Megkarcolta a Teslát, de felvette az autó kamerája: akár börtönbe is kerülhet a nő

Sok autós – olykor nem is alaptalanul – tart attól, hogy akár rosszindulatból, akár véletlenül megrongálják az autóját, amit a parkolóban hagyott. Nemrégiben pontosan ez történt egy Tesla tulajdonosával is, amikor Franciaországban nyaralt. Csak éppen a rongáló nem tudta, hogy az autóban be van kapcsolva az őrszemmód, ami abban a pillanatban működésbe lépett, ahogy a nő megérintette a kocsit.

Kevés nagyobb bosszúság van annál, mint amikor összekarcolva, netán meghúzva találjuk az autónkat, amit épségben hagytunk a parkolóban. Megesik, hogy a vétkes ilyenkor ott hagyja az elérhetőségét, hogy később rendezzék a kárt, de lássuk be, az ilyesmi még mindig ritka. A tettest ilyenkor aztán szinte lehetetlen megtalálni.

Ebben bízhatott az a nő is, aki – a csoda tudja, miért – egy Franciaországban nyaraló német pár Tesla Model Y autóját karcolta végig. A rongáló azonban valószínűleg nem is sejtette, hogy a kocsiban bekapcsolták a Sentry- (őrszem-) módot, ami azonnal működésbe lépett, mihelyst a nő megérintette az autót. A Tesla elég rendesen körbe van kamerázva – konkrétan nyolc darab figyeli az autót és környezetét –, és ha a tulaj bekapcsolja ezt a funkciót, ezek azonnal bekapcsolnak, amikor valaki az autóhoz közelít. A felvételt rögzíti is, így azt is felvette, ahogy a nő diszkréten elsétál az autó mellett, miközben végigkarcolja a kocsit. A kamerák azt is felvették, hogy milyen autóval hajt el, és természetesen a rendszám is megvan.

Az Auto Bild egy jogászt kérdezett meg arról, felhasználható-e ez a felvétel a bíróságon bizonyítékként egy esetleges perben. A német jogi szabályozás szerint – a hazaihoz hasonlóan – a közterület folyamatos kamerázása, például a szomszédok állandó filmezése nem jogszerű, ugyanakkor, ha más bizonyíték nem áll rendelkezésre, mégis fel lehet használni azt. Közlekedés közben egyébként más a helyzet, akkor egyértelműen bizonyítékként szolgálhat egy menetrögzítő kamera felvétele, például egy baleset esetén. Adatvédelmi szempontból ugyanakkor nagyon vékony jégen jár, aki ilyen felvételeket megoszt, esetleg feltesz az internetre, ám a bírósági felhasználás lehetséges.

Magyarországon szinte pontosan így működik a dolog. A bíróság abban az esetben fogadhatja el a felvételt, ha az a konkrét jogsértő magatartást bizonyítja. Például, ha egy elkövetett bűncselekmény (betörés, lopás, rongálás) látható rajta. Két esetben utasítják el a felvételt:

• ha a felvételkészítés vagy felhasználás súlyosan sérti a rögzített személy magánéletét, a bíróság nem veheti figyelembe.
• a jövőbeli jogsértések megelőzése érdekében nem lehet az emberek magánéletét folyamatosan megfigyelni.

Németországban a rongálás felső büntetési tétele két év, tehát a rongáló akár börtönbe is kerülhet, bár a bíróságok figyelembe veszik az okozott kár nagyságát.

Magyarországon is hasonló a helyzet. 50 ezer forint alatti károkozás esetén szabálysértésnek számít a rongálás, azt meghaladóan azonban bűntett, ami akár kettőtől nyolc évig tartó börtönt is jelenthet. Igaz, ehhez már különösen nagy kárt kell okozni.

Forrás: blikk.hu Kép: illusztráció