Tekintettel arra, hogy az utóbbi napokban sokan és sokféleképpen számoltak be a taxisok áremelésre, illetve a jogszabályoktól eltérő “megoldások” szankcionálására vonatkozó javaslatairól, alább olvasható az előterjesztés hivatalos szövege, melyet kedden bizottsági ülésen tárgyaltak a frakciók, a taxis szakmai szervezetek, a BKK, és a BKIK képviselői. A bizottságban jelenlévő politikai szereplők nehezményezték, hogy az anyagot későn kapták meg, továbbá azt is, hogy a taxisok szakmai szervezetei között nincs egyetértés az emelés mértékét illetően. Az egyik nagy létszámú politikai frakció képviselője azt is furcsálta, hogy a javaslatban miért csak a 27%-os emelés és a semmi a választék. A Bizottság végül is az emelésre vonatkozó javaslatot nem, a kormány irányába tett felterjesztést viszont támogatta. Hogy a pénteki Közgyűlés hogyan dönt majd, az hamarosan kiderül.
Tisztelt Közgyűlés!
Jelen előterjesztés javaslatot tesz a személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatás és a személytaxiszolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működtetésének feltételeiről, a taxiállomások létesítésének és igénybevételének rendjéről és a személytaxi-szolgáltatás hatósági áráról szóló 31/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Taxirendelet) módosítására, azon belül is a budapesti személytaxi-szolgáltatás hatósági árának módosítására, bemutatva a megelőző egyeztetéseket és elemzéseket.
I. Előzmények
A budapesti személytaxi-szolgáltatás tarifája 2023. március 6. napja óta változatlan: 1100,- Ft alapdíj; 440,- Ft/km távolsággal arányos egységdíj; 110,- Ft/perc idővel arányos egységdíj. A taxis érdekképviseleti szervezetek (kiemelten a Taxisok Érdekvédelmi Szervezete, továbbiakban: TÉSZ és a Fővárosi Taxi Egyesület, továbbiakban: FŐTE) és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, továbbiakban: BKIK a személytaxi-szolgáltatás hatósági árának emelésére tettek javaslatot.
Az érdekképviseleti szervezetek a tarifa emelését a legutóbbi emelés óta eltelt három évben bekövetkezett inflációs változásokkal indokolták, és összehasonlító számításokkal támasztották alá. Javaslataikat írásban is benyújtották.
Budapest Főváros Önkormányzata (továbbiakban: Fővárosi Önkormányzat) 2026. március 4-én, valamint 2026. április 2-án a személytaxi-szolgáltatás tarifája tárgyában egyeztetést tartott a BKIK delegáltjai, az ügyben érintett taxis érdekképviseleti szervezetek, valamint a diszpécserszolgálatok (továbbiakban: taxitársaságok) képviselőinek részvételével.
A budapesti személytaxi-szolgáltatás tarifájára tett javaslatok összegzése a 2026. március 4-én tartott tarifatárgyaláson elhangzott és az írásban benyújtott javaslatok alapján:
Alapdíj
Km díj
Percdíj
Egyéb
BKIK-OTSZ-FŐTAXI-UBER- független szolgáltatók
- JAVASLAT
1.200 Ft
500 Ft
125 Ft
BKIK-OTSZ-FŐTAXI-UBER- független szolgáltatók - JAVASLAT
1.200 Ft+1.000 Ft (reptér!)
500 Ft
125 Ft
az alapdíjba épüljön be egy kiegészítő díj a reptéri szolgáltatások esetén (1.000 Ft plusz), Reptér-oda-vissza is.
TÉSZ/KRSZ/NSZ- - JAVASLAT
1.400 Ft
560 Ft
140 Ft
TÉSZ/KRSZ/NSZ- - JAVASLAT
1.400 Ft+1.000 Ft (előrendelés, reptér, éjszaka, hétvége, ünnepi időszak, éjszaka)
560 Ft
140 Ft
az alapdíjba épüljön be egy kiegészítő díj (1.000 Ft plusz), Reptérre, és reptérről, éjszakai, hétvégi, ünnepnapi utazások esetében.
