A taxisok napi 12-16 órában szívják a szennyezett levegőt

Emberek milliói pusztulnak el a szélsőséges klímában

 

 

Évente több mint ötmillió ember hal meg világszerte a szélsőséges hőmérsékletek miatt. Az elmúlt 20 évben többen vesztették életüket az extrém hideg, mint a meleg következtében, a klímaváltozás azonban fokozatosan kiegyenlíti az arányokat – írja a The Guardian.

A tudósok 2000 és 2019 között 43 ország 750 helyszínén az időjárási és a halálozási adatokat elemezték. Arra jutottak, hogy ezeken a helyszíneken a napi átlaghőmérséklet évtizedenként 0,26 Celsius-fokkal emelkedett.

Egy nemzetközi kutatócsoport tanulmánya szerint az egy év alatt bekövetkező halálesetek 9,4 százaléka köthető hőséghez vagy szélsőséges hideghez. Ez 100 ezer főre 74 halálesetet jelent.

A vizsgálat szerint az elmúlt két évtizedes periódusban összességében többen haltak meg a hideg, mint a meleg miatt. A hőséghez köthető halálesetek száma azonban növekszik, a hideg okozta haláleseteké pedig csökken.

Az elmúlt héten az Egyesült Államok északnyugati partvidékére lesújtó hőhullámban csaknem kétszázan vesztették életüket: 116 halálesetet jelentettek Oregon és 78-at Washington államban.

Mindez felhívja a figyelmet az otthonok jobb hőszigetelésének fontosságára és a napenergiával működő – tehát áramkimaradás esetén is funkcionáló – légkondicionálás jelentőségére.

A vizsgálat egy vezető kutatója, Yuming Guo, az ausztrál Monash Egyetem szakértője szerint ez a trend folytatódni fog a klímaváltozás miatt, és a halálozási arány növekedni fog: a hideg miatti halálozás tovább csökken, a hőség okozta esetek száma növekszik.

Európában összességében nőtt a hőmérséklethez köthető halálozások száma a szakértő szerint.

A Lancet Planetary Health című tudományos lapban megjelent tanulmány figyelembe vette az egyes régiókban élő emberek számára eltérő optimális hőmérsékletet. A hőség okozta, idő előtti halálozások aránya Nyugat-Európában, míg a hideg miatti halálozási arány Afrika Szaharától délre fekvő területein volt a legmagasabb.

Mind a szélsőségesen magas, mind a szélsőségesen alacsony hőmérséklet növeli a szívroham, a szívmegállás és a stroke kockázatát. Elsősorban azoknál nagyobb a rizikó, akik már eleve szív- vagy tüdőproblémával élnek – hivatkozik a magazin megállapítására az origo.hu.

Az egészségügyi és környezetvédelmi szervezeteket tömörítő Globális Klíma- és Egészségügyi Szövetség (Global Climate and Health Alliance) elemzése során 66 országot vizsgált, amelyek között Ausztrália az utolsó abban a tekintetben, hogy mennyire építi be klímavédelmi kötelezettségeibe az emberek egészségére vonatkozó aggályokat.

Ausztrália, Új-Zéland, Brazília, Norvégia és Izland a tizenötből nulla pontot kaptak, mert meg sem említik az emberi egészséget a klímaváltozással kapcsolatban vállalt kötelezettségeikben.

A szervezet azt is vizsgálta, mit tesznek az egyes országok egészségügyi rendszereik erősítésért a klímaválság okozta terhek elviseléséhez, mennyi plusztámogatást kapnak ezek az intézkedések, és hogy milyen mértékben ismerik fel az országok, hogy a nettó zéró kibocsátás mekkora előnyökkel jár az emberek egészségére.

Az Európai Unió is gyengén teljesített, mindössze egy pontot kapott az értékelésben, míg az Egyesült Államok és Nagy-Britannia 6, illetve 7 pontot kapott. A legmagasabb, 13 pontot Costa Rica kapta.

Megdöbbentő, miközben nincs nap, hogy a környezetszennyezés csökkentésének szükségességéről ne lehetne hallani, eközben sem az unió, sem pedig a tagállamok nem adnak plusz költségvetési támogatást olyan rendszerek, technológiák bevezetéséhez, telepítéséhez, amely az emberek egészségvédelmét szolgálnák. Itt nem csupán a szélsőséges hőmérsékletre szűkítve ezt a kört. S aki azt gondolja, hogy a fővárosban élők a legveszélyeztetettebbek ebből a szempontból, az nagyon téved. Vidéki városokban, településeken rendszerint sokkal nagyobb a levegőszennyezettség, mint Budapesten. A CO2, a NO2 kibocsátás mellett a szállóporértékek az egészségügyi értékhatár fölött vannak, olykor annak többszörösét produkálják. Csak ezzel senki nem foglalkozik.

S ha már a szűkebb csoportra lehet ezt kivetíteni, a taxisok napi 12-16 órában ebben a környezetben végzik munkájukat – ha van kinek, ha nincs, ők az utcán vannak, és lélegeznek. De valahogy nem jellemző a hosszú élet a taxisok körében és ennek nem csupán a kiszámíthatatlanság, a létbizonytalanság az oka, hanem az is, hogy a környezettudatosság még mindig csak szlogen, minimális mögöttes tartalom nélkül…

k.z.t./fotó: Facebook