Lázár: „Vita van a sebességhatár emeléséről”

Online felületen, témákra bontva lehet véleményt mondani az új KRESZ-ről, néhány hét múlva. A tervezett 140 km/órás sebességhatárról is.

Szeptember végéig egy online felületet indít a közlekedési minisztérium, ahol mindenki véleményt mondhat az új KRESZ-ről – jelentette be Lázár János tárcavezető hétfőn délben. Ahogy elmondta, „tíz témacsoportra” bontva adnak lehetőséget az embereknek, hogy hozzászóljanak az új jogszabálytervezethez, amelynek hatálybalépését most 2026 szeptemberére ígérte.

Az új KRESZ érdekesebb részei

Hét alapelv köré szervezik a jogalkotók az immár több éve készülő új KRESZ részletszabályait:
1. Személy és vagyonbiztonság 
2. Szabálykövetés
3. Együttműködés
4. Esélyegyenlőség
5. Bizalmi elv
6. Fenntarthatóság
7. Elvárható döntés

Itt lehet elolvasni, hogy pontosan mit ért ezek alatt a minisztérium, azonban a pár hét múlva kezdődő online véleménynyilvánítás nem róluk szól, ezek kőbe vésettnek tűnnek. Lázár János ugyan nem sorolta fel mind a tíz, közszemlére teendő témacsoportot, de mivel az elmúlt másfél évben a Vezess többször járt már a minisztériumban az új jogszabálytervezettel kapcsolatos beszélgetéseken, ismerjük az új KRESZ legérdekesebbnek tűnő részeit.

SEBESSÉGHATÁROK

Érdekes változásnak ígérkezik a legfontosabb alapelvnek a személy-és vagyonbiztonságot tartó közlekedési minisztérium részéről, hogy az új KRESZ tervezetében szerepel: bizonyos autópálya-szakaszokon lehetőséget ad a sebességhatár 140 km/órára emeléséről, a pontos helyek kijelölését az útkezelőre bízva.

„Vannak olyan egyenes autópálya-szakaszok” – mondta Lázár, ahol a határemelés lehetségessé válhat, ugyanakkor ő is elismerte, hogy „vita van a sebességhatár emeléséről”. Szerinte az emberek többsége ellenzi az emelést, ráadásul azt állította hétfőn a minisztériumban, hogy ma a 130-as sebességhatár ellenére is 140-150 km/óra az átlagsebesség a magyar sztrádákon.

A miniszter szerint a városokban egyértelmű trend a sebességhatások csökkentése, a tervezet ezen része városon kívül, és csak bizonyos sztrádaszakaszokon adna lehetőséget a 140 km/órás maximum bevezetésére. Hangsúlyozottan nem lesz általános, Lázár szerint „a magyarok nem vezetenek úgy, mint a németek”, ahol ráadásul szintén nem általános a sebességhatárok nélküli száguldás a sztrádákon.

KASZKADŐRVEZETÉS

Ezt a nem jogi fogalmat korábban többször használták az új KRESZ megalkotói, alatta a drifteléshez és a sűrű forgalomban haladók közötti szlalomozáshoz hasonló veszélyes járművezetői magatartást értik. Ezek jelenleg sem engedélyezettek, de a minisztérium az új jogszabályban egyértelműbbé kívánja tenni a tiltásukat.

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG 

Itt szeretnék másodperces szabályozással kiegészíteni a mostani KRESZ-t a jogalkotók. Egy konkrét példa erre, autópályán a tervek szerint kötelező lesz két másodperces távolságban követni az előttünk haladót. Két másodperc reakcióidő azt jelenti, hogy 130 km/órás sebességnél ennyi idő alatt 72,2 méter a megtett távolság, ez nagyjából megegyezik a mostani sztrádás útburkolati jelek közötti útszakaszéval. Lakott területen kívül egyéb úton egy másodperc a javaslat.

VÉSZFÉKEZÉS 

Használják majd ezt a kifejezést is az új KRESZ-ben, de itt és most nem a felelőtlen „büntetőfékezés” értendő alatta. „Az elöl haladó vészfékezése esetén is meglehessen állni” – így hangzik a jogszabályi javaslat a követési távolsághoz kapcsolódóan.

DUDÁLÁS 

Változás lesz, hogy hangjelzés, dudálás „rövid ideig adható” figyelemfelhívás érdekében, de csak balesetveszély esetén, a baleset megelőzése miatt.

