Mikor, melyik, miért, hogyan?
Bár az alapvető szabályok évtizedek óta nem változtak, mégis, még mindig sokan keverik a számla és a nyugta fogalmát. Mikor, melyiket, kinek, hogyan kell adni? Ezt járja körbe jelen cikkünk.
A számlázási szabályokat nagyrészt az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény), valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek tartalmazzák. Ne tévesszen meg senkit, hogy az áfatörvény szabályozza ezt a területet, attól még az alanyi áfamentes vállalkozókra ugyanúgy vonatkozik!
Vizsgáljuk meg:
- mikor kell számlát adni
- mikor kell pénztárgép nyugtát adni
- mikor kell taxaméter nyugtát adni
- mikor kell (lehet) kézi nyugtát adni
- miben különbözik a számla és a nyugta adattartalma
- hogyan adjuk oda a számlát és a nyugtát
Számlaadási kötelezettség
A taxis vállalkozó elsősorban abban az esetben köteles számlát (egyszerűsített-, másnéven készpénzfizetési számlát) kibocsátani, ha az utas azt kéri. Fontos azonban, hogy erre csak akkor kötelezhető, ha az utasa közli az igénybevevő nevét és címét (vagyis ahol költségként el kívánja számolni a számlát). Nagyon rossz, és helytelen az a gyakorlat, amikor az utas „majd én rábélyegzem!” felkiáltással elviszi a hiányosan kitöltött számlát – ne engedjünk ennek, mert szabálytalan, és a számla kibocsátóját is büntetés sújthatja. Arról már nem is beszélve, hogy mióta a kiadott számlákat fel kell tölteni a NAV rendszerébe, a vevő adószámának feltüntetése elengedhetetlen. Kivétel ez alól, ha magánszemélyről, vagy külföldiről van szó.
A kötelező számlaadás másik esete, amikor a vállalkozó online pénztárgép-használatra kötelezett (a taxis vállalkozás ilyen), de nem szerzett be pénztárgépet. Ebben az esetben kivétel nélkül minden utasának számlát kell adnia, amin szerepel az igénybevevő neve és címe, cég esetén az adószáma is. Ezekről a számlákról is kötelező az adatszolgáltatás. Ugyanakkor az utas nem kötelezhető arra, hogy elárulja nevét és lakcímét. A kitalált adatokkal való kitöltéstől pedig óva intek mindenkit, azt már hamisításnak nevezik!
Nyugtaadási kötelezettség – online pénztárgép
A taxis szolgáltatást végzők 2017 január elsejétől online pénztárgép-használatra kötelezettek, nyugtát is e készülékkel kötelesek adni. Ha az utas elszámolható számlát kér, azt ma már nem ütjük be a pénztárgépbe, akár papír alapú számláról, akár számlázó programmal készült számláról van szó, hiszen ezek az adatok más úton eljutnak az adóhatósághoz.
Nyugtaadási kötelezettség – taxaméter nyugta
Jelenleg az a furcsa helyzet állt elő, hogy az online pénztárgép és a taxióra nyugta ügyében nem tudunk helyesen eljárni. Ugyanis mindkettőre vonatkozik egy-egy jogszabály, és mindkettő azt mondja, hogy kizárólag ezzel a szerkezettel (pénztárgép vagy taxióra) szabad nyugtát kiadni. Ez a joghézag évek óta fennáll.
Leegyszerűsíthetjük a kérdést: adjuk oda mind a kettőt! Néhány adóhatósági tájékoztatás ezt javasolja. Igaz, hogy ez már a dupla bizonylatolás tilalmába ütközik, de mint említettem, sehogy sem tudunk szabályosan eljárni. Nem azért, mert nem akarunk, hanem azért, mert a jogszabályok ellentmondóak és zavarosak. Mindenesetre az online pénztárgép nyugtát minden esetben adjuk át, mert ma az ellenőrzések nagy része erre irányul.
Nyugtaadási kötelezettség – kézi nyugta
Kézi nyugtát a taxis vállalkozó kizárólag egy esetben alkalmazhat: ha a pénztárgépe meghibásodott. Mégpedig a meghibásodás kezdetétől a javítás befejezéséig. Mondhatnánk pedig, hogy minek bonyolítsuk az életünket a kézi nyugtákkal, amikor a taxaméter is nyomtat egy sokkal szélesebb adattartalmú nyugtát, de különösebb logikát ne keressünk a rendeletekben. Betartani viszont szükséges, akár milyen értelmetlennek is tűnik. Szóval beadtuk a pénztárgépet a szervizbe, ellenőrzés esetére legyen nálunk az elismervény a javítás megkezdéséről. Elvileg a javítás időtartama maximum 14 nap lehet, ezt követően a szerviz köteles cserekészüléket adni. Vagyis köteles lenne, de legtöbbször nincs…
A pénztárgép javítás utáni újbóli használatbavételekor az eljárás a következő: a kézi nyugtákon szereplő tételeket összeadjuk, majd a pénztárgépen egy új adóügyi napot nyitunk és összegeket napi bontásban beütjük. Ezt követően csinálunk egy zárást. Lényeg, hogy ezeken a kézi nyugtákon szereplő bevételek az egyéb napi bevételektől elkülönítve szerepeljenek az online pénztárgépben, és persze könyvelésünkben is.
A számla és a nyugta adattartalma
Tulajdonképpen egy mondatban meg lehetne fogalmazni, hogy mi a különbség a nyugta és a számla között, hogy mennyivel van több adat a számlán: szerepel rajta a vevő neve és címe. Az egyszerűsített számlák esetén ez az alapvető eltérés. Mindkét bizonylaton van sorszám, dátum, kibocsátó neve és címe és végösszeg. Szóval az alapvető különbség a vevő (utas) adatai a számlán, ezt soha ne felejtsük el ráírni, mert ettől számla a számla.
Hogyan adjuk át
Az elmúlt években sok taxis fizetett komoly összegű bírságokat csak azért, mert a nyugta, számla átadása nem helyes sorrendben történt. Mit jelent ez? Lehetőleg a pénz átvételénél már nyomtassuk ki a nyugtát, és azt a visszajáróval egyidejűleg adjuk át az utasunknak.
A legtöbb utas majd úgyis eldobja az első adandó alkalommal, de ezzel nem szabad törődnünk: ne adjunk lehetőséget arra, hogy bevétel-eltitkolással vádoljanak.
A pénztárgépnek nincs kialakult helye, nem fér el a műszerfalon, egyes kocsikban még a kesztyűtartóban sem, így jobb híján az ülések alatt vagy között kallódik. Jóbarátjával a POS terminállal együtt. Törik az antenna, karcolódik a kijelző, hirtelen fékezéskor egészen érdekes helyekre tud repülni, ami már akár balesetveszélyes is lehet.
Másik igen gyakori probléma, hogy a készülékek akkumulátora nemhogy a gyári előírást nem teljesíti, sokszor még annak felét sem. Hogy miért? Mert a munkanap során mindig bekapcsolt állapotban van. Hogy miért van? Mert a bekapcsolást követően időnként több perc (!) míg „életre kel”. Nincs utas, aki ezt hajlandó kivárni, de azt közhírré teszi, hogy nem kapott nyugtát. Hogy ez nem a taxison múlott, az már nem érdekes…
– oli –
