Elfogadta az Országgyűlés a jövő évi adócsomagot, amely többek között egyszerűsíti az átalányadózók életét, és néhány ponton megváltoztatja a helyi iparűzési adót is. Ezúttal az átalányadózással foglalkozunk
Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot az eddigi havi helyett a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be, illetve fizeti meg.
A tárgyévre vonatkozó bevételi értékhatárok továbbra is megmaradnak, vagyis az egyéni vállalkozó akkor alkalmazhatja az átalányadózást, ha a tárgyévben a bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét (vagyis gyakorlatilag minden alanyi áfa-mentes adózó, hiszen az éves minimálbér tízszerese már 2022-ben is 28.800.000 forint, és jövőre tovább emelkedik).
Négy évről egy évre csökken az az időszak, amelynek az átalányadózás megszűnése évét követően el kell telnie ahhoz, hogy az átalányadózás újra választható legyen.
Az átalányadózásnál az szja-előleg kiszámítása is változik Az átalányadózó egyéni vállalkozó éves minimálbér felét (2022-ben az 1 200 000 forintot) el nem érő jövedelme mentes a személyi jövedelemadó alól (taxis vállalkozók ezt a jövedelmet ez évben 6 millió forintos árbevételnél érik el, jövőre a minimálbér emelkedésével ez a bevételi összeg is emelkedni fog).
A főfoglalkozású egyéni vállalkozókra vonatkozó minimum-járulékalap miatt továbbra is havonta legalább a minimálbér után akkor is meg kell fizetni a társadalombiztosítási
járulékot, ha a járulékalapot képező jövedelem kevesebb, mint a minimálbér, vagy akár nulla.
2023-ban ún. göngyölítéses adófizetési szabály kerül bevezetésre. Az új göngyölítéses szabály alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévekben megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévekben járulékalapként figyelembe vett összeget, majd az ily módon meghatározott összeget el kell osztani a hónapok számával.
Ez a kissé kacifántos meghatározás (a törvény tényleges szövegében még ezt is tovább bonyolították) majd a járulékok bevallása során, a nyomtatvány kitöltésénél kerül ténylegesen alkalmazásra. A göngyölítéses módszerrel meghatározott járulékalap a jövedelem havonkénti eloszlásától függetlenül ugyanakkora éves jövedelemnél ugyanakkora összegű társadalombiztosítási járulékfizetést eredményez, feltéve, hogy azért az éves minimálbért meghaladta a jövedelem.
-oli-
