A dánoknak a szél, görögöknek a nap jön be
A kontinens földrajzi adottságai meghatározzák, milyen alternatív energiatermelés gazdaságos. Van, ahol ennek a szél felel meg leginkább, míg máshol a kevesebb légmozgás hiányában, a napsütés lehet a meghatározó. Léteznek olyan országok is, ahol a nagy magasságkülönbségek a vízierőműveknek kedveznek.
Európa áramtermelésének 19%-át a szél- és a napenergia adta 2020-ban, ezzel meghaladta a szénalapú energia előállítását. Ez az eredmény egy hosszú út közbülső állomása: kezdetekben sok állami támogatás kellett hozzá, de ma már egyre inkább üzleti alapon történik az új kapacitások kiépítése. Az egyes európai országok földrajzi és klimatikus adottságai azonban eltérőek, ahogyan az üzleti környezet, a támogatások rendszere, és a szabályozás is országról országra eltérő lehetőségeket ad a megújuló energia számára, így természetesen mindenhol más és más a nap- és a szélenergia helyzete.
A villanyautosok.hu portál készített egy térképet, amely minden ország esetében feltünteti, hogy 2020-ban milyen arányt ért el a két időjárásfüggő megújuló technológia az áramtermelésen belül. Itt önmagában a sárga szín, azaz a nagyon alacsony arány nem minden esetben jelenti azt, hogy az adott országban ne lenne tiszta az energiatermelés, hiszen Izland, Albánia és Norvégia is alapvetően vízenergiára támaszkodik. Ez azonban olyan energiaforrás, ami nem mindenkinek áll rendelkezésére, míg a nap- vagy a szélenergia kontinens-szerte elérhető.
Magyarország a saját régiójában a középmezőnybe tartozik. Jobban áll a Cseheknél, akik különadót vetettek ki a naperőművekre, és a kormányzati kommunikációban úgy hivatkoztak a tulajdonosaikra, mint „szolár bárók”. Ha egy ország el akarja lehetetleníteni a napenergiát, ez nagyon jól működő módszer, hiszen az elmúlt 10 évben zéró növekedés volt a szektorban. Idehaza a napenergia élvezi a kormány támogatását, ellenben a szélenergia be van tiltva, pedig ha épülhetnének szélerőművek, még akár Románia is utolérhető lenne…
A 10 vezető ország esetében álljon itt külön-külön is a két technológia aránya. A listán technikailag helyet kéne, hogy kapjon Luxemburg és Litvánia is, ezek az országok azonban a fogyasztásuk nagyobbik részét importból fedezik, így a nap- és a szélerőműveik a saját termelésükön belül irreálisan nagy arányt érnek el, ezért itt most nem szerepelnek.
A TOP10
10. Svédország – szélenergia: 17%, napenergia: 0%
09. Hollandia – szélenergia: 13%, napenergia: 6%
08. Belgium – szélenergia: 15%, napenergia: 6%
07. Portugália – szélenergia: 24%, napenergia: 3%
06. Egyesült Királyság – szélenergia: 25%, napenergia: 4%
05. Spanyolország – szélenergia: 22%, napenergia: 8%
04. Görögország – szélenergia: 20%, napenergia: 10%
03. Írország – szélenergia: 33%, napenergia: 0%
02. Németország – szélenergia: 24%, napenergia: 9%
01. Dánia – szélenergia: 58%,napenergia: 4%
A listavezetők szinte mindegyikére jellemző, hogy állami támogatások nélkül is építenek nap- és szélerőműveket. Mi lehet a sikerrecept? Először is, a technológia kezdeti szakaszában szükséges egy korrekt támogatási rendszer, ami segíti a telepítéssel foglalkozó hazai vállalkozások megerősödését.
Majd miután a támogatásoknak köszönhetően ezek a cégek elsajátították a hatékony működéshez szükséges know-how-t, a technológia pedig a termelés felfutásának köszönhetően árban is versenyképessé vált, az államnak hátrébb kell lépnie, kiszámítható és piacbarát jogi és üzleti környezetet kell létrehoznia – derül ki az összeállításból.
Cash/fotó: Greenfo
