Magyarországon nincs olyan jogszabály, amely tiltaná a fedélzeti kamera használatát, de jogszerű használatukhoz számos törvényt, jogi szabályozást figyelembe kell venni, például az Infotörvény, az adatvédelmi törvény, a GDPR rendelkezéseit. Legjobban az nehezíti a helyzetet, hogy nincs egységes, átfogó jogi szabályozás.
Az Economx-nek nyilatkozó szakértők elöljáróban hangsúlyozták, hogy rendkívül összetett kérdéssel állunk szembe, nincs egyértelmű szabályozás, számos jogi problémát vet fel a kérdés, több irányelvet, alapelvet, törvényi előírást kell figyelembe venni.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) korábbi közzétett állásfoglalásában felhívja a figyelmet, hogy a menetrögzítő kamera telepítése esetén (például baleset bekövetkezésekor történő bizonyítékgyűjtés céljából) fontos gondoskodni arról, hogy ez a kamera ne rögzítse folyamatosan a forgalmat, valamint az út mellett tartózkodó személyeket, mivel ez nem egyeztethető össze a GDPR rendelkezéseivel.
Továbbá: amennyiben a fedélzeti kamerákat magáncéllal üzemeltetik, a felvételek csak rövid ideig őrizhetőek meg és gondoskodni kell azok biztonságos tárolásáról, a felvételek nem hozhatók nyilvánosságra, továbbá nem valósulhat meg kimagaslóan jó képminőség és folyamatos, hosszabb időt felölelő képrögzítés.
Csak eddig jogszerű a magánhasználat
A gondok akkor kezdődnek, amikor valaki túllépi a magánhasználatot, valaki felismerhető, megjelenik a rendszám, ezek bárki számára elérhetők, sőt, például hivatalos eljárásban akarják bizonyítékként felhasználni.
Ekkor már személyes adatokról beszélünk, ezek pedig akkor használhatóak fel, tehetők közzé, ha az érintett személy előzetesen, vagy utólagosan hozzájárult.
Belátható, egyik sem életszerű szituáció, az előzetes hozzájárulás fedélzeti kamerafelvételekhez minimum mókás, az utólagos hozzájárulás hasonlóképpen nem életszerű, mert az esetek többségében nyilván az érintett közlekedési szabálytalanságot követett el, és vajon miért is adná ebben az esetben hozzájárulását?
Ugyanakkor közérdek esetén, egy biztosítási eljárásban az Economx információi szerint a bíróságok általában elfogadják a felvételeket, igaz, ez nem kötelező számukra, a bíró erről saját jogkörében dönthet.
Sőt, hogy legyen még egy csavar a történetben, a GPS-szel rendelkező kamerák képesek az autó sebességét is rögzíteni, azonban nem számítanak hitelesített mérőeszköznek.
Szó sincs „háztartási adatkezelésről”
Korábban akadtak olyan vélemények, hogy egyfajta „háztartási adatkezelésnek minősül”, ám több szakjogász is felhívta a figyelmet, miszerint a megfigyelés közterületre is kiterjed és a felvételkészítés célja sok esetben túlmutat a személyes használaton, a fedélzeti kamera használata általában nem tekinthető háztartási célú adatkezelésnek, tehát a GDPR szabályait alkalmazni kell az adatkezelés során.
- Az adatkezelőnek jól láthatóan jeleznie kell, hogy kamerás megfigyelés történik (például matrica kiragasztása az autóra),
- az adatkezelésre vonatkozó legfontosabb információkról (például megfigyelés célja, jogalapja, felvétel megőrzésének ideje) tájékoztatót kell készítenie, melyet szükség esetén a felvételen szereplő személy rendelkezésére kell bocsátani (a tájékoztatás szóban is megadható, de utóbb ezt már nehéz bizonyítani),
- a felvételek megőrzési idejének igazodnia kell az adatkezelési célhoz, a felvételeket rendszeresen törölni kell (baleset kapcsán indult eljárásban a felvétel megtartható, amíg az eljárás miatt szükséges),
- ha a felvételen szereplő személy kéri, akkor másolatot kell számára biztosítani a felvételről.
Más szabályok vonatkoznak a közforgalomra
A NAIH egyébként a közforgalmú közlekedés kapcsán azt is jelezte állásfoglalásában, itt más szabályok érvényesek.
Vagyis, a szolgáltató, a közlekedésszervező valamint a vasút, a trolibusz, az autóbusz, villamos, kerékpár- és hajóállomás, megállóhely, kikötő (stb.) üzemeltetője jogosult elektronikai biztonsági rendszeren keresztül megfigyelést folytatni, ennek során kép- és hangfelvételt készíteni, valamint utóbbiakat kezelni.
Európában sem jobb a helyzet
A LeasePlan szakértői az Economx számára kiemelték: Európa országaiban sem egységesek a fedélzeti kamera használatára vonatkozó szabályok. Ausztriában nem lehet használni, Németország bizonyos szabályokhoz köti használatukat. A legokosabb dolog ezért, ha utazás előtt mindenki tájékozódik az egyes országokban érvényben lévő szabályokról.
Forrás: economx.hu Kép: illusztráció
