Tisztelt Kollégák!

Egy napon arra gondoltam, hogy nem árt, ha van egy kis tartalék alaplé a fagyasztóban. Ehhez előbben is piacoztam, beszereztem némi csirkedarabokat, csontokat, mint mellcsont, farhát, lábakat, kacsa szívet, amit éppen láttam. Zöldséggel is megraktam a cekkert, s majdan otthon nekiláttam a főzésnek.

 

Ekkor már sejtettem, hogy ez nagyobb volumen, mint egy egyszerű alaplé, itten kérem szépen egy komoly leves kerekedik. De nem bántam, levesem haboztam serényen, majdan zöldségeltem bátran, s pár óra múltán leszűrtem az eredményt, az aranyló levet. Cérnametélt-kifőzéssel, s egyéb beltartalommal készen is volt egy ízletes húsleves.

Persze aki szereti, készíthet grízgaluskát is. Ide elég egy tojás, némi zsír, vagy olaj, s amennyi grízt felvesz. Hogy a galuskánk ne legyen belül kemény, itt egy apró trükköt alkalmazunk: egy kevéske vizet is keverünk a grízhez. A sót se feledjük, és esetleg kis aprított petrezselymet. Imigyen pihentetjük, s csak ezután főzzük ki, lehet sós vízben is, de sokkal finomabb, ha szedünk alá a levesünkből.

Nos, tovább gondolva a dolgot, mivel levesem elég sűrű, kocsonyás jellegű lett, így, hogy biztosra menjek, kisebb adagot kiszedve, némi zselatinnal feljavítottam, hogy biztosan kemény aszpikot /kocsonyát / kapjak.

Mert azt találtam ki, hogy formába öntök, s kocsonyás kacsaszívet kínálok előételnek. Fontos, hogy elébb is egy keveset kanalazok a formába, s ezt így a hűtőben megdermesztem. Így majd a reá helyezett darabok nem süllyednek el.

Ezután tettem bele a szíveket, s répa karikákat, majd ismét feltöltöttem, s ment a  dermesztőbe. Amíg ez elkészült, az alaplevet osztályoztam, került fagyasztásra több adag. Az alaplé bármikor felhasználható, levesekhez, főzelékekhez, akár rizottóhoz is.

Itt például készült az alaplé segítségével egy tejfölös krumplileves, pirított virslikarikákkal, bemutatván a felhasználás egy módját.

Tehát  a kocsonyánk elkészült, s tálaltam hideg előételként, zöldekkel díszítve, illetve más formában köré polip és rák darabokat helyezve, némi szósszal öntve. Ez az étel hűtőben napokig is eláll, hacsak nem fogy el gyorsan.

 

No, a végére még egy gyors desszertet is varázsoltam, a gyerekek miatt, de persze mindenki szerette. Sült banán készült, gyümölcsökkel.

Kevertem némi palacsinta tésztát, de kicsit sűrűbbre hagyva. A nagyobb darabokra karikázott banánt villával ebbe forgattam, s forró olajban hirtelen sütöttem, majd papíron itattam le. Tálra helyeztem, aprított gyümölcsöt raktam körbe, ez lehet bármi, ízlés szerint, majd tejszínhab, s csoki öntet a tetejére. Nos, mára ennyi a jóból.

Jó étvágyat kívánok:

Soós István ex City 22, a fakanalas.