Tévhitek az elektromos autókról: mennyi igaz a legendákból?

Az elektromos autókkal kapcsolatban számos tévhit, vagy inkább meggyőződés kering, amelyek közül nem mindegyik igaz feltétlenül. A Fraunhofer Intézet összegyűjtötte a sztereotipiákat és amiket lehetett, meg is cáfolt.

• Az elektromos autókkal kapcsolatos sztereotípiák közül sokat cáfoltak a Fraunhofer Intézet kutatói.
• Az elektromos autók hatótávja és töltési technológiája jelentősen javult az elmúlt években.
• Az akkumulátorgyártás környezeti hatásai javíthatók új technológiák és újrahasznosítás révén.

Az Auto Bild összegyűjtötte a kutatásban felsorolt tévhiteket és azok cáfolatát. Íme!

„Az elektromos autók sokkal drágábbak, mint a belső égésű motorral működők”

A leggyakoribb érv valószínűleg az, hogy egy elektromos autó soha nem hozza vissza az árát – persze nagy kérdés, hogy a belső égésű motoros autó mikor hozza vissza az árát? Tény azonban, hogy a közvélekedés szerint a villanyautók sokkal drágábbak, mint a belső égésű motoros társaik. A válasz ebben az esetben differenciált: újonnan az elektromos autók általában tényleg drágábbak, az árkülönbség azonban évek óta csökken. Ennek legfőbb oka, hogy az akkumulátorok előállítása egyre olcsóbb, ráadásul megjelentek a piacon a már teljesen vállalható árú villanyautók, mint például a BYD Dolphin Surf, ami már 10 millió forint alatt elérhető. Összköltség tekintetében pedig egyértelműen a villanyautók a nyerők, hiszen fenntartásuk – a tankolást és a kötelező szervizeket számítva – jóval olcsóbb.

„Az elektromos autók sokkal tűzveszélyesebbek”

Az égő elektromos autók képe bevésődött a kollektív tudatba. A tény azonban az, hogy Németországban évente több mint 10 000 járműtűz történik, amelyek többsége hagyományos üzemanyaggal kapcsolatos. A Német Biztosító Szövetség (GDV) álláspontja jelenleg az, hogy az elektromos autók tűzveszélyessége nem magasabb, mint a belső égésű motorral szerelt autóké. Néhány nemzetközi tanulmány még az elektromos autóknál is jóval alacsonyabb tűzveszélyt feltételez. Ugyanakkor tény, hogy ha egy elektromos autó akkuja tüzet fog, azt sokkal nehezebb eloltani, mint egy hagyományos autót. A végső megoldást a szilárdtest akkumulátorok jelentik majd az aggodalmaskodók számára, ez előreláthatólag 2030 körül lesz érett a szériagyártásra.

„Az elektromos autók hatótávolsága túl kicsi”

A béna, folyamatosan töltőállomáshoz kötött elektromos csiga kliséje továbbra is fennáll. Az elektromos autók hatótávja közben valójában évek óta folyamatosan növekszik. A Fraunhofer Intézet szerint az új elektromos autók hatótávja legalább 400 km. Ez azt jelenti, hogy autópályán több mint két órán át vezethetünk megszakítás nélkül. Ezzel párhuzamosan nő a töltés gyorsasága is, az új 800 voltos rendszereknek köszönhetően egy elektromos autó átlagban 30 percet áll meg tölteni egy hosszú út során.

„Az elektromos autók károsabbak az éghajlatra, mint a belső égésű motorral működők

Az elektromos autók állítólagosan rosszabb környezeti hatása állandó vita tárgya. Az akkumulátorgyártás kezdetben magasabb CO₂-kibocsátással jár, mint a hasonló belső égésű motorok: ez az úgynevezett CO₂ hátizsák. A használat során azonban annyira megváltozik a helyzet, hogy az elektromos autók bőven kompenzálják kezdeti negatív hatásukat. „Egy középkategóriás, elektromos meghajtású autó átlagos futásteljesítmény alapján 40-50 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást eredményez – állítja a Frauenhofer Intézet. A szabályozott és kétirányú töltés azt is biztosítja, hogy az elektromos autók környezeti hatása folyamatosan javuljon.

„Az akkumulátorgyártás környezeti probléma”

A Fraunhofer Intézet kutatói elismerik, hogy az akkumulátorgyártásban a kritikus nyersanyagok felhasználása továbbra is kihívást jelent. Az akkumulátor számos alkotóeleme, például a lítium, a kobalt, a neodímium vagy más ritkaföldfémek nem könnyen hozzáférhetők, és bányászatuk is környezetszennyező. A jövőben azonban várhatóan csökkenni fog ezek felhasználása, mivel az akkumulátorokat életciklusuk végén újrahasznosítják, és számos alkatrész nyersanyagként újra feldolgozható. A technológiai fejlődés során pedig egyre inkább új nyersanyagok kerülnek fókuszba jó példa erre a nátrium-ion akkumulátor. Nem igényel drága lítiumot, a nátrium feldolgozása és kinyerése pedig sokkal kevésbé káros a környezetre.

Forrás. blikk.hu Kép: illusztráció