Bejegyzés

Kétgyermekes özvegyasszonyként ült a volán mögé

Frau von Papp

Évtizedekig elképzelhetetlennek tűnt, hogy a bérkocsisok világában nő üljön az utasokat pénzért szállító gépjárművek volánja mögé. Napjainkban is meglepő, ha a taxit a gyengébb nem képviselője irányítja, pedig kellő idő eltelt a világon először 1907-ben sofőrként megjelenő dr. Pappné óta.

A női egyenjogúságért küzdő szervezetek méltán büszkék arra a hölgyre, aki 1907-ben – a világon elsőként – ült bérkocsi (akkor még így hívták a későbbi taxit) volánjához Berlinben. A híradásokban csak Frau von Pappként emlegetett hölgyről annyit lehetett tudni, miszerint egy jó nevű ügyvédhez ment férjhez. Házasságukból két gyermek született, a német fővárosban éltek, mígnem a családfenntartó elhalálozott.

Nagyjából a harmincas éveiben járó, kétgyermekes özvegyasszony, afféle deklasszált úrinő volt, aki férje, a vagyonos ügyvéd és földbirtokos halála után – életében először –, kénytelen volt munkát vállalni, hogy eltartsa magát és a gyermekeit. Hogy pontosan mi vezetett idáig, arról nem írnak az újságok, de gyanítható, a Papp család forgatta ki valahogy az örökségből, esetleg a néhai férj verte magát súlyos kártyaadósságokba vagy valami hasonlóba. Szerencsére Pappné nem ijedt meg a kihívásoktól.

Az angol Daily Mail korabeli cikke szerint a taxiengedélyét egy izzasztó gyakorlati vizsga után nyerte el, amelynek során számot kellett adnia helyismeretéről, valamint az autóvezetési képességeiről, és mivel Frau von Papp a város legforgalmasabb pontjain is roppant magabiztosan és higgadtan navigálta az automobilt, még külön dicséretet is kapott és a műveletet felügyelő két rendőrtől. Pár nappal később pedig már az egyenruhájában, vagyis kék zubbonyban, fekete-fehér bőrsapkában és kék szoknyában fuvarozta a berlinieket. Ahogy a Tolnai Világlapja írta:

 

 

 

 

 

„Megtanulta az automobilvezetők tudományát és fényes sikerrel tette le a képesítő vizsgát, pedig a bizottság nagyon is szigorúan bánt vele. A minap volt az első nyilvános utja. Este hét órától reggel hat óráig szakadatlanul volt dolga és ezen az első éjjelen 120 márkát keresett. A férfikollégái nem irigykedtek rá, sőt virágcsokorral üdvözölték az első női soffőrt.”

Aztán jóval később Budapesten is megjelentek a női taxisok (akiket úgy nagyjából 1910-től már tényleg taxisoknak hívtak, és nem bérkocsisoknak). Az első fecske egy mindössze 22 éves, korábban sikeres táncosnő-énekesnő, Masznik Gyuláné, született Fehér Erzsébet lehetett, aki 1925-ben, bizonyos bővebben nem részletezett anyagi okokból hátat fordított a színpadnak, és felcsapott sofőrnek. A művésznő így vallott annak idején erről a szokatlan pályamódosításról:

„Táncosnő voltam. Ugye, furcsa dolog és képzelheti, mily nagy az út a selyemruhától a taxisoffőr bőrkabátjáig. De megtettem ezt az utat és nem is bánom, mert dolgozni akarok, mert élni akarok. És tulajdonképpen az ideám onnan származik, hogy sokat jártam moziba és főleg amerikai filmeket néztem. Imádom az amerikai filmeket. És imádom az amerikai nők sportszerűségét, az amerikai nők – férfiasságát. Csodáltam, hogyan végeznek komoly férfiaknak való munkát, hogyan kezelnek gépeket, hogyan dolgoznak gyárakban és hogyan vezetnek – autót. Egyszer egy ilyen autós film után, amelyben százhúsz kilométeres sebességgel robogott egy amerikai lady és három férfi hiába üldözte, nem bírta elérni, hazaérve, elhatároztam, hogy én is autót fogok vezetni. De nem passzióból, mint az a sportlady, hanem kenyérkeresetből, mert azt hiszem, ez az embereket kétszeresen fogja izgatni, hogyha egy szép nő ül a volánnál. Hamarosan beiratkoztam a technológiára, ahol nemcsak az autóvezetést tanultam meg, hanem a gép szerelését is, és magam állítottam össze egy autót az első csavartól az utolsóig. Azután letettem a soffőrvizsgát is. Gondolhatja, hogy milyen jól tudtam mindent, mert a bizottság, mondhatnám nem valami szívesen egyezett bele, hogy egész Európában éppen itt Budapesten legyen az első női autótaxi sofför. De olyan jól tudtam mindent, hogy szó nélkül átengedtek. Volt egy kis megspórolt pénzem, bementem a Cyklop-garázsba és vettem egy automobilt – részletre. Megbíztak bennem és ideadták az autót, bízva abban, hogyha jól dolgozom, majd lefizethetem a további részleteket. Jaj Istenkém, csak lefizethessem…”

