Ma 125 éves a Kisföldalatti – videóval

Emlékérmet bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank

 

Százhuszonöt éve, 1896. május 2-án, Budapesten a millenniumi ünnepségek csúcspontjaként adták át az európai kontinens első, a világ második földalatti vasútvonalát. A Millenniumi Földalatti Vasút (MillFav) megnyitásának évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank emlékérmét bocsát ki. Egy héten keresztül, Vers a peronon címmel minden nap más és más szerző műve hangzik el a Kisföldalattin.

 

A honfoglalás ezeréves évfordulóját számos beruházással ünnepelték, ezek egyike volt a földalatti. A millenniumi földalatti az európai kontinensen az első, a világon a második földalatti volt az 1863-ban üzembe helyezett londoni után, egyben az első villanymeghajtású földalatti vasút, itt alkalmaztak először mozdony helyett motorkocsit. A 3689 méternyi pályából alagútban 3225 méter, a felszínen, a Városligetben 464 méter haladt.

 

 

A megengedett 40 kilométeres óránkénti sebesség mellett a menetidő valamivel több mint tíz perc volt. A 20 forgóvázas kocsi baloldalt közlekedett, a 11 megálló közül az utolsó kettőnél, az Állatkertnél és a városligeti végállomásnál (a mai Széchenyi fürdő közelében) már a felszínen. A Városligetben, ahol az alagút kilépett a felszínre, épült meg Magyarország első vasbeton hídja. Az állomások falait a Zsolnay-gyár barna és fehér csempéivel burkolták, a szecessziós lejáró házikókat az 1920-as években bontották el.

Ekkor adták át a Millenniumi Földalatti Vasutat, köznyelven ma már csak „kisföldalattit”

A földalattit 1896. május 2-án, a millenniumi ünnepségek keretében adták át a közönségnek, a tízkrajcáros jegyeket automatából lehetett megvenni. Május 8-án I. Ferenc József is végigutazott a vonalon a számára készült királyi díszkocsin, és hozzájárult, hogy a földalatti a nevét viselje. Az „udvari kocsinak” 1897 szeptemberében voltak ismét császári-királyi utasai: II. Vilmos német császár kíséretében ismét Ferenc József utazott rajta. A földalatti vasút felépítmény- és jelzőrendszere a maga korában a legkorszerűbbek közé tartozott, az éves utasszám 1917-re elérte a 11 milliót. A vasutat az 1920-as években újították fel először, majd az észak-déli metró Deák téri állomásának építésekor az állomást áthelyezték, az alagút egy részét kiiktatták – itt létesült a Földalatti Vasúti Múzeum.

Az 1972-73-as rekonstrukció alkalmával 1233 méterrel, a Mexikói útig hosszabbították meg, és a teljes, 4,4 kilométeres vonalat felszín alá helyezték. Az átépítés alkalmával kicserélték a biztosító berendezéseket is, ekkor – 1973 végén – tért át a földalatti a felszínen már 1941 óta alkalmazott jobb oldali közlekedésre. A régi kocsikat 23 háromrészes, csuklós Ganz-szerelvénnyel váltották ki, az állomásokat a műemléki védettség figyelembevételével újították fel.

A vasutat 1995-ben teljesen felújították. Az 1996-os százéves ünnepre a járműveket is rekonstruálták.

A metróvonalak kiépülése miatt az M1-es számozást kapta, fejlesztésére, továbbépítésére születtek már tervek, de ezek kivitelezéséről még nem hoztak döntést.

A 125. évfordulóra a BKV és az Aranyhíd Polgári Egyesület irodalmi programmal is készült. 2021. május 3. és 9. között egy héten át minden nap más-más kortárs vers hallható a kisföldalatti állomásain. Az irodalmi alkotásokat egy nap több alkalommal is bejátsszák a MillFAV minden állomásán.

Utazók az alábbi művekkel találkozhatnak a peronon:

Kemény István: Kis majom  (Mihály Péter színész, rendező előadásában)

Áfra János: Otthonról el (Für Anikó színművész előadásában)

Szálinger Balázs: A fák (Csuja Imre színművész előadásában)

Géczi János: Ma megbeszéltük (Likó Marcell zenész előadásában)

Dukay Nagy Ádám: Életesély (Nagy Péter színművész előadásában)

Terék Anna: Pofon (Tóth Ildikó színművész előadásában)

Szőcs Géza: Vers a végtelen programokról  (Gáspár Sándor színművész előadásában) – olvasható a kiadott tájékoztatóban.

 

Cash/fotó: youtube.com