Tudta, hogy a sérüléssel kapcsolatos károkat is kötelező kifizetni?
Frontálisan belénk jött egy autó, a baleset miatt örökre elvesztettem a hallásomat. Konyhai dolgozóként így nem lesz munkám, hogy fogunk megélni? Mire jó ilyen esetben a kgfb, azaz a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás? Az összeállítás a blikk.hu-n jelent meg
Duplán nem térítenek
A kgfb a vétkes fél biztosítójának nemcsak a járművünkben, személyes tárgyainkban keletkezett veszteséget, hanem személyi sérüléses kárunkat is meg kell fizetnie. A sérülés legsúlyosabb esete a maradandó egészségkárosodás, amikor valamelyik szervünket vagy végtagunkat veszítjük el, illetve az megbénul, funkciója elveszik.
A biztosító fizetési kötelezettsége a konkrét balesethez kapcsolódik, s így független attól, hogy a történtek nyomán esetlegesen bekövetkező egészségromlásunkra tekintettel az állami társadalombiztosítási (tb) rendszer alapján valamely ellátásra is jogosultak leszünk. Ha viszont esetleg saját baleset-biztosítási vagy casco szerződésünk alapján már kaptunk biztosítói kifizetést, az csökkenti a károkozó biztosítójának fizetési kötelezettségét (egy kárt ugyanis nem lehet kétszer megtéríteni).
Rendőrt kell hívni
Személyi sérüléses balesetnél – ha egészségi állapotunk megengedi – mindig hívjunk rendőrt! A rendőrség által felvett baleseti jegyzőkönyv fontos a kárkifizetéshez. Vétlen félként a káreseményt annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül be kell jelentenünk a károkozó biztosítójának (a vétkes járművezetőnek ugyanezt 5 munkanapon belül kell megtennie).
Leletek, számlák, igazolások
A kárbejelentés után gondosan gyűjtsünk össze valamennyi dokumentumot, amely az elszenvedett egészségromlást, a baleset miatti tényleges jövedelemkiesésünket bizonyítja (pl. hogy mennyi az eddigi keresetünk és a jelenlegi táppénz különbsége), s ami megalapozza kárigényünket.
- Ilyenek pl. az orvosi leletek, kontrollvizsgálatok eredményei (akár a saját orvosunk, akár a biztosítóé végezte azt el), a tb-ellátás megállapítása kapcsán esetleg készült orvos szakértői vélemény,
- gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök számlái,
- a gyógykezeléssel kapcsolatos szállás és útiköltségek (ha a tb-ellátásból ezt nem egyenlítik ki),
- a baleset miatt kiesett jövedelemről, elmaradt haszonról szóló dokumentumok.
Lehet, hogy a maradandó egészségkárosodás miatt súlyos többletköltségek árán változtatni kell életmódunkon is. Ilyen az, ha pl. mozgáskorlátozottá válunk, és emiatt akadálymentes lakásba kell költöznünk, vagy ha nagyon súlyos esetben állandó gondozó felügyeletére szorulunk. A károkozó biztosítójának ezen igazolt, jogos többletköltségeket is állnia kell.
Sérelemdíj is jár
Maradandó egészségromlás esetén a munkaképességünk csökkenésének, a jövedelem kiesésének a mértéke, illetve a sérelemdíj alapján állapítja meg a károkozó biztosítója a nekünk ténylegesen járó összeget. A sérelemdíj a számlákkal igazolható egészségi veszteségtől független, pusztán az elszenvedett eseményért jár nekünk. A jövedelemkiesésnél általában a baleset előtti egy év havi átlagjövedelmét veszik alapul, vagy a hasonló tevékenységet végzők jövedelmét.
Járadék vagy megváltás
A kifizetés formáját tekintve – egészségi állapotunk javulásáig, illetve életünk végéig szóló – járadék vagy annak egy összegben történő megváltása lehet a biztosító részéről. Egyösszegű kifizetésről csak akkor lehet szó, ha ehhez mi is hozzájárulunk. Ilyenkor elsőre nagynak tűnhet az így nekünk járó összeg, ám azt is tudni kell, hogy ezek után életünk további részében már nem jár nekünk kifizetés.
Forrás: blikk.hu Kép: illusztráció
