Az Allianz kutatása szerint minden harmadik közúti balesetben szerepet játszik a figyelemelterelődés

• Az Allianz Technológiai Központja által vezetett átfogó kutatási program szerint minden harmadik közúti balesetben szerepet játszik a figyelemelterelődés – több adatforrás eredményei is arra utalnak, hogy a figyelem elterelődése hozzájárul a balesetek kialakulásához.
• Négy szimulált közlekedési helyzetben az elterelt figyelmű sofőrök rosszabbul teljesítettek, mint a 0,8 ezrelékes véralkoholszinttel szimulált vezetők.
• Számít a műszerfal kialakítása: az Allianz tesztjei szerint ugyanazon feladatok végrehajtása során akár 25 százalékos eltérés is mutatkozott abban, hogy mennyi ideig vonták el a vezetők tekintetét az útról.
• A vezetők visszahoznák a gombokat: a kilenc országban végzett felmérés szerint tízből közel hét autóvezető támogatja, hogy a legfontosabb, biztonságkritikus funkciók kezelésére ismét fizikai kapcsolók és gombok szolgáljanak.

A figyelemelterelődés a közúti közlekedés egyik legnagyobb kockázata, valódi hatását a közlekedésbiztonságra azonban eddig nehéz volt számszerűsíteni. Az Allianz Motor Day 2026 alkalmából végzett átfogó kutatási programjában az Allianz Technológiai Központja (Allianz Center for Technology, AZT) arra jutott, hogy a figyelemelterelődés jóval gyakoribb jelenség, mint azt a baleseti statisztikák mutatják: minden harmadik közúti balesetben szerepet játszik – akár az ütközés közvetlen kiváltó okaként, akár közrejátszó tényezőként.

A modern autókban jelentősen bővült a funkciók köre, ezért bizonyos rendszereket már szükségszerűen érintőképernyőről kell vezérelni. Ugyanakkor egyre több olyan funkció kerül digitális menükbe, amelyet korábban ösztönösen, az útról való letekintés nélkül lehetett kezelni. A kulcsfontosságú, gyakran használt funkciók – például a klíma vagy a rádió – kezelése ma sokszor több érintést igényel. Ennek következtében a sofőrök hosszabban és gyakrabban veszik le a szemüket az útról, ami ronthatja a vezetés biztonságát.

Kutatásunk azt mutatja, hogy ugyanaz a feladat az egyik járműben akár 25 százalékkal kevesebb vizuális figyelmet igényelhet, mint a másikban. Ez fontos dologra hívja fel a figyelmet: a figyelemelterelés nem csupán a vezetői magatartás, hanem a jármű kialakításának kérdése is. Az autó nem okostelefon. Ha a biztonság a tét, a funkciónak meg kell előznie a dizájnt – mondta Dr. Klaus-Peter Röhler, az Allianz SE igazgatóságának tagja, a német nyelvű országok és Közép-Európa biztosítási üzletágáért, valamint a Global Property & Casualty területért felelős vezető. Az Allianz Motor Day 2026 rendezvényen tartott nyitóelőadása itt érhető el.

A kialakítás dönt: a műszerfal biztonsági kérdés

A kutatási program részeként végzett valós közúti vezetési vizsgálatok azt mutatják, hogy a jármű érintőképernyős kezelőfelületének kialakítása jelentősen befolyásolja, mennyi ideig veszik le a sofőrök a szemüket az útról használat közben. A jelenlegi autómodelleket összehasonlító tesztekben ugyanazok a hétköznapi feladatok jelentősen eltérő ideig vonták el a vezetők tekintetét az útról, ami jól mutatja, mennyire befolyásolja a műszerfal elrendezése a vezető figyelmét: a feladattól és a műszerfal-koncepciótól függően az útról való letekintés teljes ideje akár 25 százalékkal is eltért – ez azonos feladatoknál nagyjából három másodpercet jelent.