FŐTE/CITY TAXI - JAVASLAT
1.400 Ft
560 Ft
140 Ft
FŐTE/CITY TAXI - JAVASLAT
1.400 Ft+1.000 Ft (előrendelés, reptér, éjszaka, hétvége, ünnepi időszak, éjszaka)
560 Ft
140 Ft
az alapdíjba épüljön be egy kiegészítő díj (1.000 Ft plusz), Reptérre, és reptérről, éjszakai, hétvégi, ünnepnapi utazások esetében
BOLT TAXI
1.400 Ft
500 Ft
125 Ft
A BUD behajtási díj költségelemként legyen figyelembe véve, és ne befolyásolja a tarifát
FODESZ
1.200-1.400 Ft+2.000 Ft
450-500 Ft
120-125 Ft
plusz un. kiállási díj visszavezetése 2.000 Ft értékben „az egyéni vállalkozó eldönthesse, hogy milyen kocsival és milyen tarifával szolgáltathasson” - Az írásban benyújtott javaslatok alapján a JMBSZ és a FESZSZ javaslata egyezik a TÉSZ és a FŐTE javaslatával is.
A BKK 2026. március 16-án külön egyeztetést tartott, hogy az érdekképviseltekkel és a BKIK-val közösen határozzák meg és validálják azon adatok körét, amelyek alapján nagyobb pontossággal határozhatóak meg az egyes költségelemek. A felek egyetértettek abban, hogy a tarifatárgyalások mentén szükség van egy közösen kidolgozott, több taxis profilt vizsgáló módszertan létrehozására. Az egyeztetés eredményeként a BKK a KSH indikátorok (KSH fogyasztói árindex és KSH taxi árindex) és a taxis oldal képviselői által, a budapesti taxisok által leggyakrabban használt három fő meghajtás típusú gépjárműre (fosszilis, elektromos, hibrid) vonatkozó költségadatok alapján készítette el a költségelemzést, és ennek alapján taxi tarifa emelésére vonatkozó szcenáriókat. A 2026. április 2-án tartott tarifatárgyaláson a BKIK képviselője jelezte, hogy fenntartják az OTSZ-szel közös, a Főtaxi, az UBER TAXI az MB ELIT és a Független Taxisok képviselete által is támogatott, 2026. március 4-én bemutatott javaslatukat:
1) alapdíj 1200; km díj 500; percdíj 125;
2) alapdíj 2200; km díj 500; percdíj 125 (Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér oda is és vissza is).
A TÉSZ, FŐTE képviselői arról adtak tájékoztatást, hogy további egyeztetéseik eredményeként a reptéri emelt díj kivételével eltekintenek a további esetekben javasolt emelt tarifától. Az így módosított javaslatot a BOLT, valamint a Taxi 4 Kft. is támogatásáról biztosította. A javaslatuk:
1) alapdíj 1400; km díj 560; percdíj 140;
2) alapdíj 2400; km díj 560; percdíj 140 (Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér oda is és vissza is).
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártörvény) rendelkezéseire figyelemmel a személytaxi-szolgáltatás díjának megállapítása hatósági ármegállapításnak minősül. Az Ártörvény alapján az ármegállapító köteles az ár megállapítása előtt területi kereskedelmi és iparkamarával egyeztetni, a fogyasztóvédelmi hatóság és a szolgáltatásban közvetlenül érintett szakmai érdek-képviseleti szervezetek véleményét kikérni.
A Fővárosi Önkormányzat e kötelezettségének eleget téve a rendelet előkészítése során több alkalommal egyeztetést folytatott a személytaxi-szolgáltatás piacának meghatározó szereplőivel. Ennek keretében biztosított volt az érintett taxis érdekképviseleti szervezetek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a taxitársaságok részvétele, továbbá lehetőség nyílt arra, hogy az érintettek a tervezett díjmódosítással kapcsolatos javaslataikat és észrevételeiket szóban és írásban is kifejtsék.
Az előterjesztés véglegesítését követően az előterjesztést megkapta a fogyasztóvédelmi hatóság, a BKIK, valamint a személytaxi-szolgáltatásban érintett érdek-képviseleti szervezetek is. Az így beérkezett végső észrevételek a döntéshozatal során ismételten áttekintésre és mérlegelésre kerültek, azok – az Ártörvény által előírt szempontokkal összhangban – beépítésre kerültek a végleges döntési javaslat kialakítása során, illetve ahol az nem volt indokolt, annak elutasítása indokolással együtt történt, ennek összefoglalását a 6. függelék tartalmazza.
