Repülőkre veszélyesebbek a madárrajok

30-40 riasztás egyetlen szolgálat alatt

 

A világsajtót bejárták azok a képsorok, amikor 2009-ben egy repülőgépnek a Hudson folyón kellett kényszerleszállást végrehajtania, mert egy csapat kanadai lúddal ütközött. Komoly veszélyt jelentek Ferihegyen is a madarak a gépekre.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az évtizedek során jól bevált védekezési és riasztási technológiáknak köszönhetően a repülésbiztonság mellett a környezet és az élőlények védelme is megvalósul – írja közleményében a Budapest Airport.

A légikikötő területén évente sok millió utas fordul meg, az élénk forgalom azonban nem csak a terminál területére jellemző. A több mint 1500 hektáros terület vonzó környezetet jelenthet a vadon élő és kóbor állatok számára is, épp ezért a Budapest Airport kiemelten fontosnak tartja, hogy az elmúlt évtizedek során kialakult madár- és vadvédekezési szolgálat módszereit alkalmazva egyszerre garantálhassa a repülés biztonságát és a környezet védelmét.

Ennek érdekében a repülőtéren dolgozó madár- és vadvédekezési csapat kollégái egész évben járőrtevékenységet folytatnak a futópálya és a gurulóút sávhatárain, és folyamatos riasztással (hangágyú, lézerlámpa, bio-akusztikus berendezések stb.) tartják távol a felbukkanó állatokat.

Egy napi szolgálat során átlagosan 30-40 riasztást végeznek a futópályák mellett, ezek túlnyomó többsége madarakkal kapcsolatos.

A repülőtéren számtalan védekezési technológia gyakorlata alakult ki az évek során. Ezek között vannak, amelyeket folyamatosan fejlesztenek, hiszen néhány madárfaj nagyon gyorsan tanul, ezért egy idő után ezek a módszerek elveszítik hatékonyságukat.

Ilyen például a hangágyúk esete: korábban ezek az eszközök úgy voltak beállítva, hogy nappali időszakban egy időzítő segítségével két percenként durrantak egyet. A hangágyúkon ülő madarak ezt megtanulták, és a durranás előtt pár másodperccel felreppentek, majd a durranás után visszaültek a hangágyúk tetejére.

A jelenleg használatban lévő, korszerű berendezések GSM-modullal vannak felszerelve, és mobiltelefonnal vezérelhetők. Csak akkor durrannak, ha a riasztást végző kolléga hívást kezdeményez az adott hangágyúra. A madarak így nem tudják megtanulni a riasztás időpontját, ezzel sokszorosára növekszik a rendszer hatékonysága.

 

Néhány fajnál a befogás és a példányok áttelepítése nyújthat biztonságos megoldást, ilyen például a vörös vércse és a szarka, de más madarak esetében is előfordul.

A tavaly például több mint 100 vörös vércse és 25 erdei fülesbagoly került gyűrűzést követően a Hortobágyi Nemzeti Park területére.

A madarak mellett igen komoly repülésbiztonsági kockázatot jelentenek a területen megjelenő emlősök, ezért a repülőtér üzemeltetője gondoskodik arról, hogy a kóbor állatok, például a macska vagy a kutya, valamint a vadfajok, mint a róka, a borz, a nyest vagy a mezei nyúl a kompetens partnerekhez kerüljenek.

Szabó Lajos, a Budapest Airport madár- és vadvédekezési csoportvezetője elmondta: „A megszokott repülőtéri állatvilág mellett néha olyan fajokkal is találkozunk, amelyek ritka vendégnek számítanak a területen, például a parlagi sas, a borz vagy éppen a bütykös hattyú.”

„Különleges esetekben sincs hiány a több mint 1500 hektáros területen: öt, fokozottan védett kis cigányrécét fogtak be kollégáink. Ez azért rendkívüli eset, mert a faj egyedei korábban még sosem költöttek a repülőtér területén” – tette hozzá a szakember.

A Budapest Airport madár- és vadvédekezési módszerei a Nemzetközi Polgári Repülés Szervezet (ICAO) által felkért, 100 független szakértőből álló Nemzetközi Madárütközési Bizottság (IBSC) ajánlásai szerinti, 30 év globális tapasztalataira épülnek, szoros együttműködésben az illetékes partnerekkel, minisztériummal. A repülőtér-üzemeltető célja, hogy a repülésbiztonság fenntartásával egy időben a repülőteret otthonuknak választó élőlények védelmére is nagy hangsúlyt fektessen – olvasható a tájékoztató anyagban.

Cash/fotó: BUD