Mondjuk ez a tény nem igazán zavarta az akkori politikai propagandát, így pont negyedszázaddal később, azaz 1950-ben, a Haladás nevű újságban büszkén mutatták be a Magyar Népköztársaság első női taxisofőrjét, a 21 éves, Budapesten dolgozó Binét Évátaki vékony kis kezével erősen és határozottan fogja a JA 476 számú szürketaxi volánját. Éváról megtudhatjuk, hogy már az iskolában is szenvedélyesen érdekelte a fizika és minden, ami műszerrel és géppel kapcsolatos. Korábban dolgozott konyhalányként és raktárosként is, majd beiratkozott egy hathetes autóvezetési tanfolyamra – ahol eleinte bizalmatlanul fogadták –, és levizsgázott teherkocsivezetésből, aztán pedig elvégzett egy középfokú szakmai továbbképzőt – így lett belőle sofőr. Állítása szerint az utasok nem nagyon csodálkoztak azon, hogy egy női vezető mellé ülnek be a taxiba, bár egy férfinak okozott néhány kellemetlen percet a felismerés:

 

 

 

 

Minap egy ittas férfi ült be a kocsiba, útközben egy kissé kijózanodott és azt mondta, rettenetesen szégyelli magát, hogy átlumpolt éjszaka után, egy dolgozó nő viszi haza – derülnek ki részletek az nlc.hu portál által feldolgozott anyagból.

 

k.z.t./fotó: loc.gov

Örömömre szolgál, hogy indul az újság s itt a lehetőség, hogy  ismét recepteket ismertessünk. Ez az ötlet Károlytól már elég régi, 2007 novemberében írtam először, mikor is egy borjúpaprikást, majdan egy mongóliai tevepörköltet tettem közkinccsé. Bizony, ennek már tizenöt éve is vagyon s itt megjelent mintegy 230 féle recept. A tavalyi leállás után most új erővel ismét dolgozunk, s próbálkozok újabb receptekkel megismertetni olvasóinkat.

Most, a szezonnak megfelelően, a kocsonyáról írnék .A kocsonya méltán jellegzetes magyar ételünk, kivált téli időszakban, akár disznóvágáskor, akár anélkül.

Alapreceptje tán nem is, de ízesítése, fűszerezése változhat vidékenként, sőt házanként. Ez persze nem baj, sőt inkább színesíti a palettát.

Nos, igény szerint beszerzünk hozzá körmöt, csülköt, orrot, farkat, fület, sőt bőrt is. Jöhet egy darab füstölt áru is, ízlés szerint.

Mindezeket jól megmosva feltesszük méretes edényben főni. Itt jegyzem meg, hogy férfiember készüljön fel arra, hogy ez a napja erre vagyon szánva, a feladat több órát vesz igénybe. Röviden, legyen sör a hűtőben!

 

 

Szóval a forrás során képződő habokat leszedjük serényen, majdan sózzuk, dobunk hozzá egy fej hagymát, fél fej fokhagymát, szemes borsot. Van, aki néhány sárgarépát tesz hozzá félúton, ez persze nem rontja el, sőt jól jön majd a tálalásnál. Telik-múlik az idő, lassú főzésünk pár óra múlva meghozza a várt eredményt, puha minden húsáru. A húsféléket kiszedjük, csontozzuk, daraboljuk. A levet zsírtalanítjuk, szövetszűrőn leszűrjük. A húsfélét tányérokba elosztjuk arányosan, ekkor tehetünk hozzá a felkarikázott répából, esetleg főtt tojás karikákat is. A langyosodó, de elég tiszta levet ekkor rámerjük a tányérokra, majdan hűvös helyen, pl. kamrában pihentetjük, míg megdermed.

Ha jól dolgoztunk, a remegő-rezgő kocsonyánkat kínálhatjuk is a kíváncsi éhezőknek. Hinthetjük piros paprikával, adhatunk hozzá frissítő citromkarikát, és persze  puha kenyeret. És ezt minden nap, kíméletlenül, míg el nem fogy!

