Februártól május végéig tart az adóbevallások időszaka. Ilyenkor a könyvelők sok érdekes, időnként megdöbbentő esettel szembesülnek. A legtöbb esetben csak egy kérdés merül fel bennük: miért…?
Egyéni vállalkozók szokásait elemezzük itt, a bt-k, kft-k már egy más kategória. Az egyéni vállalkozó háromféleképpen adózhat ha főállású, kétféleképpen ha másodos vagy nyugdíjas. Az egyik ilyen mindenki által használható adózási forma a tételes adózás, vagyis amikor bevételeinkkel szembeállítjuk a költségeinket, és a maradék után fizetünk adót, járulékot. Taxis egyéni vállalkozók esetén ez a legkevésbé célszerű forma, elenyésző számban alkalmazzák a vállalkozók, ezért itt nem is foglalkozunk vele tovább.
Marad a kata és az átalányadózás.
A kata szerinti adózást kizárólag főfoglalkozású vállalkozók alkalmazhatják, a havi közteher már 10 éve 50 ezer forint. Akkor is ennyi, ha évente kétmillió a bevételünk, és akkor is, ha tízmillió. Csak az alanyi mentes áfa-határ szab gátat a terjeszkedésnek, évente 12 milliós bevételt meghaladni nem gazdaságos (ennek okairól már többször írtunk, és nyilván lesz is róla még szó).
Átalányadózást minden taxis vállalkozó választhat. Főállású taxis esetén a minimálbér utáni járulékokat – de nem többet -, mindenképpen ki kell fizetni, személyi jövedelemadót azonban csak 8.040.000 forint bevétel felett. Felmerülhet a kérdés, hogy miért csak a minimálbér utáni járulékokat kell fizetni és nem többet.
Nos a minimálbér mértéke 2024-ben 266.800 forint havonta. Miután az átalányadózó taxisok bevételének jövedelemhányada 20 százalék, „visszafelé” számítva ezt a jövedelmet a taxis vállalkozó 1.334.000 havi bevételnél éri el. Évente tehát 16.008.000 forint bevételnél többet kellene termelni ahhoz, hogy a minimálbérnél magasabb járulékot kelljen fizetni. Ezt pedig a fentebb említett áfa-határ miatt szinte senki nem éri el. Felmerülhet egy másik kérdés, hogy mi van, ha egy-egy hónapban meghaladja a bevétel, ill. az ebből számított jövedelem a minimálbért. Akkor az adott hónapra többet kellene fizetni? Nos ezt a dilemmát már a 2023-ban életbelépett változtatással megoldotta a jogalkotó: a jövedelmeket hónapról hónapra göngyölített formában kell számítani, így nem fordulhat elő a minimálbér túllépése.
Nyugdíj melletti, vagy másodos taxis még jobb helyzetben van: számukra az idén 8.040.000 forint bevétel eléréséig sem adót, sem járulékot fizetni nem kell. Az ezt meghaladó – de 12 milliónál nem több – bevétel után számított jövedelemből a nyugdíjas személyi jövedelemadót, a másodos személyi jövedelemadót és járulékokat fizet.
Az évekkel ezelőtti, még sokkal hátrányosabb adószabályok miatt a taxisok jó része még mindig úgy véli, hogy „spórolni” kell a bevétellel. Amit nem vall be, az után nem kell közterhet fizetni. Ma ez már nagyon téves, sőt kontraproduktív gondolkodás. Miután a bevételeknek szinte száz százalékban „nyoma van”, azt eltitkolni, letagadni, nemhogy nem érdemes, hanem egyszerűen veszélyes. Ellenőrzést, adóbírságot kockáztat, aki így tesz.
Számoljunk kicsit: ha maradunk a 12 milliós áfa-határ keretein belül, akkor katásoknak eddig terjedhet az éves bevétele anélkül, hogy több közterhet kellene fizetnie. Ez a határ az átalányadósoknál is fennáll, azzal a kiegészítéssel, hogy 8.040.000 forintos bevétel fölött a jövedelemtartalom után már személyi jövedelemadót kell fizetni. Mégpedig a maximális 12 milliót elérve összesen 118.800 forintot. Arányosítsuk ezt a teljes éves bevételhez: 0,99 százalék, vagyis a teljes bevételünk nem egészen egy százaléka az, amit adóként be kell fizetnünk.
Mindezek ellenére néhányan még mindig „takarékoskodnak” a bevétellel, kockáztatva büntetést, több évre visszamenőleges adóellenőrzést, százezres, milliós adóbírságokat.
Csak egy a kérdés: Miért…?
-oli-
