Legfontosabb az együttműködés és a kommunikáció
A rendőrség néhány éve képrögzítőkkel felszerelt hagyományos és „civil” autókkal a forgalomban is figyeli a gyorshajtókat és egyéb szabálytalankodókat. Előfordulhat, hogy rendőrautóval menet közben kívánnak megállítani valakit, de sok autós bizonytalan, mit tegyen, amikor ilyen helyzettel találkozik. A Vezess.hu kérdéseivel megkereste az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK).
Az autós portál felvetésére meg is érkeztek a válaszok: „A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 6. § (2) bekezdése szabályozza ezt a kérdéskört.
A hivatkozott jogszabály kimondja: a rendőr menet közben a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból, illetve motorkerékpárról is adhat jelzést, karjának, fehér szegélyű piros tárcsának, piros vagy fehér fényű lámpának fel-le mozgatásával, illetőleg hangszórón vagy a megállásra felhívó szövegű felirattal a fényhídon. Ez történhet úgy, hogy a megállítandó jármű előtt, vagy akár utána halad.
A rendőrnek a leállítások során, valamint az úttesten, útpadkán és a leállósávon történő intézkedés ideje alatt minden esetben működtetnie kell a megkülönböztető fényjelzést.
A fentiek alapján egyértelmű, mit is akar az előttünk vagy mögöttünk haladó rendőr. Akadhat olyan, aki nem figyel, vagy épp azt hiszi, nem róla van szó. Ha a járművezető nem észleli a megállítási szándékot, vagy arra nem reagál, akkor jönnek a további módszerek.
Amennyiben azt észlelik, hogy a vezető nem kíván megállni, akkor a megállítandó jármű folyamatos követésével és az útvonalán más rendőri egységek bevonásával alakítanak ki olyan helyzetet, ahol a megállítás biztonságosan végrehajtható.
Fontos kitétel a biztonság, az ORFK hangsúlyozza, „az észszerűnél nagyobb kockázatvállalás a rendőrnek nem megengedett”, ehelyett a technikai lehetőségekkel élve – rádión, telefonon stb. – kell segítséget kérni a jármű sikeres megállításához. (Nincs üldözés!)
Ha a hátulról történő megállítási kísérlet nem vezet eredményre, az úton haladó motoros vagy gépkocsizó járőr „kiemelt figyelemmel és fokozott óvatossággal” megelőzheti a megállítandó járművet, majd ezt követően a közúti közlekedés szabályai szerint „Állj!” jelzést adhat neki.
Mindannyian hallottunk már álrendőrökről, sérelmüket megtorolni kívánó önbíráskodó autósokról, így nem szívesen áll meg senki egy mögöttünk nyomuló civil autónak.
Ha a megállítás civil jellegű szolgálati gépkocsival történik – olvasható a hivatalos válaszban –, melyet mobil megkülönböztető jelzéssel láttak el, úgy a fényjelzést használó gépkocsiból a jármű mögött haladva hangosbeszélőn adnak utasítást, vagy a jármű mellé érve jelzőtárcsával adnak jelzést a megállásra. Amennyiben a civil jellegű szolgálati autón nincs mobil megkülönböztető jelzés, a megállításnál a rendőr – a KRESZ-ben meghatározott, rendőri ellenőrzésre felszólító – tárcsával ad jelzést a vezetőnek a jármű mellett haladva.
Ha már egyértelmű, hogy rendőrök próbálnak megállítani, jönnek a további kérdések: mi a teendőnk lakott területen, városi forgalomban, és mi azon kívül; mennyit haladhatunk a leállás előtt, milyen helyet válasszuk a megállásra?
Nincs sok választás: ha a kiszemelt járművezetőnek az autója mögül adnak jelzést a megállásra, akkor az első biztonságos lehetőségnél meg is kell azt tennie. Ha jelzésadás helyénél a jármű biztonságosan nem állítható meg – például egy parkoló autókkal szegélyezett szűk utcán, vagy mondjuk az autópályán –, akkor a rendőrnek olyan helyre kell „vezetnie” azt, ahol a megállási feltételek adottak (autópálya-parkoló, műszaki segélyhely stb.).
„A jogkövető állampolgár alapvető teendője az intézkedés megkezdésétől, hogy maradéktalanul együttműködjön az intézkedő rendőrrel, segítse és gyorsítsa a munkáját azzal, hogy végrehajtja az intézkedés során annak utasításait (nem tesz hirtelen, félreérthető mozdulatokat, mindig csak azt teszi, amire a rendőr felkéri, se többet, se kevesebbet).”
Intézkedés során a rendőr törekszik egyértelmű, érthető utasítást, közlést, tájékoztatást adni az intézkedés alá vont személynek, ha pedig valami mégsem egyértelmű és nem érthető, bármikor kérdéssel lehet fordulni az intézkedő rendőrhöz. Célszerű az ablak leengedése, a járműben lévő rádió lehalkítása/kikapcsolása. „A megállított járművezető legfontosabb teendői: a kommunikáció és együttműködés az intézkedő rendőrrel.” – olvasható az ORFK magyarázatában.
Senkinek nem javasolt, de mire számíthat az, aki nem áll meg, amikor a rendőr erre utasítja?
Az ORFK tájékoztatása szerint ilyen esetekben helyszíni bírság vagy feljelentés alkalmazható. A pénzbírság legalacsonyabb összege 5000 forint, legmagasabb összege 150 000 forint. Ha valaki menekül a rendőri intézkedés elől, akkor a fentieken túl a menekülés során elkövetett cselekmények miatt közigazgatási, vagy büntetőeljárás is indítható.
Az széles körben ismert, hogy az érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) meglétét maga a rendőr ellenőrzi elektronikus úton, azt nem kötelező magunknál tartani.
A vezető – a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján – a közúti ellenőrzés során köteles az ellenőrzést végzőnek átadni a személyazonosságát igazoló és a vezetésre jogosító okmányát (mellékleteivel együtt) és a forgalmi engedélyt.
Személyazonosságot igazoló okmány lehet az útlevél, személyazonosító igazolvány és a kártya formátumú vezetői engedély.
Az igaz, hogy a forgalmi engedély és vezetői engedély érvényességét a rendőr már ma is képes elektronikus úton ellenőrizni, de a jelenleg hatályos jogszabályok annak helyszíni, eredetiben történő bemutatási kötelezettségét is előírják! Ha a gépkocsivezető nem tudja a kért okmányokat átadni, úgy figyelmeztetés, helyszíni bírság vagy feljelentés alkalmazható – olvasható a Vezess.hu összeállításában.
k.z.t./fotó: Rendőrség
