Milyen adófizetést válasszak?
2023-tól kétféle módon fizethető a helyi iparűzési adó:
- Tételesen (bevételarányosan)
- Egyszerűsített meghatározással
Az iparűzési adóalap tételes számítása megegyezik az eddigiekben is alkalmazott módszerrel, tehát az összes bevételből levonjuk az anyagköltséget, ami marad, az az úgynevezett korrigált nettó árbevétel, egyúttal adóalap, amely után fizetendő a 2%-os adó.
Az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározásának választására bármely vállalkozó jogosult, akinek a bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot (12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással) Ezen belül három különböző sávot alkalmaz a jogszabály, itt csak az elsővel, a taxis vállalkozókat érintő maximum évi 12 millió forint bevétellel foglalkozunk, ebben az esetben az adó bevételtől függetlenül évi 50 ezer forint.
Melyik adózási mód a kedvezőbb számomra?
Átlag taxis vállalkozónak, amennyiben éves bevétele meghaladja a 3-4 millió forintot, mindenképpen az adóalap egyszerűsített meghatározását, vagyis az évi 50 ezer forintos adót érdemes választania, ugyanis ez a bevétel növekedésétől független.
A választást befolyásolhatja az a tény is, hogy a vállalkozás székhelye és a munkavégzés területe elkülönül (Pl. budapesti taxis Pest-megyei székhellyel). Ebben az esetben ugyanis mindkét területre meg kell fizetni az adót, egyszerűsített adóalap-meghatározásnál a kétszer 50 ezer forintot.
Tételes adóalap-megállapításnál a korrigált nettó árbevétel után fizetendő adót kell a két település között megosztani. Véleményem szerint 6-7 milliós árbevétel esetén már itt is érdemes az egyszerűsített módszer szerinti adózást választani.
Hogyan lehet bejelenteni az egyszerűsített adóalap-meghatározás választását?
Az új törvényi szabályozásnak megfelelően (Htv.39/A §) az egyszerűsített adóalap-meghatározás választását – első alkalommal a 2023. adóév vonatkozásában – a meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén az alábbiak szerint lehet bejelenteni:
- Az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon (22HIPAK)
- Kezdő vállalkozó a 2023-as évről szóló bevallásban, 2024-ben (a jelölés a 2023-as évre visszamenőleg érvényes)
- Tevékenységét a fővárosba áthelyező vállalkozó a „Bejelentés, változás-bejelentés” nevű nyomtatványon
Mi a bejelentés határideje?
Az iparűzési adó bevallásának határidejével egyezően, május 31.-ig jelenthető be az adózási mód választása. Nagyon fontos, hogy ez a határidő jogvesztő! Akár egyetlen nap késedelem esetén már csak az általános, tételes adóalap-megállapítás választható (ill. automatikusan érvénybe lép).
Kezdő vállalkozás, vagy fővárosban székhely létesítése esetén az egyszerűsített adóalap-meghatározás bejelentési határideje a megnyitást követő 15 nap. Ez a határidő is jogvesztő!
A bejelentés érvényes lesz a további adóévekre is, mindaddig, amíg az adózó be nem jelenti, hogy a következő adóévre már más adózási módot kíván alkalmazni.
Az egyszerűsített adóalap-meghatározás választása esetén milyen fizetési kötelezettségekkel kell számolni?
Mint fentebb már említettük, ebben az adózási módban a fizetési kötelezettség évente 50 ezer forint, egészen 12 millió forintos árbevételig. Ennél magasabb bevétellel itt nem foglalkozunk, hiszen ugyanez a bevételi összeg az ÁFA határa is, amit a jelenlegi feltételek mellett átlépni nem érdemes.
Az átalányadózók használhatják az eddigi kedvezményes számítási formát?
Nem. Az eddig az átalányadózókra vonatkozó számítás, vagyis a bevétel 20 százalékának 1,2-es szorzata mint adóalap, 2023-tól nem alkalmazható (a 2022-es évről szóló bevallásban azonban még igen!)
Egyszerűsített adóalap-meghatározás alkalmazása esetén hogyan alakul az adóelőleg fizetési kötelezettség?
Főszabályként az előlegfizetési kötelezettség – az általánostól eltérően- évente egyszer esedékes, az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, első alkalommal 2023. május 31-ig. A jogszabály „előlegfizetést” ír, de amennyiben az éves bevétel a 12 milliós határon belül marad, az előleg egyben maga az adó is.
Az egyszerűsített adóalap megállapítást nem csak katások alkalmazhatják?
Nem, ez a fizetési mód 2023-tól minden vállalkozás rendelkezésére áll, ha a fenti feltételeknek megfelel.
A katások már eddig is ennyit fizettek. Nekik is be kell jelenteni?
A 2022. szeptember 1-től az “új kata-törvény” hatálya alá tartozó adózónak, aki az iparűzési adóalap megállapítására egyszerűsített (tételes) adóalap-megállapítási módot alkalmazott 2022. adóévre vonatkozóan (2022.09.01-től kezdődően) és a továbbiakban, illetve 2023. adóévre az új jogszabály szerinti egyszerűsített adóalap meghatározást kívánja alkalmazni nincs teendője, ha az adóévi bevétele nem haladja meg a 12 millió forintot. Ez esetben az adóhatóság az adózó e választását vélelmezi, a 2022. adóévi tételes 2,5 millió forint adóalapnak megfelelő mértékű fizetési kötelezettsége az adószámláján előírásra kerül, adóelőleg jogcímen.
Mindenképpen érdemes azonban az ssl.budapest.hu oldalon ellenőrizni az adószámlát. Amennyiben ott 2023.01.01-i dátummal „Egyszerűsített (sávos) IPA” szerepel, akkor nincs teendő.
Aki 2022-ben katásként nem az egyszerűsített (tételes) adóalap-megállapítási módot alkalmazta 2022. adóévre vonatkozóan, de a 2023. adóévre az új jogszabály szerinti egyszerűsített adóalap meghatározást kívánja alkalmazni, választását a 2022. adóévről, 2023. május 31.-ig benyújtandó bevallásában (22HIPAK_A-Ny-01.lap A) blokk 9. pontjában erre vonatkozóan tett jelöléssel) kell bejelentenie.
Igénybe vehet-e az IPA-ban egyszerűsített adóalap-meghatározást választó adózó adómentességet, adókedvezményt, vagy adócsökkentést?
Ha az adózó az egyszerűsített adóalap-megállapítást választja, él ennek lehetőségével, akkor a helyi iparűzési adóban adómentességre, adókedvezményre és adócsökkentésre nem jogosult.
Mely esetekben áll fenn bevallási kötelezettsége az iparűzési adóról az egyszerűsített adóalap-megállapítást alkalmazó adózónak?
Az egyszerűsített adóalap-meghatározást alkalmazó adózónak – főszabályként – nem kell bevallást benyújtani mindaddig, amíg az adóévi adó összege nem haladja meg az adóévi adóelőleg összegét (az 50 ezer forintot). Ha bevallás nem kerül benyújtásra, akkor az adóhatóság úgy tekinti, hogy az adóévi adófizetési kötelezettségének az adóévi adóelőleg megfizetésével kíván eleget tenni. Ha az adózó az adóévben “átlépi” az általa bejelentett, vagy az adóhatóság által vélelmezett sávhoz tartozó bevételi határt (a 12 millió forintot), bevallás benyújtására kötelezett.
Vonatkozó jogszabály: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.)
-oli-
