A piacvezető Bolt Taxi ellehetetlenítését célzó kísérlet bár hivatalosan a taxik logójáról szólt, ennél sokkal mélyebb problémákra utal, amelynek a vége akár törvénymódosítás is lehet, de az is, hogy tömegesen teszik át külföldre a székhelyüket a magyar taxistársaságok.
A Bolt Taxi engedélyének visszavonását kezdeményezte a hét elején a Budapest Főváros Önkormányzatánál az Országos Taxis Szövetség (OTSZ). A látszólag mondva csinált indokkal kezdeményezett támadás azért is okozott nagy felzúdulást, mert 2016-ban az Uber a taxis tüntetések hatására volt kénytelen kivonulni a magyar piacról. A szövetség azzal a június elején a Privát Kopó oldalán már megjelent kifogással élt, hogy a Bolt taxik tetején elhelyezett szabadjelzők és az autók oldalára ragasztott logók nem állnak megfelelő védjegyoltalom alatt.
Annyi bizonyos, hogy a Bolt valamit jobban csinál, mint versenytársai, hiszen néhány év alatt mind az autók számát, mind az árbevételt, mind a nyereséget tekintve piacvezetővé vált hazánkban.
Az elmúlt években rendre közel megduplázta nettó árbevételét és adózás előtti eredményét: az előbbi például a 2021-es 1,569 milliárd forintról 2022-re 2,936 milliárdra, míg utóbbi 0,637 milliárdról 1,167 milliárdra nőtt, jócskán megelőzve a néhány évvel korábban még piacvezető Főtaxit. Noha ez utóbbi bevétele 2021-ről 2022-re szintén jelentősen 1,289 milliárdról 2,241 milliárd forintra bővült, adózás előtti eredménye szerényebben 0,013 milliárdról 0,03 milliárdra gyarapodott csupán. Bár szintén növekedett, azonban kisebb mértékben a sorban következő, 6×6 Taxi és City Taxi bevétele is, emellett az előbbi jelentős, közel 65 millió forintos veszteséget, addig az utóbbi közel hatszoros nyereségnövekedést hozott össze.
Nem a logó a siker titka
Nem valószínű azonban, hogy ezt az előnyt azzal érte el, hogy az autói tetején látható szabadjelző külalakra és feliratra is eltér az egységes jelzőktől. Ez már csak azért sem valószínű, mert nem a Bolt az egyetlen, amely egyedi szabadjelzőt használ: így tesz a fővárosban engedélyezett valamennyi taxitársaság. Erre pedig lehetőség is van, hiszen az egységes szabadjelző helyett a védjegyoltalom alatt álló, és a BKK által előzetesen jóváhagyott szabadjelző is felszerelhető.
Az OTSZ nem is a külalak eltérését, csupán azt kifogásolja, hogy a taxi tetején lévő szabadjelző (mint tárgy) és logó grafikai elemeket is tartalmaz, ezért szerintük kizárólag ábrás formában védethető le, de az észt hátterű taxitársaság csupán a „BOLT TAXI” szóösszetételt jegyeztette be. Mindez a szövetség szerint anyagi előnyt biztosít a kivételezett cégnek.
Azóta mind a Bolt hvg.hu számára küldött állásfoglalása, mind a BKK részletes közleménye visszautasította az OTSZ beadványának helytállóságát. A BKK közleménye kitért arra, hogy a jelenlegi 11 budapesti taxitársaság szabadjelzői ötféle védjegytípusba sorolhatók, és ezek közül mindegyik – tehát a Bolt Taxié is – alkalmas arra, hogy az utas számára az egyedi megkülönböztethetőséget biztosítsa – írta a BKK.
Az ügy előzménye, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor a Taxify nevet változtatott, akkor a szabadjelzőkre csak a Bolt név került fel, míg a Taxi szó – amelyet azonban előír a magyar jogszabály – hiányzott. Másfél év után sikerült a hatóságoknak lecseréltetniük ezeket olyanokra, amelyeken már a Bolt Taxi felirat szerepelt.
