Már nem a kipufogógáz a legnagyobb bűnös: más forrása van az autós szennyezésnek

Ausztriai kutatók vizsgálata szerint a járműtechnológia fejlődése olyan szintre érhet el, amikor már az út és a gumik rontják leginkább a levegőt, és nem maga a technika működése.

Egy friss osztrák kutatás rávilágít a mellbevágó tényre: az autók által kibocsátott szálló por kevesebb mint tíz százaléka származik már csak a kipufogóból. A belső égésű motorok tisztulnak, de a 2030-as szigorú levegőminőségi határértékek betartása így is komoly feladat lesz.

Ha a szálló porról (PM) van szó, a kipufogógázok mára messze nem a legfontosabb szennyező tényezők a gépjárműveknél. Ezt támasztja alá a Grazi Műszaki Egyetem (TU Graz) nagyszabású tanulmánya, amelyet a német FVV megbízásából készítettek, és amelyben górcső alá vették a jelenlegi európai autóflotta nem kipufogó eredetű kibocsátását is.

A helyzet az, hogy az elektromos járművek növekvő aránya, valamint a belső égésű motorok tisztulása – köszönhetően az Euro 5 és Euro 6 szabványokkal bevezetett hatékony részecskeszűrőknek –megváltoztatta az erőviszonyokat. 

A leggyakoribb forgalmi helyzetekben a motorból származó emisszió a járművek teljes részecske-kibocsátásának ma már kevesebb mint tíz százalékát teszi ki.

A „bűnösök” listáját immár a fékek, a gumiabroncsok kopása, az úttest kopása, valamint az autók által felvert, az úton már ott lévő por vezeti.

Stefan Hausberger, a TU Graz Termodinamikai és Fenntartható Hajtásrendszerek Intézetének vezetője azonban lát némi fényt az alagút végén: „Az Euro 7-es károsanyag-kibocsátási norma 2026-os bevezetésével arra számítunk, hogy 2040-re az új járművek fékemissziója mintegy 80 százalékkal csökken.”

A villanyautók hatása ezen a téren is érződik: a rekuperáció (fékenergia-visszanyerés) miatt a hagyományos üzemi fékeket alig kell használni, így azok nem is kopnak. A gumiabroncsok esetében azonban sokkal árnyaltabb a kép. A jó tapadás és a magas szintű biztonság iránti igény egyszerűen nem fér össze a radikálisan csökkentett gumikopással.

A tanulmány szerzői éppen ezért a következő évtizedben ezen a téren legfeljebb 10-20 százalékos csökkenési potenciált látnak. Érdekesség, hogy szakmai szempontból az alacsonyabb sebességhatárok hoznának komolyabb eredményt, de ez már komolyabb társadalmi kérdés.

Járműtechnikai oldalról az úttest kopása és a felvert por mennyisége szinte befolyásolhatatlan, így a jövőben várhatóan ezek teszik majd ki a közlekedési emisszió legnagyobb hányadát.

Mivel a gumi- és útkopás, valamint a felvert por csökkentésére korlátozottak a lehetőségek, a kutatók szerint a 2030-tól érvényes új EU-s levegőminőségi határértékek betartása számos mérőponton komoly nehézségekbe ütközhet – hiába a kipufogók és fékek tisztulása.

Forrás: vezess.hu Kép: illusztráció