A biztonságos járműkezeléshez egyértelmű ajánlásokra van szükség arról, mely funkciókat kell fizikai kapcsolókkal és melyeket érintőképernyőn keresztül vezérelni. Emellett az ember–gép interakcióval kapcsolatos tudományos eredményeket következetesen kell alkalmazni, hogy az érintőképernyős kezelőfelületek a lehető legkevésbé vonják el a vezetők figyelmét az úttól – hangsúlyozta Dr. Christian Sahr, az Allianz Technológiai Központjának (AZT) vezetője.

Több mint 80 publikált tanulmány áttekintése azt mutatja, hogy különösen a két másodpercnél hosszabb letekintések járnak jelentősen magasabb baleseti kockázattal. A kutatás minden szála – az alább ismertetett kognitív modellezést is beleértve – ugyanabba az irányba mutat: nem maga az érintőképernyő a probléma, hanem az, ahogyan a biztonság szempontjából kritikus funkciókat a műszerfalba integrálják.

Kritikus helyzetekben a figyelemelterelődés akár megháromszorozhatja az ütközés kockázatát

Annak felmérésére, hogy kritikus helyzetekben hogyan befolyásolja a figyelemelterelődés a vezetők teljesítményét, az Allianz a kognitív modellezésre szakosodott CogniBIT céggel közösen négy közlekedési helyzetet szimulált. A szimulációhoz egy olyan kognitív vezetőmodellt használtak, amely a járműves vizsgálatban rögzített valós tekintetmozgási adatokon alapul:

• Az autópályás vészfékezési helyzetben az ütközéssel végződő szimulációk aránya a figyelmes sofőröknél mért 18,2 százalékról 54,3 százalékra nőtt az elterelt figyelmű vezetőknél.
• Amikor egy gyermek váratlanul az úttestre szaladt, ez az arány 3,9 százalékról 11,2 százalékra emelkedett – és ezen esetek 39 százalékában az elterelt figyelmű vezető egyáltalán nem reagált.
• A legbeszédesebb eredmény, hogy mind a négy szimulált helyzetben (ezek részletei az Allianz jelentésében olvashatók) az elterelt figyelmű sofőrök rosszabbul teljesítettek, mint a 0,8 ezrelékes véralkoholszinttel szimulált vezetők.

Mit mondanak a sofőrök?

Az eredmények egybevágnak azzal, amit a sofőrök maguk is érzékelnek. A kilenc országban (Ausztrália, Ausztria, Brazília, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svájc és az Egyesült Királyság) végzett felmérésben a válaszadók 79 százaléka szerint az autókba épített technológia az elmúlt években fokozta a figyelemelterelődést, és 53 százalékuk általában magasnak vagy nagyon magasnak ítéli a figyelemelterelődés kockázatát.

Azok közül, akik az elmúlt három évben balesetet okoztak, 73 százalék szerint ebben a figyelemelterelődés biztosan vagy valószínűleg szerepet játszott. A biztonság szempontjából kritikus funkcióknál a megkérdezett országok sofőrjeinek 65 százaléka a fizikai kezelőszerveket részesíti előnyben az érintőképernyős menükkel szemben.

Sötétben még többet számíthat egy pillanatnyi figyelemkiesés

A figyelemelterelődés kérdése különösen aktuális az őszi időszakban. Az október 25-i óraátállítást követően a délutáni közlekedés nagyobb része esik majd sötétedés utáni időszakra, amikor a gyalogosok, kerékpárosok és rolleresek időben történő észlelése eleve fokozott figyelmet igényel.

Az Allianz Hungária kutatása szerint a digitális figyelemelterelődés a magyar autósok körében is jelen lévő jelenség. A válaszadók több mint 30 százaléka jelezte, hogy előfordult már vele, hogy vezetés közben kézben tartott mobiltelefonon beszélt, 20 százalékuk pedig üzenetet olvasott vagy írt. Emellett csaknem 30 százalékuk más célra is használta már mobilkészülékét vezetés közben.

A figyelemelterelődés valós közlekedésbiztonsági kockázatot is jelent: a megkérdezettek közel 10 százaléka került már kritikus közlekedési helyzetbe az elmúlt három évben azért, mert figyelmét az okostelefon vagy az autó érintőképernyője vonta el. Az érintettek közel fele (49%) arról számolt be, hogy a veszélyes helyzet sötétben vagy szürkületben történt. Emellett a válaszadók 21 százaléka tapasztalta már, hogy miután a telefonjára, a navigációra vagy az autó kijelzőjére nézett, visszapillantva az út hirtelen sötétebbnek tűnt, és nehezebben vett észre valakit vagy valamit.