A rendelettervezet társadalmi egyeztetése a Fővárosi Önkormányzat és a fővárosi civil szervezetek együttműködéséről szóló 12/2021. (III. 4.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése alapján megtörtént: a rendelettervezetet a Budapesti Civil Adatbázisban regisztrált civil szervezeteknek megküldtük, a budapest.hu honlapon hírként közzétettük. A beérkezett javaslatokkal, észrevételekkel kapcsolatos összefoglalót a budapest.hu honlapon közzétettük, és az előterjesztés 6. függelékét képezi.
II. A díjemeléshez kapcsolódó, a BKK által készített piacelemzés
A BKK nemzetközi összehasonlítása szerint Budapest jelenlegi díjszintje a kelet-közép-európai városok árszintjéhez illeszkedik. Egy 10 km-es, nappali, hétköznapi utazás költsége 15,8 euró, miközben a régiós városok egy részében – például Varsó, Krakkó, Szófia vagy Zágráb – jellemzően 7-12 euró közötti tartományban maradnak (Pozsonyban, Prágában és Bécsben valamivel magasabb).
A +27%-os emelés ugyanakkor 19,8 euróra növeli a 10 km-es út költségét, ami már Koppenhága, Bécs vagy Berlin árszintjéhez közelít. Ezzel Budapest kilépne a régiós mezőnyből, és a nyugat-európai nagyvárosok ár szegmensébe lépne át. Egy ilyen nemzetközi pozicionálás két fontos következménnyel jár:
•
a tarifaemelés nem feltétlenül csak költségkövetés, hanem áthelyezkedés egy magasabb árszegmensbe,
•
a fővárosnak szükséges lehet azzal számolnia, hogy a szolgáltatás társadalmi és gazdasági megítélése is átalakul (a taxi egyre inkább prémium, magasabb jövedelmű célcsoportok felé tolódó szolgáltatássá válhat).
A lefolytatott piaci elemzés alapján megállapítható, hogy a személytaxi-szolgáltatás költségstruktúrájában az elmúlt időszakban jelentős változások következtek be. A jelenleg hatályos tarifa e költségnövekedéseket már nem képes teljeskörűen lekövetni. A Fővárosi Önkormányzat képviselő-testülete hatósági ármegállapítóként köteles olyan díjat meghatározni, amely fedezetet biztosít a hatékonyan működő vállalkozások indokolt ráfordításaira, valamint a működésükhöz szükséges észszerű nyereségre, figyelemmel az ágazatot terhelő elvonásokra és támogatásokra is. A jelenlegi díjszint – a piaci elemzésben feltárt költség- és jövedelmi viszonyok alapján – már nem biztosítja maradéktalanul a hatékony működés feltételeit, és nem nyújt kellő fedezetet az önköltségen felüli, biztonságos vállalkozáshoz szükséges bevételekre. Mindezek alapján indokolt a tarifa emelése annak érdekében, hogy a hatósági ár továbbra is folyamatosan fedezetet biztosítson a szolgáltatás nyújtásához szükséges ráfordításokra, valamint az észszerű nyereségre,.
Hazai összevetés: nominális díjszint és jövedelmi arányosság
A hazai benchmark alapján Budapest jelenlegi tarifája kettős képet mutat. Nominálisan a középmezőny alsó részébe tartozik, ugyanakkor a jövedelmi arányosság szempontjából az egyik legalacsonyabb. Egy 5 km-es, normál időszakban megtett út költsége 3 630 Ft, ami a napi bruttó átlagbér mintegy 9%-át teszi ki miközben sok vidéki nagyvárosban ugyanez 11-15% közötti sávban mozog; a vizsgált városok teljes listája az alábbi (árak szerinti növekvő sorrendben):
•
Szombathely – 2 300 Ft (a helyi napi bruttó átlagbér 6,9%-a)
•
Miskolc – 3 110 Ft (a helyi napi bruttó átlagbér 9,7%-a)
•
Szombathely (belvároson kívül) – 3 300 Ft (a helyi napi bruttó átlagbér 9,9%-a)
•
Nyíregyháza – 3 430 Ft (a helyi napi bruttó átlagbér 11,1%-a)
•
Szolnok – 3 440 Ft (a helyi napi bruttó átlagbér 10,7%-a)
•
Pécs – 3 600 Ft (a helyi napi bruttó átlagbér 10,6%-a)
•
Kecskemét – 3 920 Ft (a helyi napi bruttó átlagbér 11,7%-a)
•
Debrecen – 4 200 Ft (a helyi napi bruttó átlagbér 11,9%-a)
•
Szeged – 4 350 Ft (a helyi napi bruttó átlagbér 12,7%-a)
•
Veszprém – 4 380 Ft (a helyi napi bruttó átlagbér 12,6%-a)
•
Sopron – 4 500 Ft (a helyi napi bruttó átlagbér 14,3%-a)
•
Szombathely (Bolt) – 4 570 Ft (a helyi napi bruttó átlagbér 13,6%-a)
•
Székesfehérvár – 5 080 Ft (a helyi napi bruttó átlagbér 14,4%-a)
•
Győr – 5 960 Ft (a helyi napi bruttó átlagbér 15,4%-a)
Egy +27%-os emelés után a kép árnyaltan változna: a +27%-os tarifaemelés esetén a főváros nominálisan a középmezőny felső részébe kerülne, miközben a jövedelmi arányosságot tekintve a középső mezőnyben maradna, vagyis:
•
nominálisan Budapest drágábbá válhat a hazai mezőny nagy részéhez képest,
•
jövedelmi arányosságban viszont továbbra is relatíve kedvező maradhat, mert a fővárosi bérek magasabbak.