A jó hideg, száraz rozé fröccs nekem bevált mellé. De ez a rész már szabadon választott.

Januári kezdésnek most ezt javalltam, fakanalas jó étvágyat kívánok, most már így:

Soós István City ex22 a Fakanalas

Milliókat vett át nagyszülőktől a csaló trió

A csaló trió idős nagyszülőkre specializálódott, akiket azzal az áltörténettel hívtak fel, hogy unokájuk balesetet okozott és kórházba került, ám a rendőrségi feljelentést elkerülheti, ezzel együtt a súlyos büntetést, ha a kárt megtéríti. Három hónap alatt 38 szépkorút csaptak be, ám ahol „csak” millió alatti összeget tudtak összeszedni a jóhiszemű rokonok, oda már el sem mentek. A pénzbegyűjtő futár egyébként főállásban taxizott.

Napjainkban egyre többet hallani azokról a csalókról, akik idős embereket hívnak fel azzal a történettel, miszerint az unokájuk balesetet okozott, ahol súlyos anyagi kár keletkezett. Nem egyszer a magát rokonként feltüntető személy – a legenda szerint – maga is kórházba került, ám a rendőrségi eljárás elkerülése végett barátját, egy taxist küld el a pénzért.

A nyomozás felderítette: 2018. augusztus és szeptember hónapban a csaló trió hölgy tagja, a 37 esztendős D. Henrietta, naponta minimum 150 telefonszámot tárcsázott, sértettekre vadászva.

Összesen 38 idős embert vertek át, ám ahol millió alatti összeget tudtak összeszedni a nagyszülők, oda már el sem mentek.

D. Henrietta telefonált, a 39 éves B. Gyula adta le a címeket a 32 éves M. Róbertnek, aki egyébként főállású taxisként vállalta a futár szerepét.

A büntetőeljárást a BRFK XVIII. Kerületi Rendőrkapitányság Vizsgálati Alosztálya lezárta és vádemelési javaslattal átadta az illetékes ügyészségnek, ahol 3 rendbeli csalás, 35 rendbeli csalás kísérlete miatt kell felelniük a vádlottaknak.

A hatályos Büntető Törvénykönyv alapján, aki csalás minősített esetét követi el, az egytől öt évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.

 

                                                                             k.z.t.   

Mint ahogy azt a Taxisok Világa havi magazin olvasói tavaly sajnos tapasztalhatták, a lap 2020. márciusában minden átmenet nélkül, szinte napok alatt megszűnt. Viccelhetnénk vele, hogy az elsők között vált vírusossá, de nem tesszük. Közel 6000 állandó olvasónkat vesztettük el néhány nap alatt, akik között nem is egy 30 évig volt előfizetőnk.

Sokan felhívtak minket, a szerkesztőség volt tagjait, hogy őszintén sajnálják, ami a magazinnal történt. Jól esett, ez úton is köszönjük! Ők voltak az elsők, akik javasolták, folytassuk, ha másképpen nem, hát online formában. Akkor ez nem látszott lehetségesnek. Ám ahogy az idő múlott, és a kapott gazdasági sebek is gyógyulgattak, felmerült az online-térben való megjelenés lehetősége. Nekiláttunk tehát a megvalósításnak, ami valóban kissé döcögősre sikeredett, de végül is összeállt minden.

Így a mai naptól – reményeink szerint – sűrűbben, akár naponta jelentkezünk friss hírekkel, információkkal a taxisokvilaga.hu felületen.

Ahogy azt olvasóink 30 éven keresztül a nyomtatott lapnál is megszokhatták, ötleteiknek, javaslataiknak, véleményüknek helyet biztosítunk. Várjuk tehát a kollégák írásait, fényképeit, csak néhány kikötés maradt a régi: jogszabályokba ütköző, vagy mások becsületébe gázoló, sértő anyagokat továbbra sem közlünk. Sajnos az a szokásunk is megmarad, hogy a jó ízlés határait – önkényesen – mi húzzuk meg, de ez a többségnek a korábbiakban sem jelentett akadályt.

A felületen továbbra is megtalálhatók lesznek a korábban megszokott címek, telefonszámok, adatok, a „Közérdekű információk” fül alatt. Szerkesztőjük továbbra is Nagy Zoli (OLI) kollégánk, aki adózási, könyvelési ügyekben is eligazít, segít, és tanácsokat is ad majd. Ahogy azt az olvasók a korábbi évtizedekben megszokták, megszerették.

Tehát: Jó böngészést kívánunk!

A taxisokvilaga.hu szerkesztősége