Az autósnak nemcsak látnia kell az utat, hanem folyamatosan figyelnie is arra, ami előtte történik. A modern technológia sokat segíthet a vezetésben, de ha egy egyszerű beállítás miatt másodpercekre a kijelzőre szegeződik a tekintetünk, éppen a közlekedés legfontosabb információiról maradhatunk le. Ez fokozottan igaz akkor, amikor az őszi időszakra jellemző korlátozottabb látási viszonyok miatt egy gyalogost vagy kerékpárost eleve nehezebb észrevenni – hívta fel a figyelmet Cséky Tímea, az Allianz Hungária Zrt. marketing- és vállalati kommunikációs vezetője.

Három lépés a biztonságosabb digitális autóért

Az Allianz három területen lát lehetőséget a figyelemelterelődés csökkentésére a digitális autókban:

1. Autógyártók: a biztonság szempontjából kritikus és a gyakran használt kezelőszerveknél a formának a funkciót kell követnie. A gyártóknak a valós vezetési körülményekhez kell igazítaniuk a műszerfalak kialakítását. A biztonság szempontjából kritikus funkcióknak – például az ablaktörlőnek, az irányjelzőnek, a tompított és a távolsági fényszórónak, a vészvillogónak, valamint a jég- és páramentesítésnek – gyorsan és ösztönösen kezelhetőnek kell lenniük. A kezelőszerveknek mindig kéznél kell lenniük: fizikai kapcsolóként vagy egyértelműen kijelölt, állandóan elérhető érintőképernyős felületként. Ez csökkenti a keresgélésre fordított időt, a vezető tekintetét az úton tartja, és megkönnyíti az ismeretlen autók kezelését. Európában az Euro NCAP már most is jutalmazza azokat a megoldásokat, amelyek a menükbe rejtés helyett közvetlen hozzáférést biztosítanak a legfontosabb funkciókhoz.

2. Szabályozók és rendvédelmi szervek: kezeljék rendszerszinten a figyelemelterelődést, kezdve annak következetes rögzítésével. A hatékony szabályozás, a következetes ellenőrzés és a figyelemelterelődést érzékelő technológiák visszatarthatják a sofőröket a kockázatos viselkedéstől, segíthetik a probléma jobb megértését, és csökkenthetik a figyelemelterelődésből eredő balesetek számát. Ahogy az autók egyre digitálisabbá válnak, a szabályozási kereteknek és az ellenőrzési gyakorlatnak is fejlődnie kell, hogy kezelni tudják a figyelemelterelődés új forrásait.

3. Sofőrök: a vezető figyelme marad a döntő biztonsági tényező. A felmérésben részt vevő országokban a sofőrök 86 százaléka szerint a figyelemelterelődés csökkentéséért elsősorban ők maguk felelnek. A vezetéstámogató rendszerek segíthetik a figyelmet, de nem helyettesíthetik. Ezért szemléletformáló kampányokkal, a járművezető-képzésben és egyértelműbb, autóba épített figyelmeztetésekkel is erősíteni kell a figyelemelterelődés kockázatainak tudatosítását.

A kutatásról

Az Allianz Technológiai Központja (AZT) eddigi legátfogóbb kutatási programját végezte el a vezetői figyelemelterelődés témájában. Több mint 34 000 balesetet elemzett, valós járművekben végzett szemmozgáskövetéses vizsgálatokat, és a Müncheni Műszaki Egyetemmel közösen vezetésiszimulátor-vizsgálatot is lefolytatott. A program része volt a kritikus közlekedési helyzetek kognitív modellezése, egy nemzetközi sofőrfelmérés, valamint több mint 80 publikált tanulmány áttekintése is.

Az eredményeket a 14. Allianz Motor Day rendezvényen mutatták be, és a „SWIPE. TAP. CRASH. Driver distraction in the digital car.” című jelentésben tették közzé.

---

Forrás: allianz.hu Kép: Illusztráció AI