A hazai benchmark fő üzenete:
•
a jelenlegi tarifa nem feltétlenül alacsony, de jövedelmi arányosságban még mindig relatív kedvező,
•
a döntéshozatalnál nemcsak a nominális díjszintet, hanem a jövedelmi terhelést is érdemes lehet értelmezni.
Inflációs környezet és makrogazdasági keretek
A 2023-2025 közötti makrogazdasági környezet erősen infláció-terhelt volt, de a taxiárak alakulása nem feltétlenül szakadt el a főbb mutatóktól. A KSH adatai szerint fogyasztói árak összességében 27,4%-kal emelkedtek, míg a taxiárindex ugyanezen időszakban 25,6%-kal nőtt, vagyis a szolgáltatás díjszintje nagyjából követte a makrogazdasági inflációt, de nem haladta meg azt.
A 2023-2024 közötti kiugró inflációs hullám után 2024-2025-ben már mérsékeltebb, 3,5-4,4%-os éves áremelkedés volt megfigyelhető, ami a gazdasági környezet stabilizálódását jelezheti. Ez a dinamika két fontos következtetéshez vezet:
•
a taxis költségek változásai eddig nem feltétlenül magasabbak, mint az általános infláció,
•
a jövőbeni tarifaemelés mértékét már nem egy vágtató típusú inflációs környezethez, hanem egy mérséklődő, stabilizálódó pályához lehet szükséges igazítani.
A BKK értelmezése szerint a jelenlegi hatósági tarifa a hazai és nemzetközi összevetésben is a közepes kategóriába tartozik, de különböző források és gazdasági indikátorok (pl.: KSH által közölt fogyasztói árindexek) indokolhatják egy automatikus tarifaemelés beépítését.
A díjemelés indokoltságát alátámasztó, a feltárt adatokat vizuálisan is ismertető prezentáció az 1. számú függelékben olvasható.
III. A véleménykérés eredménye
A tarifatárgyalások során felmerült igény szerint a BKK közvetlenül megkereste a taxiszolgáltatást végzőket e-mail cím alapján annak érdekében, hogy az így felmért – egyebek mellett a tarifaemelésre vonatkozó – igények további hátteret szolgáltassanak a készülő rendeletmódosításhoz.
A BKK több mint 7600 e-mail címre küldte ki a személytaxi-szolgáltató vállalkozásoknak a kérdőívet. A kitöltésre2026. április 8. és április 15. között volt lehetőség. Minden szolgáltató egyedi kódot kapott, annak feltüntetése szükséges volt a kitöltéshez, így biztosítva volt, hogy minden szolgáltató csak egyszer töltse ki a kérdőívet. A kérdőívet 2393 válaszadó töltötte ki. A válaszadók 61 %-a a TÉSZ, FŐTE javaslatát támogatta, miszerint az emelt tarifa egységdíjai a következők legyenek:
•
1400,- Ft alapdíj
•
560,- Ft/km
•
140,- Ft/perc
•
- az alapdíj a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről induló és oda érkező utazásoknál 1000,- Ft-tal megemelve, összesen 2400,- Ft legyen.
A kérdőíves válaszadás eredményének részletes bemutatását az 2. függelék tartalmazza.
IV. A BKIK piackutatása
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) 2026 áprilisában kvantitatív kutatást végzett a budapesti és agglomerációs lakosság taxihasználati attitűdjeiről, különös tekintettel az esetleges tarifaemelések elfogadottságára és hatásaira. A kutatás a BKIK saját részére készült, nem a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), valamint nem az önkormányzat megrendelésére.
