Magánszámlák a könyvelésben

A taxivállalkozások között ma már elenyésző számban vannak azok, akik könyvelésükben a tételes elszámolást alkalmazzák, vagyis bevételeikből a költségeket levonják. Ebben az esetben fordulhat elő, hogy a vállalkozó minden bevásárlásáról számlát kér, aztán majd a könyvelő eldönti, hogy ezeket be lehet-e tenni a könyvelésbe költségnek.

Ma már ezt nem javasoljuk! Idén januártól ugyanis az adóhivatal minden számlát lát, mégpedig tételesen. A kereskedő, akitől vásároltunk adatot szolgáltat a NAV-nak beszerzéseinkről. Az adóhatóság pedig tételesen látja ezeket a számlákat akkor is, ha könyvelésünkben nem szerepelnek. Egy taxisnál életszerű az autóalkatrész, nyomtatvány, esetleg tisztítószer számla, de nehezen magyarázható a mirelit csirke vagy a rekesz sör. A magáncélra vásárolt árucikkekről tehát semmiképpen ne kérjünk cégünk nevére számlát. Egy vásárláson belül is különítsük el a magán- és a vállalkozási beszerzéseket.

Az egyéni vállalkozóknál az a furcsa helyzet áll elő, hogy ugyanaz a nevük, mint a vállalkozásuk neve. Mindazonáltal időnként előfordul, hogy – főleg nagyobb értékű – vásárlásról számlát állítanak ki részünkre, például a garancia érvényesíthetősége miatt. Itt csak arra az egy dologra figyeljünk, hogy a számlán semmiképpen ne jelenjen meg az egyéni vállalkozói státuszunk, vagyis ne szerepeljen a nevünk után az EV jelölés.

Értelemszerűen fentiek sem a katásokra, sem az átalányadózó vállalkozókra nem vonatkoznak.

– oli –