Feltűnt Merkel kísértete
Nem hogy Kelet-Közép-Európában lévő gyárainak áttelepítését fontolgatja a Volkswagen, ha nem csökkennek az energiaárak, de még Németországtól is érzékeny búcsút vehetnek. Így már érthetőbbé válik, miért egyezkedett Angela Merkel korábbi német kancellár az oroszokkal az akkor még kiszámíthatóan érkező orosz energiaforrás megtartása érdekében, feláldozva az energiadiverzifikációt is. Az egykori kancellár már csak elődeit követte azon az úton, amelyen a német ipar kiszolgáltatottá vált az orosz gáznak. A győri Audi-gyárat is érintetheti a kivonulás – írta meg a napi.hu .
Volkswagen AG, Európa legnagyobb autógyártója elviheti üzemeit Németországból és Kelet-Közép-Európából, ha a földgázhiány az idei télen túl is fennmarad – idézi a Bloomberg Geng Wut, a vállalat beszerzési vezetőjét. Középtávon, ami nagyjából öt év, megfontolják a termelés nagyobb lokalizálását, azaz közelebb vitelét az értékesítés helyéhez vagy a gyártó kapacitások áthelyezését.
Ez nem új gyakorlat az autógyártásban. Hasonló lépésekre ösztönözhetik a cégeket az alkatrész-ellátási láncokkal kapcsolatos gondok, vagy a chiphiány – derül ki a menedzser közleményéből. A Bloomberg értékelése szerint ez a bejelentés azt jelzi, hogy az orosz-ukrán háború és az ahhoz kapcsolódó gazdasági válság átrendezheti Európa ipari látképét.
Nagy változás jöhet
A VW-nek Németország mellett jelentős gyárai vannak Csehországban és Szlovákiában. Mindhárom ország azok közé tartozik, amelyek erősen függenek az orosz gázszállításoktól. A Bloomberg híre nem említi Magyarországot, ahol Győrben van gyára a Volkswagenhez tartozó Audinak, de még jobban kitett az orosz gázszállításoknak, miközben Európa egyre jobban leválik a Gazpromról.
A Németországba irányuló orosz gázszállítások leállítása felveti a lehetőséget, hogy kormányzati elosztási rendszerben – mintegy jegyrendszerben – kell majd a télen biztosítani a gázt a lakosságnak és a vállalatoknak. Bár a német gáztárolók közel vannak a teljes feltöltéshez, kérdés, hogy az orosz forrás nélkül sikerül-e majd az elhasznált energiahordozót pótolni a jövő nyáron.
Ki lehet a nyertes?
Ha megvalósul a vállalat nagy áttelepítési manővere, annak a tengerparttal, így LNG-kikötőkkel rendelkező észak- és dél-európai országok lehetnek a nyertesei – mondta a VW szóvivője telefonon az amerikai hírügynökség sajtómunkásának. A Volkswagen-csoport jelenleg is rendelkezik gyárakkal Portugáliában, Spanyolországban és Belgiumban. Mindhárom országban vannak LNG-terminálok.
A politikusoknak el kell érniük, hogy véget érjen a földgáz és az elektromos energia jelenlegi zabolátlan energia-árrobbanása – mondta Thomas Steg, a VW külkapcsolatokért felelős vezetője. Enélkül főként az energiaintenzív ágazatokban tevékenykedő a kis és közepes vállalatok kénytelenek lesznek visszafogni termelésüket vagy bezárnak.
Német kancellárok politikai kísértete
Az 1973-1974-es olajválság arra késztette Németország vezetését, hogy alternatívát keressen az arab világból importált energiahordozókkal szemben, miközben a hidegháborúban beköszöntött az enyhülés korszaka, ami puhított valamennyit a Nyugat és a Szovjetunió szembenállásán. Ezek a tényezők alapozták meg Willy Brandt szociáldemokrata kancellár híres Ostpolitik (keleti politika) kezdeményezését, ami utat nyitott a szovjet/orosz energiahordozók importja előtt Németországba – emlékeztet a Globe and Mail hírportál.
A szintén szociáldemokrata Gerhard Schröder kancellár (1998-2005) alatt engedélyezték az északi áramlat 1. vezeték megépítését, amely közvetlen kapcsolatot hozott létre Oroszország és Németország között, majd Angela Merkel kancellársága alatt (2005-2021) épült meg az Északi Áramlat 2. Az utóbbi építését 2018-ban, négy évvel azt követően engedélyezték, hogy Oroszország elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától.
Közben viszont Merkel gátja volt annak is, hogy Európa ha valamivel drágábban is, de az orosztól eltérő forrásokból is földgázhoz jusson, vagy megújuló energiaforrások felé forduljon – ahogy arról korábban részletesen írtunk.
Az előre nem látott tényező
Ezért most utólag sokan enyhén szólva hibáztatják Merkelt, akit úgy tartanak számon, mint olyan német vezetőt, aki a nemzetközi kapcsolatokban a német ipar érdekeit helyezte az első helyre az elvi politika elé. Hiába figyelmeztette a németeket már Ronald Reagan amerikai elnök (1980-1988) is, hogy túlságosan kiszolgáltatják gazdaságukat az orosz energiaforrásnak.
Ha azonban Vlagyimir Putyin, Oroszország államfője nem kap kedvet a háborúzáshoz, akkor a merkeli politikai ma is zavartalanul biztosítaná az orosz gázt a német vállalatoknak. És erre a durva fejleményre 2021 vége, az orosz hadsereg felvonulásának kezdete előtt – az európai gázárak 2021 közepén kezdődött orosz manipulációja ellenére – senki sem számított.
Forrás: napi.hu kép: illusztráció