A kutatás módszere online, önkitöltős kérdőíves adatfelvétel volt. A célcsoport a Budapest és agglomeráció területén élő 18–65 éves lakosság, nem és korcsoport szerinti mintavétellel. A mintába kizárólag magyar állampolgárok kerültek be, külföldi turisták nem vettek részt a kutatásban. A végleges elemszám 885 fő volt. Az adatfelvétel 2026. április 9–12. között zajlott.
Megjegyzendő, hogy a kutatás módszertani hátteréről, az adatfelvétel lebonyolításának részleteiről, valamint a megbízás további feltételeiről nem áll rendelkezésünkre részletes információ. A jelen összefoglaló a BKIK által rendelkezésre bocsátott, mellékletként csatolt prezentációban bemutatott eredményekre támaszkodik.
A taxival utazók 47%-a legfeljebb 0–5% közötti, spontán tarifaemelést tart elfogadhatónak, míg az átlagosan elfogadható emelés mértéke mindössze 7,3%. A konkrétan megnevezett emelési szintek közül a 15%-os tarifaemelést a budapestiek 30%-a tartaná indokoltnak, míg a 30%-os emelést csupán 13%.
A viselkedési hatások tekintetében 15%-os tarifaemelés esetén a megkérdezettek 54%-a ugyanannyit taxizna, 28%-a kevesebbet utazna, míg 16% teljesen felhagyna a taxihasználattal. A 30%-os emelés ennél jelentősebb visszaesést vetít előre: ebben az esetben csupán 34% maradna jelenlegi utazási gyakoriságánál, 28% kevesebbet taxizna, és 39% egyáltalán nem venné igénybe a szolgáltatást.
A BKIK által készített kutatás azt a következtetést tartalmazza, hogy a budapesti taxihasználók többsége csak kisebb mértékű tarifaemelést fogadna el. A 885 fős adatfelvétel szerint 15%-os emelés is érezhetően csökkentené a taxizási hajlandóságot, míg a 30%-os tarifaemelés kifejezetten veszélyeztetné mind a rendszeres, mind az alkalmi taxihasználók megtartását, és jelentős keresletcsökkenést eredményezne. Mindezek értékelése azonban a fentiekben rögzített módszertani korlátok figyelembevételével lehetséges.
A BKIK által megrendelt piackutatás eredményeit a 3. számú függelék részletesen tartalmazza.
V. A BKK árképzéssel kapcsolatos jövőbeli javaslatai
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (3) bekezdésében írtak szerint a taxiengedély érvényességi területe szerint illetékes települési önkormányzat – a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete a területi kereskedelmi és iparkamarával egyeztetve, a fogyasztóvédelmi hatóság és a szolgáltatásban közvetlenül érintett szakmai érdek-képviseleti szervezetek véleményének figyelembevételével rendeletben megállapíthatja a személytaxi szolgáltatásért felszámítható árat és annak alkalmazási feltételeit. A személytaxi szolgáltatás díjszabását (díjtételeit) a képviselő-testület – a helyi körülmények mérlegelésével – legmagasabb hatósági árként vagy rögzített hatósági árként határozhatja meg.
A Taxirendelet 16. §-a alapján a budapesti személytaxi-szolgáltatás tarifája rögzített hatósági ár, ami azt jelenti, hogy attól a szolgáltatók sem felefelé, sem lefelé nem térhetnek el.
Ezen túlmenően a személytaxi-szolgáltatás viteldíjának megállapítását illetően jelenleg hatályban van az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény, amelynek 109. § (2) bekezdése kimondja, hogy “a települési önkormányzat az (1) bekezdés szerinti hatósági ár mértékét megváltoztathatja azzal, hogy rögzített hatósági ár alkalmazása helyett legmagasabb hatósági ár nem alkalmazható”.
A BKK álláspontja szerint a rögzített hatósági ár nem oldja meg a kereslet-kínálat kiegyenlítésének problémáját. Jobban illeszkedne a piaci viszonyokhoz egy határok között mozgatható ár. A díjsávot úgy lehetne kialakítani, ha a Közgyűlés egyidejűleg meghatározhatná a személytaxi-szolgáltatás legalacsonyabb és legmagasabb árát is. Ezzel a megoldással a személytaxi piac jobban tudna reagálni a kereslet növekedésére, egyenletesebbé válhatna az utasok kiszolgálása úgy, hogy a sáv alsó határa megakadályozná a személytaxi-szolgáltatók kárára folytatott diszpécserszolgálatok közötti irreális árversenyt, míg a felső határ segítené a viteldíj tervezhetőségét, megakadályozná az eltúlzottan magas színvonalú árak alkalmazását, míg egy automatikus indexálási modell hosszú távon kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá teheti a díjfrissítést.
