Fizetési felszólítás, vagy fizetési meghagyás?

Fontos a különbség!

 

 Adótartozás, járuléktartozás, közműdíj tartozás, utazási-, vagy parkolási pótdíj, telefon előfizetéshez kapcsolódó hátralék – számtalan kisebb-nagyobb összeg, melynek megfizetését az állam, vagy a szolgáltatók követelhetik még abban az esetben is, ha a tartozás esetleg jóval korábbi. De nem mindegy, hogy fizetési felszólítást, vagy fizetési meghagyást kapunk róla.

Fizetési felszólítás

Ha fizetési felszólítás érkezik – akár postai, akár elektronikus úton -, célszerű annak jogosságát megvizsgálni. Ha saját nyilvántartásunk szerint is fennáll a tartozás, akkor érdemes mielőbb kifizetni, esetleg részletfizetést kérni. Ma már a késedelmi kamat mértéke elég magas ahhoz, hogy kissé drága legyen halasztgatni a dolgot.

Ha a fizetési felszólításban egy már elévült, esetleg évekkel korábbi tartozás megfizetésére szólítanak fel, legyünk óvatosak. Előfordul, hogy bizonyos cégek ügyeskednek a fizetési felszólítással és jogtalan, elévült, vagy a valósnál magasabb összegű követeléseket jelölnek meg.

Kevesen tudják, hogy az elévülés hatására maga a tartozás nem szűnik meg, tehát továbbra is követelhető, csak a bírósági úton való kikényszeríthetősége szűnik meg, azaz végrehajtani sem lehet. Ez nagyon fontos! Ugyanis ha az ügyfél önkéntesen teljesíti az elévült követelést, utólag nem követelheti vissza a kifizetett összeget – mivel tartozása fennállt –, még akkor sem, ha utóbb kiderült, hogy az már elévült. Az adó- és járuléktartozások elévülési ideje a vonatkozó bevallásoktól számított öt év, de a hatóság azt nem minden esetben törli hivatalból. Ha úgy tudjuk, hogy bizonyos adótartozásunk már öt, illetve hat évnél régebbi, és még mindig szerepel az adófolyószámlán, érdemes egy folyószámla-egyeztetést kérni az adóhatóságtól. Az esetleges túlfizetések is ugyanezen határidővel évülnek el.

Általánosságban 5 év elévülési időt határoz meg a legtöbb ügytípusban a Polgári Törvénykönyv. Azonban számos olyan egyéb jogszabály van, amely ezen belül bizonyos típusú követelésekre rövidebb, akár egy-két éves elévülési időt ír elő. A szabálysértési bírságok például akkor tekinthetők elévültnek, ha az esemény bekövetkezését követő hat hónapon belül nem érkezik elsőfokú határozat (vagyis ha hat hónap alatt nem jut tudomásunkra a szabálysértés ténye).

Fizetési meghagyás

A fizetési meghagyásos eljárást leginkább annak érdekében találták ki, hogy a fizetni nem akaró, vagy nem tudó adósoktól tartozásaikat könnyebben tudják behajtatni azok, akiknek az adósok tartoznak. Legyen szó akár bankokról, gazdasági társaságokról, vagy egyszerű magánszemélyekről. A fizetési meghagyásban a hitelezők a közjegyzők útján jelölik meg követeléseik összegét, jogalapját, valamint az adósaik személyét. Ha az adós nem nyújt be ellentmondást, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, mai kifejezéssel véglegessé válik, így automatikusan végrehajtást kezdeményezhetnek adósaikkal szemben a hitelezők.

Szemben a fizetési felszólítással, amit adott esetben válasz nélkül lehet hagyni, a fizetési meghagyásra az adósnak kötelező reagálnia, ún. „ellentmondást” küldenie, különben az véglegessé válik. Így pedig megindulhatna máris a végrehajtás, a követelés tényleges és jogszerű fennállását pedig utólag már csak költséges és hosszas procedúra alapján lehet támadni

Sok esetben úgynevezett követeléskezelőhöz kerül az esetleg évekkel korábban elévült tartozásunk, és az bocsátja ki a fizetési meghagyást. Ezzel szemben is feltétlenül ellentmondással kell élnünk az elévülésre való hivatkozással, különben az végrehajthatóvá válik, akár elévült, akár nem.  Az elévülésre az esetleges bírósági eljárásokban is kifejezetten hivatkozni kell, a bíróság azt hivatalból nem vizsgálja.

Olyan eset is előfordulhat, hogy valójában nem is követelhetne tőlünk a fizetési meghagyást kérelmező fél semmit sem, de ha nem élünk ellentmondással határidőben, akkor hamarosan a végrehajtó fog kopogtatni az ajtón. Ilyen lehet például a korábban ténylegesen fennálló tartozás elévülésének esete is, vagy különféle zavaros, múltbéli vitatott követelés. A végrehajtás pedig adott esetben alapjaiban veszélyeztetheti az adós egzisztenciális helyzetét.

Mindenképpen lényeges tehát az indokolatlan fizetési meghagyásokat is komolyan venni, és tizenöt napon belül érdemi lépéseket tenni vele szemben, vagyis ellentmondással élni! Ezáltal elkerülhetjük, hogy véglegessé, és végrehajthatóvá váljon a követelés.

-oli-