Nehezen látható be azonban, hogy miért olyan fontos a szabadjelzők és logók védjegytípusa körüli vita, hiszen feltehető, hogy ha mégis helytálló lenne az OTSZ beadványa, úgy azok módosíthatóak lennének, emiatt tehát nem kéne visszavonni a Bolt engedélyét. Az ügy mindenesetre a BKK állásfoglalásával még nem ért véget, ugyanis a fővárosi önkormányzatnak kell a következő hetekben kialakítania az álláspontját.
A Bolt szerint rosszindulatú az OTSZ beadványa
A Bolt személytaxi-szolgáltatási engedélyének visszavonására vonatkozó OTSZ kezdeményezés a cég szerint azért is tűnik rosszindulatúnak, mert miként ezt a Bolt HTX Kft. ügyvezetője, Sabjányi László a hvg.hu számára elmondta, az OTSZ nem járt el felelős szakmai érdekképviseletként, hiszen nem kereste meg a Boltot, a legnagyobb hazai taxiszolgáltatót, vélt problémájával, hanem egyeztetés nélkül rögtön a Bolt engedélyének visszavonását kezdeményezte a fővárosi önkormányzatnál.
„Nyilvánvaló, hogy nem a taxisok érdekeit képviseli az OTSZ, ha a legnagyobb szolgáltató országosan közel háromezer taxisofőrjét simán figyelmen kívül hagyja” – fogalmazott a Bolt ügyvezetője.
Sok társaságnál lemaradtak a fejlesztésben
Valószínű azonban, hogy korántsem a Bolt taxik logója vonzza más társaságokénál sokkal jobban az utasokat. Fontos szempont, hogy vannak olyan országok, ahol a Bolt fuvarmegosztóként, a taxiknál olcsóbban szolgáltat, így sok külföldi hazánkban is a Boltot választja, tévesen feltételezve, hogy ez nálunk is hasonlóan történik. Röviden azt hiszik, hogy a Bolt nem taxi.
Ezeken túl lényeges, hogy nagyon fejlett nemzetközi fuvarszervezési platform működik a háttérben – az észt központ ebbe jelentős fejlesztési erőforrásokat tesz –, amely a taxis alvállalkozók munkáját is hatékonyabbá teszi. Részben ezért is ment át sok taxis a Bolthoz.
Az OTSZ elnöke, Metál Zoltán a hvg.hu számára elmondta, hogy kizárólag annyit szeretnének elérni, hogy valamennyi piaci szereplőre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, hiszen ha ez nem így történik, akkor a hagyományos hazai cégek versenyhátrányba kerülnek, így a fejlesztésekben is lemaradnak, ami a szolgáltatás színvonalát is érintheti. Túlzásnak tűnik azonban, hogy csupán a védjegyoltalmi eltérések okozták a hagyományos hazai cégek fejlesztéseinek elmaradását, és feltehetően az OTSZ is lát ennél sokkal lényegesebb problémákat is.
A NAV is vizsgálódhat a Bolt eltérő adózási formája miatt
Több forrásunk megerősítette, hogy a NAV is vizsgálja azt az adózási formát, amellyel a Bolt működik a hazai piacon. Fontos tudni, hogy nem a magyarországi Bolt a fuvarszervező, hanem mind a szoftver, mind annak üzemeltetése és fejlesztése Észtországban zajlik, a fuvarszervezés jutaléka után pedig nem itthon, hanem Észtországban adóznak, ahol nullaszázalékos adókulcs vonatkozik rá.