A jelenlegi kötött ár erős fogyasztóvédelmi garanciákat biztosít, ugyanakkor nem kezeli a hétvégi, ünnepnapi vagy rendkívüli keresleti helyzeteket, illetve a speciális szolgáltatások eltérő költségszerkezetét. A jövőbeli opciók között a hatósági ár teljes elengedése, a minimum és maximum hatósági áron alapuló konstrukció és a hibrid-modell is megjelenik, amelyek eltérő mértékben engedik be a piaci rugalmasságot, miközben különböző szintű fogyasztóvédelmi kontrollt tartanak fenn.
Ezért a BKK javasolja az Ártörvény 7. § (3) bekezdése módosításának kezdeményezését azzal, hogy a képviselő-testület a személytaxi-szolgáltatás díját legmagasabb hatósági ár és a rögzített hatósági ár mellett legalacsonyabb hatósági árként (és ezek kombinációjaként – egyidejűleg legalacsonyabb és legmagasabb ár) is meghatározhassa.
A települési önkormányzatok taxitarifára vonatkozó döntési jogának korlátozása az Ukrajnában folyó háborúra, mint veszélyhelyzetre hivatkozással indokolatlan figyelemmel arra, hogy még egy hasonló jellegű valós veszélyhelyzetnek sem lehet kihatása a budapesti személytaxi-szolgáltatás viteldíját érintő döntési jogra. Ezért a közgyűlési döntések megkönnyítése érdekében javasolt a 2025. évi L. törvény hivatkozott rendelkezésének hatályon kívül helyezését indítványozni.
A díjszabás jövőbeli – központi jogszabályok módosítását is igénylő – lehetséges irányairól a BKK által készített elemzés a 4-es számú függelékben olvasható.
VI. Felterjesztési jog gyakorlása
A flottakezelő vállalkozások (olyan személytaxi-szolgáltató vállalkozások, amelyek több tíz, vagy akár több száz taxi gépjárművet üzemeltetnek velük formálisan munkaviszonyban álló taxisofőrökkel) szankcionálására és hatékony ellenőrzésére irányuló felterjesztés
A FŐTE a 2026. február 27-i munkacsoport ülésen kezdeményezte a flottakezelőkkel szembeni szankciórendszer kiterjesztését. A javaslat alapja az a piaci tapasztalat, miszerint a súlyos jogsértés miatt elmarasztalt vállalkozások a gépjárműveik értékesítésével vagy más üzembentartóhoz való átjelentésével mentesülnek a jogkövetkezmények alól. A szakmai szervezet célja egy olyan alvázszám alapú szűrőrendszer létrehozása, amely megakadályozza, hogy a jogsértésekben érintett gépjárművek „tiszta lappal”, más gazdasági társaság kötelékében visszatérhessenek a budapesti taxi piacra.
A Taxirendelet 11. § (6b) bekezdése szerint a közlekedésszervező nem ad taxiállomás-használati hozzájárulást annak a vállalkozásnak, amelytől a taxiállomás-használati hozzájárulást a 13. § (4) bekezdése szerint a kérelem beadását megelőző 5 éven belül már két alkalommal visszavonta. A jelenlegi szabályozás a vállalkozásoknak és nem a konkrét gépjárművek számára jelent joghátárnyt. Ez a szabályozási modell nem kezeli a gépjárművek „átmentésének” problémáját, így nem biztosít teljes körű védelmet a rendszerszintű szabályszegőkkel szemben.
A szakmai célkitűzések elérése érdekében indokolt a szabályozás olyan irányú kiegészítése, amelynél a közlekedésszervező nem ad taxiállomás-használati hozzájárulást olyan gépjárműre, amely gépjármű a kérelem benyújtását megelőző öt évben olyan vállalkozásban működött,
e)
amelytől a taxiállomás használati hozzájárulást két alkalommal visszavonták,
e)
amelytől a tevékenységi engedélyt a közlekedési hatóság visszavonta,
e)
amely a NAV fekete listáján szerepel (100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező – nem magánszemély – adózók, Alkalmazottat bejelentés nélkül foglalkoztatók),
e)
amelyet a fogyasztóvédelmi hatóság tevékenységtől eltiltott vagy a
e)
foglalkoztatás-felügyeleti hatóság foglalkozástól eltiltott.
