Ugrottak a fővárosi taxitarifák

Metál Zoltán: Ötezer forintos kilométerdíjat is bevethetnek a taxisok, ahol nincs szabályozás

 

Négy év után ugranak a budapesti taxis tarifák, követve az elmúlt évek béremeléseit és természetesen az üzemanyag árának megugrását, amelyet már nem sokáig tud kordában tartani a kormány hatósági árazása. A fix díjakat sok kritika éri, többek között a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is megszólalt az ügyben. Vannak azonban vitathatatlan előnyei is egy olyan piacon, mint a személyszállítás. Többek között ez is kiderül a napi.hu  videopodcastjából, amelynek vendége Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség (OTSZ) elnöke.

„Már most lehet látni, hogy a budapesti taxióraszervizekben milyen díjakat állítanak be a műszerekbe, hogy azokkal vidéken – főként a fesztiválok idején – dolgozzanak: 10 ezer forintos alapdíj, 5 ezer forintos kilométerdíj” – mondta Metál Zoltán a fix díjakat ért kritikákra reagálva.

„Ahol nincs hatósági ár, ott a piac határozza meg azokat. Ennek persze vannak előnyei, de ahol nincs ilyen szabályozás, ott teljesen jogszerűen lehet elkérni a két kilométeres útért 20 ezer forintot”.

Az OTSZ elnöke ezzel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kritikájára is reagál, amely korábban azt javasolta a fővárosi önkormányzatnak, hogy „versenybarát megoldásokkal sokkal kedvezőbben járhatnának a fogyasztók”.

A GVH szerint ugyanis szűkíthető lenne az árrögzítés szabályozása azokra az esetekre, amikor a fogyasztó nem tud megfelelően előre tájékozódni a viteldíjakról (utcai leintés, taxiállomáson sorban álló autók), továbbá elősegíthető lenne a verseny azáltal is, hogy ha a fix tarifák helyett a főváros csupán maximált árat írna elő, amely alatt kialakulhatna egy szolgáltatói verseny.

Várva várt díjemelés

A beszélgetés apropója többek között azt volt, hogy a Fővárosi Közgyűlés áprilisi döntése értelmében május 9-től, hétfőtől emelkedtek a hatósági díjak átlagosan 35 százalékkal.

• Az alapdíj 700 forintról 1000 forintra,
• a kilométerdíj 300 forintról 400 forintra,
• a percdíj 75 forintról 100 forintra emelkedett.

Egy 10 kilométeres út, 15 perces állással eddig került 4 825 forintba, mostantól pedig 6 500 forintot kell érte fizetni.

 

Az emelést a szakszervezetek már régóta kérték ugyanis a tarifák 2018-ban nőttek utoljára, azóta pedig mind az árak, mind pedig a bérek jelentősen elszálltak.

Eközben a taxisok is komoly áldozatai a kormány árfolyam-politikájának, amelynek eredményeképpen Magyarországon 9,2 százalékkal százalékkal nőtt az új autók ára, miközben az EU-ban az átlag csak 3,5 százalék. Érdemben emelkedtek a biztosítási- és szervizköltségek is.

Megtizedelt szolgáltatók

Miközben 2019-ben még hétezer taxis vállalkozó dolgozott Budapesten mára számuk több mint kétezerrel csökkent. Az ötezer aktív sofőr sem dolgozik persze folyamatosan.

Metál Zoltán szerint a szakma most érzi, hogy ez nem elég: az igényeket hétezer autó tudná kiszolgálni, a vállalakozásokat azonban nem olyan könnyű pótolni, hiszen mindenkinek ki kell számolnia, hogy megéri-e neki belevágni vagy sem.

A kérdés, hogy azok a sofőrök, akik a pandémia miatt feladták a szakmát visszatérnek-e, illetve a fiatalok látnak-e ebben fantáziát. Az szakember szerint elsősorban utóbbiak számára jelenthet vonzó alternatívát a kötetlen munkaidő és a szabadság, ugyanakkor tény, hogy hosszabb távban érdemes gondolkozni.

Az elnök nem gondolja, hogy az önvezető taxik – amelyek tesztelése egyes amerikai városokban már folyik – komolyan veszélyeztetné a budapesti sofőrök munkáját a következő 5-10 évben.

A műsorban szóba kerültek  többek között még a „hiénák” is, akik rontják a taxis szakma hitelességét, a szolgáltatókról és arról is, hogy koncentrálódik-e a budapesti piac és van-e szükség sok fuvarszervezőre.

Forrás: napi.hu