A külföldi hátterű, technológiai alapú közlekedési cégek és a Magyarországon bejegyzett „hagyományos taxitársaságok” közötti konfliktus alapja tehát az, hogy ez utóbbiak szerint abban az országban kellene a szolgáltatás adóit és járulékait megfizetni, ahol a szolgáltatás megvalósul – ez utóbbi egyébként uniós alapelv is. Ha pedig a Bolt szolgáltatásának jelentős részét külföldről végzi, ahol előnyösebb adókulcsokkal működhet, úgy az itthoni piaci szereplőknek nem azonos feltételek mellett kell versenyezniük. Amennyiben a magyar hatóságok szerint ez egy járható útja a szolgáltatásnak, akkor sok magyar társaság is hasonló módon járhat majd el – vélik piaci szereplők.
További különbség a többi taxitársaság és a Bolt működése között, hogy míg a Bolton kívül valamennyi taxitársaság maga fizeti a fuvarszervezési jutalék áfáját, addig a Boltnál a vállalattal szerződésben álló taxis alvállalkozók fizetik meg ezt az adót a fuvarszervezési jutalék után. Egyszerűen szólva nem az észt központú szolgáltató cég fizeti meg a szolgáltatás áfáját, hanem azt itt a taxissal fizettetik meg. Mindezek a különbségek pedig éves szinten több százmilliós bevételkülönbséget is eredményezhetnek a hazai piacon a Bolt javára.
Forrásaink szerint, a hazai taxis piacon az etikus, egyenlő feltételeken nyugvó működés a jelenlegi törvényi keretek között is megvalósítható, ha pedig mégsem, úgy el kellene gondolkodni azon, hogy az milyen törvénymódosítással lenne megteremthető. Megoldás az lehetne, ha csakis a taxis szolgáltatás helyszínéül szolgáló országban működhetne a fuvarszervezési szolgáltatás is, ezeket nem lehetne különválasztani. Ezt például a holland hatóságok elérték az Uber esetében.
Sabjányi László a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a Bolt HTX Kft., mint Magyarországon bejegyzett társaság, teljes mértékben megfelel az Európai Unió és a magyar adózási jogszabályoknak, így a társaság a jogszabályoknak megfelelően fizeti meg az adókat is.
Nincs pénzünk, kétszer is meggondoljuk a taxizást
Az, hogy a konfliktus éppen most bukkant felszínre, szerepe lehet annak is, hogy az elszálló infláció miatt egyre kevesebb pénze marad az embereknek taxizásra, így az OTSZ elnöke szerint van egy réteg, mely kétszer is meggondolja, hogy mikor, hányszor és milyen célra veszi igénybe a taxikat. Emellett a nyári időszakokra mindig is jellemző volt, hogy sokan elmennek szabadságra, ilyenkor visszaesik a kereslet, de azt viszont rögtön pótolja a turizmus taxihasználati igénye. A turisták jelentős része viszont a már jól ismert applikációt, és a vele járó Bolt autókat részesíti előnyben.
Mindeközben a fővárosban legálisan dolgozó taxisok száma nem változott érdemben: jelenleg ötezer taxis rendelkezik engedéllyel; a taxisok egy része – különösen a családos kollégák – inkább a nyári időszakban tervezi a hosszabb-rövidebb pihenését, így jelenleg sem taxihiányról, sem túlzott kínálatról nem lehet beszámolni – mondta el a hvg.hu számára Metál Zoltán.
A tarifaárak emelése nem jelentene megoldást
A fizetőképes kereslet szűkülése miatt a tarifaárak emelése nem járható út. Már csak azért sem, mert az OTSZ elnöke szerint a jelenlegi, legutóbb márciusban módosult díjszabás – amely a fővárosban 1100 forint alapdíjat, 440 kilométerdíjat és 110 forint percdíjat állapít meg – a mostani benzinárak mellett megfelelő, azaz fedezi a taxisok költségeit. A jövőben viszont, ha az infláció továbbra is magas marad és az üzemanyagárak emelkedni fognak, úgy ismét szükség lehet tarifaemelésre, ami viszont átmenetileg ismét 10-20 százalékkal csökkentheti a fuvarszámokat.
Forrás: hvg.hu Kép: illusztráció