A fenti, járműalapú ellenőrzési mechanizmus megvalósításának jelenleg adminisztratív és jogszabályi akadálya van. Amíg közlekedésszervező saját nyilvántartásaihoz és a NAV nyilvános listáihoz (a) és c) pont) hozzáfér, addig a b), d) és e) pontok szerinti adathoz nincsen automatikus hozzáférése. A felterjesztés annak biztosítására irányul, hogy a közlekedésszervező a taxiállomás-használati hozzájárulás iránti eljárás keretében jogosult legyen kezelni és lekérdezni a gépjárműhöz köthető korábbi üzembentartók hatósági elmarasztalásaira vonatkozó adatokat, amely önkormányzati rendeleti szintnél magasabb szabályozást igényel.
A hatékony jogérvényesítés érdekében elengedhetetlennek tartjuk egy olyan felterjesztés kezdeményezését is, amely a társhatóságok személyi és tárgyi erőforrásainak és kapacitásainak célzott bővítésére irányul, garantálva ezzel a szabályozási környezet maradéktalan betartatását a közlekedésszervezővel való szoros együttműködésben.
Fentiekre tekintettel kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni és az alábbi döntési javaslatokat elfogadni szíveskedjen.
Döntési javaslat
A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy:
1.
megalkotja …/2026. (…) önkormányzati rendeletét a személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatás és a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működtetésének feltételeiről, a taxiállomások létesítésének és igénybevételének rendjéről és a személytaxi-szolgáltatás hatósági áráról szóló 31/2013. (IV.18.) önkormányzati rendelet módosításáról, az 1. melléklet szerint.
2.
felkéri a főpolgármestert, hogy az a Budapest Főváros Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2020. (II.5.) önkormányzati rendelet 1. melléklet szerinti táblázat 14.3 sora alapján átruházott hatáskörben eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés j) pontja szerinti felterjesztési joggal élve kezdeményezze a jogalkotónál, hogy
a)
tegye lehetővé a közlekedésszervező számára a közvetlen hozzáférést azon hatósági nyilvántartásokhoz, amelyek tartalmazzák a vállalkozások tevékenységi engedélyének visszavonására, valamint a fogyasztóvédelmi vagy foglalkoztatás-felügyeleti hatóság által kiszabott tevékenységtől való eltiltásokra vonatkozó adatokat, és
b)
a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében biztosítsa a társhatóságok számára az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
határidő: a döntést követő 30 napon belül
felelős: Valaki Tihamér
Határozathozatal módja:
Határozathozatal módja: Az 1. pont szerinti rendelet megalkotásához minősített, a 2. pont elfogadásához egyszerű szavazattöbbség szükséges
Kelt Budapesten, a minősített elektronikus aláírásba foglalt időbélyegző szerinti időpontban.
[Aláíró1] [Aláíró1 beosztása]
Láttam:
dr. Számadó Tamás
főjegyző
mellékletek:
1.
a személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatás és a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működtetésének feltételeiről, a taxiállomások létesítésének és igénybevételének rendjéről és a személytaxiszolgáltatás hatósági áráról szóló 31/2013. (IV.18.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló……/2025. (…) önkormányzati rendelet
függelékek:
1.
A díjemelés indokoltságát alátámasztó piacelemzés
2.
A kérdőíves válaszadás eredményének részletes bemutatása
3.
A BKIK által megrendelt utasoldali piackutatás
4.
Elemzés a tarifamegállapítás jövőbeli lehetséges módjairól
5.
hatásvizsgálati lap
6.
Összefoglaló a társadalmi egyeztetés során beérkezett véleményekről
az előterjesztés 1. számú melléklete
Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének …/…. (…) önkormányzati rendelete
a személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatás és a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működtetésének feltételeiről, a taxiállomások létesítésének és igénybevételének rendjéről és a személytaxi-szolgáltatás hatósági áráról szóló 31/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelet módosításáról
[1] Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése a személytaxi-szolgáltatás hatósági árának módosítása, valamint a repülőtéri díjszabás meghatározása érdekében módosítja a személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatás és a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működtetésének feltételeiről, a taxiállomások létesítésének és igénybevételének rendjéről és a személytaxi-szolgáltatás hatósági áráról szóló önkormányzati rendeletét.
