A világ számos országában sárgák a taxik, de vajon hogyan lett szinte szabvány ez a szín? Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjából kiderül. 

 

A taxik rövid története

A taxi ötlete már a 17. század elején létezett, de akkoriban ez még lóvontatású, bérelhető kocsikat jelentett. A maihoz hasonló, modern taxi először 1897-ben Londonban bukkant fel, ami ráadásul elektromos volt. Ugyanebben az évben Stuttgartban már olyan benzinmotoros Daimler taxi közlekedett, amelyben a Friedrich Wilhelm Gustav Bruhn és két társa által feltalált taxaméter, azaz a fuvardíjat mutató taxióra működött. Érdekesség, hogy a taxaméter szóból alakult ki a taxi mint személyszállítási szolgáltatás elnevezése. A következő években Párizsban, Londonban és New Yorkban is megjelentek a hasonló taxik, Budapesten pedig több mint 110 évvel ezelőtt, 1913-ban kezdődött a taxizás.

 

A feleség javasolta a sárgát

Amikor a 20. század elején Albert Rockwell és a felesége Európában utazgattak, felfigyeltek arra, hogy a városokban milyen fontos szerepet játszik a taxis közlekedés. Ezért a férfi elhatározta, hogy saját céget alapít Amerikában. Rockwell taxis vállalkozása 1908-ban indult, és a felesége, Nettie javasolta, hogy a flotta autóit fessék a kedvenc színére – sárgára -, mert az feltűnő lenne. 1910-re a járművek „sárga taxi” néven váltak ismertté New Yorkban, a vállakozó pedig társaival 1912-ben megalapította a Yellow Taxicab Company nevű céget, ami nagyjából annyit jelent: Sárga Taxi Társaság.

A vállalat még jogi lépéseket is tett annak érdekében, hogy megtarthassák maguknak a jellegzetes sárga színt. A bíróság azonban úgy döntött: nem lehet korlátozni, hogy a többi taxis sárgára fesse az autóját, ugyanakkor nem sugallhatják azt, hogy a Yellow Taxicab Co. üzemelteti őket. Így aztán néhány esetben mégis megtiltották másoknak, hogy a megkülönböztető sárga színt használják.

 

Egyetemi tanulmány adta az ötletet

Bár időben Rockwell sárga taxijai hamarabb jelentek meg az utakon, a szín széles körű elterjedése John Hertz nevéhez fűződik (az ő neve sokaknak ismerősen csenghet a világ számos pontján működő autókölcsönző miatt). Hertz 1907-ben vágott bele a taxis vállalkozásba Chicagóban, és nagyon sikeres volt. Állítólag olvasta a Chicagói Egyetem egyik tanulmányát, amely szerint a messziről legjobban látható szín a sárga egy kis vörössel keverve. Saját taxikat kezdett gyártani, és 40 autóval létrehozta a chicagói székhelyű Yellow Cab Company céget 1915-ben. Minden autóját sárgára festette, amely végül taxisárga néven vált ismertté, és ahogy további városokat hódított meg, a szín iparági trenddé vált.

New Yorkban 1967 óta előírás, hogy sárgák legyenek a taxik, Budapesten, 2013-tól, a fix tarifa bevezetésével együtt döntöttek az egységes sárga színről. A világon sok országban sárgák a taxik, de például London híres a fekete taxikról.

 

Hogyan számolják a viteldíjat?

Budapesten régebben taxitársaságonként eltérő volt a tarifa, csak a maximális ár volt meghatározva. 2013-ban vezették be a rögzített, hatósági árat a fővárosban, vagyis meghatározott árak alapján számítják ki a viteldíjat. Az utasok szempontjából ez azt jelenti, hogy mindegyik taxi ugyanannyiért fuvarozza az embereket. A fix díjak azóta többször változtak, legutóbb éppen egy éve, 2023 márciusában emelkedtek.

Jelenleg így néznek ki a taxis tarifák Budapesten:

  • Alapdíj: 1100 forint
  • Kilométerdíj: 440 forint
  • Percdíj: 110 forint

 

De hogyan számolják ki, hogy mennyit fizet a végén az utas?

Az alapdíj azt jelenti, hogy amikor az utas beszáll a taxiba, elindul a taxióra, de nem nulláról, hanem 1100 forintról. Ez vehetjük afféle kiszállási díjnak is, a lényeg, hogy ez minden utazásnál ugyanannyi.

A kilométerdíjat a megtett út alapján számolják, és értelemszerűen attól függ, hogy milyen messzire szeretnénk utazni. Ha például a Blaha Lujza térről taxizunk a ferihegyi Liszt Ferenc repülőtérre, az nagyjából 20 kilométer, vagyis 20×440 forint, azaz 8800 forint lesz a kilométerdíj.

A percdíjat csak akkor számolják fel, ha a taxi 15 kilométer/óránál lassabban halad vagy áll. Ez történik piros lámpánál, sűrű forgalomban, dugóban. Ha az autó 15 kilométer óránál gyorsabban megy, akkor csak a kilométerdíj pörög, ha lassabban, akkor csak a percdíj.

 

Akkor lássuk az egészet egyben! Az alapdíj (1100 forint), a 20 kilométerért fizetendő kilométerdíj (8800 forint), és – ha mondjuk 7 percet araszolt vagy állt a taxi – a percdíj (770 forint) összesen 10 670 forint, ennyi lesz leegyszerűsítve az elképzelt utazás teljes ára – ami a gyakorlatban lehet több és kevesebb is. Fontos tudni, hogy egyéb költséget a taxis nem számíthat fel, és a pontos viteldíjat mindig a taxióra mutatja.

És azt tudod, mikor lehet leinteni egy taxit az utcán? Akkor, ha világít a taxi felirat a tetején – ezért hívják ezt a feliratot szabadjelzőnek –, így mutatják, hogy nem szállítanak utast.

Forrás: autoszektor.hu Kép: illusztráció