret. Ezek a tavalyit több mint kétszeresen meghaladó számok részben megmagyarázzák, mekkora a baj most a Mozaik és Vas Gereben utcai állomások teljesítményével.
Bár a fővárosi kormányhivatal állítása szerint folyamatos a létszámfeltöltés és racionalizálás, ez nem könnyű, mert közben működik Magyarországon 1400 magánkézben lévő vizsgaállomás is, azok is vesznek fel munkatársakat. Csak az Autóklub állomásai kaptak engedélyt két éve az autóhonosításra, az egyedi forgalomba helyezésre pedig azok sem, legalábbis egyelőre. Az állami vizsgabiztosok bruttó 400 ezer forint körüli fizetésénél a magáncégek többet fizetnek a szakembereknek, van tehát verseny a piacon, de mintha ebben nem akarna részt venni az állam.
Mivel a kormányhivatalok közlekedési felügyelőségeinek országos hatáskörük van, a kintről származó használt autók gazdái akár egy másik megyében is elintézhetik a honosítást, ahogy a kormányhivatal szerint Budapestre is sokan jönnek vidékről vizsgáztatni. Ez sem könnyű megoldás, mert egyrészt a műszaki vizsgára szánt, még nem rendszámos autók mozgatása időigényes, növeli a költségeket és csökkenti a kereskedők hasznát, akár ideiglenes rendszámmal, akár tréleren szállítják őket. Másrészt a főváros környékén eleve nem könnyű biztos megoldást találni, ugyanis a Mozaik utcai esethez megtévesztésig hasonló eljárás zajlik hivatali visszaélés miatt az érdi és a pomázi hatósági vizsgaállomásokon történtek után.
A műszakivizsga-korrupció nem fővárosi jelenség
Az érdivel kapcsolatban azt a tájékoztatást kaptuk a Fővárosi Törvényszéktől, hogy 2021-ben összesen hetven emberrel szemben emeltek vádat, közülük 22-en még várják az eljárás végét. Itt is hivatali vesztegetés elfogadása és egyéb bűncselekményeket tártak fel, miután a vádirat szerint az egyik kormányhivatali vezetőnek 1–100 ezer forint közötti összegeket ajánlottak fel bizonyos ügyfelek különböző előnyökért cserébe, illetve belső információk kiszivárogtatásáért. Az illető ezeket az ajánlatokat elfogadta, később viszont maga kért pénzt a soron kívüli vizsgáéért, a jóindulatú elbírálásért, esetleg azért, hogy megszegje hivatali kötelezettségét. Ez az ügy március közepén tanúmeghallgatással folytatódik.
Az érdi hatósági állomás cikkünk írásakor nem is szerepelt az internetes időpontfoglaló rendszerben, a pomázi pedig, ahol szintén az utóbbi években robbant ki korrupciós ügy, ugyancsak nem jelent megoldást. Az internetes naptár szerint Pomázon csak hétfőnként reggel 8-tól 11 óráig foglalkoznak honosítási és egyedi forgalomba helyezési eljárásokkal. A többi napra, illetve napszakra nem is hirdetnek időpontokat, ez a szűk idősáv pedig több hétre előre betelt.
A pomázi vizsgabázis ügyét szintén a Központi Nyomozó Főügyészség tárta fel, majd 2022-ben emeltek vádat hivatalos személy által üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt összesen 50 személy ellen a Budapest Környéki Törvényszéken. A vádirat szerint a vizsgaállomás négy vizsgabiztosa és két pénztáros a 2003-as nyitás után korrupciós rendszert alakított ki annak érdekében, hogy jogtalanul rendszeres jövedelemhez jussanak. Mint az ügyészségi közleményből kiderül, az összesen 50 vádlottal a Budapest Környéki Törvényszéken jelenleg is zajló eljárás érintettjei a műszaki vizsgáztatáshoz használt informatikai rendszer 2009. július 13-i elindításától a vizsgabiztosok 2019. július 2-i elfogásáig több mint 55 ezer eljárást pörgettek végig csúszópénzzel. A tarifa eleinte kétezer forint volt, majd később ötezerre, ezután pedig tízezerre emelkedett.
Mi a helyzet a használtautó-piacon?
A Jóautók.hu hirdetési portál a Datahouse adatai alapján azt írta, hogy 2024-ben 111 ezer használt autót helyeztek forgalomba Magyarországon, az előző évben pedig 106 ezret. Mindkét szám rendkívül alacsonynak számít a korábbi 150-160 ezres éves mennyiséghez képest, ugyanakkor mivel az új autók egyre drágábbak, a vevők egy része átvándorolt a belföldi piacra, ahol 909 ezer autóadásvétel zajlott le az elmúlt évben.
Az importpiac gyenge teljesítményének okai közt szerepel a 410 forint körüli euróárfolyam, a magas üzemanyagárak, de az állami vizsgaállomások súlyos működési zavarai miatt nehézkes és lassú ügyintézés szintén befolyásolja ezt a piaci szegmenst. Hogy mennyire nem csupán fővárosi és Pest környéki jelenségről van szó, azt a Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása is elárulja. E szerint a Szegedi és a Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészségeken szintén több műszakivizsga-állomást érintő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyomoztak.