VÉSZVILLOGÓ 

Itt a sokak által alkalmazott szokást követi a jogalkotó, hiszen manapság is váratlan helyen történő hirtelen megálláskor sokan vészvillogóval jelzik a mögöttük érkezőnek, hogy figyeljen, határozottan lassítson. A jelenlegi tervek szerint bekerül az új KRESZ-be, hogy balesetmegelőzés miatt „adható”. Csalni azonban továbbra sem lehet a dupla indexszel, mondjuk szabálytalan parkolást leplezni.

IRÁNYJELZÉS 

Érdekes újdonságnak tűnik, hogy a „művelet előtt legalább két másodperccel kell megkezdeni”. Vannak persze kivételek is, hiszen ez nem mindig életszerű: mondjuk egy kis körforgalom elhagyásakor, hiszen lehet, hogy ott mindösszesen két-három másodpercet autózunk.

IDŐSEK A VOLÁNNÁL

Az egyre többféle autós matricákhoz hasonlóan (pl. Baby on board) bevezet az új KRESZ a már nem százszázalékos vezetési képességekkel rendelkező idősebb járművezetők megmutatására egy ilyen matricát.

Amikor ennek tervezett külsejére korábban rákérdeztünk a minisztériumban, azt a választ kaptuk az egyik jogalkotótól, hogy ő piros háromszöget javasolt kék héttérrel. Előbbit a veszélyt jelző táblák miatt, utóbbit a kék színű, nagy T-betű miatt. Valahol a kettő ötvözete lehet majd az új jelzés, amelynek nem lesz kötelező a használata, ugyanakkor segíthet megérteni, hogy miért megy előttünk a sornál lassabban egy autós

KIVILÁGÍTÁS 

A járművezetők mindegyikét érintő változás is lesz. A tervezet szerint az új KRESZ bevezeti a „valamennyi járműre vonatkozó mindenkori kivilágítás kötelezettségét, kötelezővé teszi a távolsági fényszóró használatát lakott területen kívül a láthatóság korlátozottsága esetén (de kivétellel és megkötéssel)”. (Bocsánat, hogy az egész cikk tele van darabos jogászmondatokkal, de egy jogszabálytervezet változásairól írunk.)

VÉDELMI SÁV

Bevezetik ezt a fogalmat a menetirány szerinti jobb oldali sáv jobb oldali szélére, „a sérülékenyek védelme és a sebesség észszerű tagolása érdekében”. Jellemzően a gyalogosok és a kerékpárosok vehetik igénybe, utóbbiaknál „a védelmi sávba történő be- és kihaladás az elsőbbségadás és irányjelzés szempontjából sávváltással esik egy tekintet alá”.

JOBBRA TARTÁS

Az előzőből következik, hogy a forgalmi sávban a jobbra tartás helyett „elismeri” az új KRESZ a „középen haladás lehetőségét”.

CIPZÁRELV

Örömteli módon az elmúlt években egyre jobban működik ez a gyakorlatban, ezért – sok külföldi példához hasonlóan – rögzíti az új KRESZ a szabályozását.

Mikor lesz ebből olyan új KRESZ, amelyet be kell tartani?

Vagyis mikor lehet hatályos a jogszabály, még konkrétabban, mikor jut el oda, hogy már eszerint ellenőriznek és szankcionálnak a rendőrök? A jelenlegi elképzelés szerint a teljesen kész, elfogadott és lepecsételt, mindannyiunkra kötelező új KRESZ nagyjából innen még legalább egy év. Itt jegyezzük meg, hogy 2024 októberében éppen ugyanezt írtuk, akkor 2025 márciusára ígérték a „kormánykész” változatot.

Most ott tartunk, hogy 2025 szeptember végén indul a véleménynyilvánítás, aztán 2026 első hónapjaiban bólinthat rá a kormány. „2026 szeptemberétől hatályba kell lépnie” – mondta hétfőn Lázár János.

Ha minden így alakul, 2026 második fele lesz az átállás ideje, például az esetleges új táblák kihelyezése. Vagyis valószínűleg jövő év utolsó hónapjaiban jöhet el az ideje, hogy a rendőrség is már eszerint ellenőrzi a közlekedés résztvevőit.

Forrás: vezess.hu Kép: illusztráció