Szabálytalan fekvőrendőr miatt perelhető az útkezelő

Csak mellékúton telepíthető

 

Drasztikus, de hatékony megoldás a forgalom sebességének csillapítására, ha az útra fekvőrendőrt, vagy ahogyan a jogszabály nevezi, forgalomcsillapító bordát telepítenek. De biztosan mindig a legmegfelelőbb megoldás? – teszi fel a kérdést a D.A.S. jogvédelmi biztosító.

Nincs autós, aki ne találkozott volna már fekvőrendőrrel, s a legtöbb sofőr egy-egy váratlanul észlelt áthajtás esetén, megjegyzést is fűz hozzá, nem az irodalmi nyelvünket ékesítőbbek közül. Hivatalosan meghatározása imígyen hangzik: fekvőrendőr olyan, az úttest haladási irányával keresztirányban telepített, annak síkjából kiemelkedő berendezés, amelyen biztonsággal csak mérsékelt sebességgel lehetséges az áthaladás, így kihelyezése a forgalom csillapításához vezet.

A hatályos magyar szabályozás nem engedi meg, hogy akárhova fekvőrendőr legyen telepítve. Az előírás az, hogy a lakó-pihenő övezet és a korlátozott sebességű övezet bejáratát az úttest szintjének küszöbszerű megemelésével vagy más építési beavatkozással (például középszigetek, útszűkületek, optikai kapuk) lehet jelezni. E körben tér ki az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet arra, hogy hasonló fizikai eszközök (sebességcsökkentő bordák, oszlopok, utcabútorok, elhúzások stb.) helyezhetők el az övezetek úttestén a járművek várakozására szolgáló útfelületek kijelölése, illetve a járműforgalom számára megengedett sebesség betartatása érdekében.

A jogszabály kiemeli, hogy ezek az eszközök nem akadályozhatják a megengedett sebességgel történő folyamatos haladást. Talán kijelenthető, hogy ennek a kritériumnak nagyon kevés fekvőrendőr tesz eleget.

Ami a kialakítás módját illeti, le kell szögezni, hogy forgalomcsillapító eszközöket a közút kezelője telepíthet, ami fekvőrendőrök esetén jellemzően az önkormányzatot jelenti. Érintettként itt kezdeményezhetjük mind a kialakítást, illetve adott esetben az eltávolítást is.

Fekvőrendőr csak mellékúton telepíthető, és csak olyan útvonalon, ahol 50 km/h alatti a megengedett sebesség. Bordák esetén is alapos tervezést igényel, hogy pontosan milyen formájú, magasságú és szélességű legyen a kialakítás. A nem megfelelően kialakított, elhelyezett és előjelzett fekvőrendőr balesetveszélyes. Egyszeri áthaladás is kárt tehet nem csupán a járműben, de a vezető és utasai gerincére is káros hatása van. Így azon járművezetők esetében, akik pl. közforgalmú buszok vezetőiként rendszeresen közlekednek ilyen utakon, ezt a kockázati tényezőt figyelembe kell venni.

A nem megfelelően kihelyezett fekvőrendőr miatt a közútkezelő helytállási kötelezettséggel is tartozhat. Önmagában az, hogy a fekvőrendőr miatt baleset vagy károsodás következik be, természetesen nem elegendő. A kár bekövetkeztét és azt, hogy ez a szabálytalan fekvőrendőr miatt keletkezett, a károsultnak kell bizonyítania. Jelentősége van annak, hogy az előírásoknak megfelelően történt-e a kihelyezés, megfelelően jelölve van-e a sebességcsökkentő borda, azaz a közlekedés résztvevői fel tudnak-e rá készülni. Ez alatt az előjelző tábla és a rikító felfekvés értendő. Megjegyezzük, éppen ez lehet hátrány is, egyfajta vizuális környezetszennyezés.

A fekvőrendőrnek nem az a célja és szerepe, hogy túlzottan lelassítsa a forgalmat, hanem az, hogy az adott övezetben érvényes sebességhatáron felüli száguldást akadályozza meg. A kialakítása azonban emellett is csak olyan lehet, hogy a közlekedők biztonságát ne veszélyeztesse.

Ez mégsem jelenti azt, hogy könnyű helyzetben lenne, aki kártérítési igénnyel élne. Fontosabb a közlekedés résztvevőinek a forgalomcsillapító eszközök hatásaira irányuló elemzésekkel, kutatási eredményekkel, a hatásosság vizsgálatával az ügy mellé állítani. Ez nyilván csak akkor lehetséges, ha valódi elemzések és eredmények húzódnak mögötte.

Éppen emiatt jövőbe mutatóak az olyan megoldások, ahol a közlekedők sebessége alapján csak akkor aktiválódik az „alvó rendőr”, ha az szükséges, míg a szabályosan közlekedők észre sem veszik a süllyesztett bordákon való áthaladást.

A jogvédő biztosító által leírt megállapítások számos kérdésre adnak választ. Ezek közül talán a legfontosabbak, az útkezelők a megfelelő helyszínen, a megfelelő forgalomcsillapítást alkalmazzák és azt a jogszabályban megfogalmazottaknak, hovatovább előírtak szerint telepítesse, hogy az ne okozzon se sérülést, se pedig műszaki hibát a járművekben. Ugyanakkor a nem jó helyre kivitelezett fekvőrendőr útkezelője kártérítésre kötelezhető a műszakilag eltérő forgalomcsillapító eszköze miatt. Aki vállalkozik a kártérítési huzavonára, az kösse fel a gatyáját, mert hosszú időre számíthat, amíg jogerősen is igazat kaphat, de ez sem kizárt.

k.z.t./fotó: Google