Ezekről a folyamatban lévő ügyekről nem árultak el többet, bár talán szükségtelen is, mert a nem is annyira szórványos példákból kirajzolódik a kép, hogy Magyarország több pontján évtizedekig elsősorban az alapján dőlt el, hogy egy használt autó kap-e itteni rendszámot, illetve a gazdája vizsgaidőpontot, vagy sem, hogy hol épült ki a nepperek és a vizsgabiztosok korrupciós rendszere. Utólag lehetetlen eldönteni, hogy azért létezett-e ez az összefonódás, mert másként nem lehetett könnyen átverekedni a bürokrácián, vagy fordítva.
Akár a német modellt is átvehetnénk
A hatósági műszaki vizsgáztatás összetett problémájára megoldást jelenthetne az internetes időpontfoglaló rendszer megreformálása, az állami vizsgahelyek létszámának növelése megfelelően megfizetett és megbízható szakemberekkel. Az is sokat számítana, ha az Autóklub példájához hasonlóan eddig független vizsgaállomások is jogosultságot szerezhetnének a járművek egyedi forgalomba helyezésére. Ezt megkönnyíthetné, ha a papírmunkát leválasztanák a műszaki átvizsgálásról, mert az lényegében a kintről hozott autóknál is ugyanazokat a lépéseket tartalmazza, mint az itteniek esetében. Ha mindezzel végzett az állam, jöhetne a vizsgák technológiai megújítása, hogy például az elektromos autók gazdáinak ne kelljen külön vizsgálatra vinni autóikat a hagyományos műszaki mellett, illetve ne jussanak át a szűrőn a környezetszennyező, balesetveszélyes, illetve rohadó autók.
A München mellett élő Gerencsér Róbert autókereskedő több mint tíz éve működteti vállalkozását, ezért nemcsak rendszeresen vásárol és ad el kinti használt autókat, de műszaki vizsgáztatással is gyakran foglalkozik. Mint elmondta, Németországban az országos hálózattal rendelkező Dekra és a Tüv foglalkozhat más országokból származó autók forgalomba helyezés előtti vizsgáztatásával. A két cég az állami KBA, vagyis a közlekedési hatóság felügyelete mellett végzi ezt a tevékenységet. Az ügyfelek akár bejelentkezés nélkül is elvihetik autóikat az állomások egyikére, de a cégek online naptáraiban is választhatnak időpontot, ezekben vannak is szabad helyek, így biztosan nem kell várakozniuk. A németországi regisztrációhoz szükséges átvizsgálás nagyjából 150 euróba (kb. 62 ezer forint) kerül, ezen felül pedig további 80 euró körüli összeget kell fizetni az új forgalmi engedélyért, a törzskönyvért és a rendszámtáblákért.
Németországban nincs a magyarországihoz hasonló regisztrációs adó, amely nálunk most még a motor típusától, környezetvédelmi besorolásától és az első forgalomba helyezés időpontjától függ, de februártól drágulás várható és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal áttér a teljesítményalapú adószámításra. Nemcsak ez fog változni az idei évben, hanem emelkedik a gépjárműadó, a cégautóadó és a vagyonszerzési illeték is, sőt, 14 év után az eddigi 16 290 forintról 26 700 forintra drágul az autók időszakos műszaki vizsgájának díja is.
Ezzel kapcsolatos érdekesség, hogy a vizsgáztatásra jogosult vállalkozások elvileg kötelesek a hatósági díjért elvégezni az átvizsgálást, hiszen ennek kicsit kevesebb mint fele náluk marad, de a gyakorlat inkább az, hogy az ügyfeleknek erősen javasolják, hogy vegyék igénybe az előzetes átvizsgálási szolgáltatást is. Ezért általában 20-25 ezer forintot kérnek, mondván, ha itt kiderül, hogy egy autó nem felel meg az előírásoknak, akkor bukás nélkül megjavíttathatja a gazdája, majd elviheti az éles vizsgára. Ellenkező esetben a vizsgabiztos köteles érvényteleníteni a korábbi műszakit. Németországban mindezt úgy oldják meg, hogy akár az időszakos, akár a forgalomba helyezéskor kötelező műszaki vizsgán találnak problémákat, ezeket jellegüktől és súlyosságuktól függően pontokba szedve átadják az autó gazdájának, akinek harminc napja van kijavíttatni a hibákat, majd visszamenni egy újabb szemlére.
Korrupciós ügyekről és engedékenyebb műszaki vizsgáztatókról Németországban is hallani, de Gerencsér szerint hatalmas különbség az itteni rendszerhez képest, hogy ott senki nem kényszerül közvetítőkön keresztül intézni az autója ügyeit, mert a két nagy piaci szereplő egymással versengve próbálja a lehető legmagasabb szintű szolgáltatást nyújtani mindenkinek, így a Magyarországon feltárthoz hasonlóan nagy léptékű visszaélésektől sem kell tartani.
Forrás: telex.hu Kép: illusztráció
