Az elmúlt napokban megvizsgáltuk, hogy a kata vagy az átalányadózás válaszása a célszerűbb a taxis egyéni vállalkozóknál. Megállapítottuk, hogy a nyugdíj melletti vállalkozóknál ma már az átalányadózás a kedvezőbb. Azzal az extrém esettel nem számoltunk, amikor a nyugdíj melletti taxis vállalkozó éves bevétele meghaladja a tízmillió forintot…
A számítások során eddig nem vettük figyelembe az iparűzési adó mértékét, mert annak összege szinte elhanyagolható a többi közteherhez képest. Vagy mégse?
Az alábbi számítások kizárólag alanyi adómentes („nem áfás”) TAXIS vállalkozókra vonatkoztathatók.
Alapesetben az iparűzési adót kétféle módon lehet fizetni:
- Az éves bevételekből levonva az anyagköltséget (taxisoknál ez jellemzően az üzemanyag), a fennmaradó bevétel után kell fizetni az adót
- Az éves bevétel nyolcvan százalékát véve alapul kell fizetni az adót (ez a forma nyolcmillió forint éves bevételig alkalmazható)
További két módszer áll a rendelkezésére az átalányadósoknak és a katásoknak:
- Az átalányadózó az éves jövedelmének (tehát a bevétele 20%-ának) az 1,2-szeres szorzata után fizeti az adót.
- Katás vállalkozó választhatja az ún. „tételes” iparűzési adó fizetését, melynek összege a bevételétől függetlenül évi 50 ezer forint.
Na, akkor matekozzunk egy kicsit, előrebocsátva, hogy ezúttal nem foglalkozunk a helyi iparűzési adó 50%-os csökkentésére vonatkozó (valószínűleg átmeneti) szabállyal.
Most, hogy egy kicsit talán beindult a forgalom, esetleg számolhatunk havi 500.000 forint forgalommal. Hogyan alakul ennek iparűzési adó vonzata a fenti négy módszer szerint?
- A bevétel, mínusz anyagköltségre vonatkozó szabállyal itt nem foglalkozunk, elenyésző számú vállalkozó használja és sokkal több adatra lenne hozzá szükség
- A havi 500 ezer forint, az évente hatmillió. Ennek 80%-a 4.800.000 forint, aminek a 2%-os adóterhelése 96.000 forint (2 százalékkal számolunk, vannak települések ahol ez a százalékos mérték kevesebb, de a lényeget nem érinti).
- Ha a fenti példa szerinti vállalkozó átalányadózó, akkor az éves hatmillió forint bevételének 20%-a a jövedelem, vagyis 1.200 000 forint. Ezt az összeget kell 1,2-vel szorozni, és az lesz az iparűzési adó alap. Az eredmény 1.440.000 forint, ennek a 2%-a 28.800 forint lenne, jóval alacsonyabb, mint a fentebb említett 80%-os szabály szerint. A megfogalmazásban azért szerepel, hogy „lenne”, mert itt már belép az egyes településeken alkalmazott adómentes bevétel mértéke, ami például Budapesten 1.500.000 forint, így e példa szerint adót fizetni nem is kell. (Budaörsön és Érden ez az adómentes határ 2.500.000 forint)
- Kizárólag katás vállalkozó választhatja a „fix” évi 50 ezer forint fizetését.
Hogy kinek melyik éri meg? Katásnak, ilyen bevétel mellett a „fix” 50 ezer forint fizetés, aminek használatát viszont előre be kell jelenteni minden év február 15.-ig. Ha bevétele éves szinten nem éri el a 3.125.000 forintot, akkor viszont a 80%-os variáció a kedvezőbb.
Átalányadósnak egyértelműen a bevétel 20%-os alap 1,2-szerese után fizetendő adó, ami még a maximális 12 millió forint bevétel esetén is „csak” 57.600 forint.
Ha a vállalkozó székhelye más településen található, mint ahol munkáját végzi, akkor az iparűzési adót is meg kell osztania. Az adózási formák közötti váltást kizárólag a katások „fix” 50 ezer forintos adózási formájánál kell előzetesen bejelenteni.
– oli –