[2] Budapest Főváros Közgyűlése a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (3) bekezdés b) pontjában, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, és a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 12. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
- §
(1) A személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatás és a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működtetésének feltételeiről, a taxiállomások létesítésének és igénybevételének rendjéről és a személytaxi-szolgáltatás hatósági áráról szóló 31/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelet 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az utas felvételének helye vagy a személytaxi-szolgáltatás célállomása a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, a személytaxi-szolgáltatás díját a taxaméter a második tarifahelyen az (1) bekezdés szerinti elemekből képezi azzal, hogy az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a szolgáltatás igénybevételének megkezdésekor felszámítható díj megnevezése repülőtéri alapdíj.”
(2) A személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatás és a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működtetésének feltételeiről, a taxiállomások létesítésének és igénybevételének rendjéről és a személytaxi-szolgáltatás hatósági áráról szóló 31/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelet 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A taxi-szolgáltatás viteldíjának képzése során kizárólag az (1) bekezdésben, illetve az (1a) bekezdésben meghatározott díjtételek kerülhetnek felszámításra.” - §
(1) A személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatás és a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működtetésének feltételeiről, a taxiállomások létesítésének és igénybevételének rendjéről és a személytaxi-szolgáltatás hatósági áráról szóló 31/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alapdíj és az egységdíjak kötelező mértéke – rögzített hatósági árként – a következő (a díjtételek az általános forgalmi adót tartalmazzák):
a) alapdíj: 1400 forint;
b) távolsággal arányos egységdíj: 560 forint/km;
c) idővel arányos egységdíj: 140 forint/perc.”
(2) A személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatás és a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működtetésének feltételeiről, a taxiállomások létesítésének és igénybevételének rendjéről és a személytaxi-szolgáltatás hatósági áráról szóló 31/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelet 16. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 15. § (1a) bekezdése szerinti repülőtéri alapdíj mértéke – rögzített hatósági árként – 2400 forint (a díjtétel az általános forgalmi adót tartalmazza).” - §
A személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatás és a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működtetésének feltételeiről, a taxiállomások létesítésének és igénybevételének rendjéről és a személytaxi-szolgáltatás hatósági áráról szóló 31/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelet IV. Fejezete a következő 21. §-sal egészül ki:
„21. §
A 15. § (1) bekezdésétől eltérően 2026. június 14-ig hatályos díjtételeket nem kötelező a taxaméter első tarifahelyén rögzíteni, ezek a díjtételek a taxaméter harmadik tarifahelyén is rögzíthetők.” - §
(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2026. június 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1. § és a 2. § 2026. június 15-én lép hatályba.
dr. Számadó Tamás
főjegyző
Karácsony Gergely főpolgármester
15 / 15 oldal
Általános indokolás
A taxis érdekképviseleti szervezetek és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a személytaxi-szolgáltatás hatósági árának emelésére tettek javaslatot a megváltozott gazdasági körülményekre hivatkozva, amely szükségessé teszi a személytaxi-szolgáltatásért felszámítható, az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (3) bekezdése szerint rögzített hatósági árként meghatározott díjtételeinek változtatását.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz és a 2. §-hoz
A taxis érdekképviseleti szervezetek javaslatára a módosítás az alapdíj és az egységdíjak kötelező mértékének emelését tartalmazza.
Abban az esetben, ha az utas felvételének helye vagy a taxi-szolgáltatás célállomása a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, külön repülőtéri alapdíj kerül bevezetésre a kiemelt forgalom, a szervezett ki- és beszállási rend, valamint a magasabb várakozási és üzemeltetési költségek miatt.
A 3. §-hoz
Az átmeneti rendelkezés célja, hogy a 2026. június 15-től hatályos új díjtételek bevezetéséhez szükséges technikai és működési átállás zökkenőmentesen valósuljon meg. Ennek érdekében az új tarifatételek hatálybalépéséig biztosítja a taxaméterek rugalmas átállításának lehetőségét oly módon, hogy a 2026. június 15-től hatályos díjtételek a hatálybalépés előtt, a rendelet kihirdetését követően beállíthatók a taxaméter első és második tarifahelyére, míg a 2026. június 14-ig hatályos tarifát az átmeneti időszakban a taxaméter harmadik helyre állíthatják be.
A 4. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
