Vannak olyan vállalkozók, akik vállalkozásukkal kapcsolatos bevallásokból, bejelentésekből az egyszerűbbnek tűnő dolgokat maguk elvégzik, a bonyolultabbakat pedig rábízzák könyvelőjükre. Aztán persze csodálkoznak, ha a könyvelő ezt nehezményezi, hiszen ők csak segíteni akartak…
Egy remek példa fentiekre, ami nem csak hogy zavart okozott, de még sokba is került egy kollégánknak. Történt, hogy több ízben is szüneteltette tevékenységét az adóévben, ezt ő maga bejelentette a Webes Ügysegéd felületen. Könyvelőjének nem szólt erről. Eljött azonban az iparűzési adó bevallásának ideje. A szabály az, hogy az éves iparűzési adót május 31-ig kell bevallani és befizetni – kivéve, ha a vállalkozás év közben szünetel. Ebben az esetben a bevallási határidő a szüneteltetés végétől számított 30 nap. Ha egy adott adóévben több esetben is szüneteltet a vállalkozó, akkor több iparűzési adó bevallást kell beküldeni.
Eddig nem is lenne baj. Azonban ma már igenis számít, hogy a vállalkozó milyen formáját választja az iparűzési adó fizetésének. Az általános eljárás szerint az anyagköltséggel csökkentett bevétel 2 százalékát kell fizetni, az egyszerűbb forma pedig az ún. tételes-sávos fizetési forma, amikor éves 12 millió forintig fix 50 ezer forint a taksa.
Igen ám, de ez az utóbbi forma kedvezményes adózásnak minősül, választásának egyik feltétele az iparűzési adóbevallás határidőben történő benyújtása. Továbbá, miután a következő évi adózási módszerről is a bevalláson kell számot adni, ennek jelölése szintén csak a határidőben beadott bevallás nyilatkozati rovatában jelezhető.
Mi történik, ha késedelmesen küldjük be iparűzési adó bevallásunkat?
Utólag már – bárhogy is nyilatkoztunk az előző bevalláson – csak az általános eljárás szerinti módszer alkalmazásával teljesíthetjük kötelezettségünket. Ez pedig egy 10 milliós bevétel esetén még az anyagköltség levonása mellett is 100-150 ezer forint adófizetéssel járhat, a sávos 50 ezres összeggel szemben.
Fenti példában említett kollégánk is így járt.
Drága volt a tanulópénz…
-oli-
