Mint már korábban többször említettük, az adóhatóság informatikai rendszere – ezzel együtt a célzott ellenőrzés lehetősége – egyre fejlettebb. A napokban az online pénztárgépekből érkező adatokat – illetve azok hiányát – ellenőrizték és küldtek ki értesítéseket.
A taxis tevékenységet végző vállalkozó nyugta- vagy számlaadásra kötelezett, és a nyugta kiadását alapesetben online pénztárgéppel kell teljesítenie. Az adóhatóság ennek ellenőrzése során bizonyos hiányosságokat tapasztalt, és erről a következő értesítést küldte a vállalkozó ügyfélkapus tárhelyére:
„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal … Adó- és Vámigazgatóság, Adóigazgatási Osztály 2. adóigazgatási eljárása során az alábbi anomáliát tárta fel a jelen levelünk táblázatában szereplő pénztárgép(ek) nyilvántartásunkban szereplő adatai, illetve a pénztárgép működésére vonatkozó adatok összevetése alapján.”
Itt aztán következnek a pénztárgép adatai és a feltárt hibák, hiányosságok, például:
- A pénztárgépből hosszú ideje nem érkeznek adatok, holott a NAV-nál aktívként van nyilvántartva
- A pénztárgépből folyamatosan érkeznek adatok, holott a NAV-nál szüneteltetettként van nyilvántartva
- Ennek a két esetnek a különféle variációi
Nézzük, mik lehetnek az okok.
Ha a gépből nem érkeznek adatok, annak több oka lehet.
Egyrészt az, hogy a vállalkozó már nem használja, de ezt elmulasztotta bejelenteni az adóhatóságnak. Az online pénztárgép forgalomból kivonását, elvesztését, meghibásodását, használhatatlanná válását, továbbá 30 napon túli szüneteltetését ugyanis be kell jelenteni a NAV-nak. (48/2013.(XI.15.) NGM rendelet 51. §-a) A bejelentést például meghibásodás, selejtezés esetén az illetékes szerviz végzi, azonban a saját elhatározásból történő szüneteltetés, vagy megszüntetés dokumentálása a vállalkozó feladata.
Az adatkapcsolat biztosítására szolgáló érvényes szerződés hiánya, esetleg a szerződéshez kapcsolódó díjhátralék is okozhat problémát.
Arra is volt példa, hogy a pénztárgép „hibátlanul” működött, kiadta a nyugtákat és a zárásokat, csak éppen nem küldött adatokat az adóhatóságnak. Ez az adóhatóság felszólítását követően a pénztárgépszervizben derült ki.
A másik eset, amikor az inaktívként nyilvántartott – tehát szüneteltetésre bejelentett – pénztárgépből egyszer csak adatok futnak be a NAV-hoz. Ez olyankor fordul elő, amikor a vállalkozó annak rendje és módja szerint bejelenti a pénztárgép használatának szüneteltetését – mert például vállalkozását is szünetelteti -, majd amikor újra dolgozni kezd, a gép újra aktiválását már elfelejti közölni a hatósággal.
Mi tehát a vállalkozó teendője?
Vállalkozása szüneteltetése esetén, vagy bármi más okból, ha az online pénztárgépét harminc napon túl nem használja, azt be kell jelenteni az adóhatóságnak. Szintén bejelentési kötelezettséggel jár, ha a szüneteltetett pénztárgépet újra használatba veszi. A szüneteltetés bejelentésére és az újra aktiválásra egyaránt a PTGTAXUZ nevű adatlap szolgál.
Az éves felülvizsgálat során célszerű az adattovábbítási funkciót is ellenőriztetni, bár úgy gondolom ennek természetesnek kellene lennie…
A pénztárgép eladása, végzetes meghibásodása, selejtezése, forgalomból kivonása is minden esetben kerüljön dokumentálásra olymódon, hogy az az adóhatósághoz is eljusson.
„Jelen levelünk adókötelezettség pótlására irányuló figyelemfelhívás, … nem minősül ellenőrzésnek, teljesítés esetén jogkövetkezményt nem von maga után.”
Az adóhatóság felszólítását ebben az esetben is illik komolyan venni. A hiányosság pótlására 15 nap áll rendelkezésre.
-oli-
