Ma már nem elhanyagolható!

Az elmúlt években nem nagyon törődtünk azzal, ha megkésett adó- és járulékfizetéseink után pótlékot kellett fizetni. A késedelmi kamat a jegybanki alapkamathoz kötődik, és miután annak mértéke évekig igen alacsony volt, hát az esetlegesen fizetendő késedelmi kamat sem vágta földhöz a vállalkozókat. Sokáig az a mondás járta, hogy az államnak érdemes tartozni…

Néhány évvel ezelőttig a jegybanki alapkamat mértéke elhanyagolható volt (1% alatt), a késedelmi pótlékot pedig ennek duplájában állapították meg – az sem volt túl sok. Aztán 2020-ban jött a változás: a pótlék mértéke a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék lett. Még ez is elviselhető volt, amíg maga az alapkamat az egy százalékos mérték alatt mozgott.

Ma azonban más a helyzet. A fokozódó inflációs nyomást kamatemeléssel próbálja kordában tartani a Magyar Nemzeti Bank. A jegybanki alapkamat mértéke jóformán hetente emelkedik, jelenleg már meghaladja a négy százalékot (4,4%), de valószínűleg tovább emelkedik. Ehhez e mellett hozzáadandó a rendeletileg meghatározott 5 százalék, így késedelmünk után jelenleg már évi 9,4 százalék késedelmi pótlékot fizetünk. Mégpedig napi kamatozás formájában. Nézzünk néhány példát:

Egyhavi, 50.000 forintos kata-tartozás után közel 13 forint kamatot számolnak fel naponta. Az pedig havonta 386 forint, egy évben már 4.636 Ft!

Komolyabb összegű tartozásoknál (sajnos elég sok ilyen van), a pótlékok mértéke is komolyabbra változik: egymilliós adótartozásnál a késedelmi pótlék már napi (!) 258 forint, havonta 7.726 forint, és ha egy év alatt sem sikerül tartozásunkat rendezni, közel százezer forintos pótlékra számíthatunk.

A késedelmi pótlék nem „kamatos kamat” formában számítódik, tehát ha törzstartozásunkat sikerül lenullázni, a késedelmi pótlék növekedése megáll.

Adófolyószámlánkon azért vannak az adónemek elkülönítve, hogy vállalkozóként eldönthessük, melyik tartozásunkat fizessük először.

Mindig a törzstartozást rendezzük először!

A kamatot majd esetleg akkor, ha minden más rendben van.

-oli-