Nagylak és Csanádpalota hatékony szűrőpont

69 autót, 452 millió forintnyi lopott árut foglaltak le

 

 Szinte nincs olyan hét, hogy egy vagy két hír ne jelenne meg arról, hogy Csanádpalotán vagy Nagylakon a zsaruk lefoglaltak egy körözött autót. De leegyszerűsítve, mindent megpróbálnak átvinni a határon, ami mozdítható a filléres áruktól a több tízmilliósig – olvasható a Zsaru Magazin riportjában.

A nagylaki közúti és a csanádpalotai autópálya-határátkelőt tavaly 6 millió, míg 2019-ben 9 millió személy lépte át. Hogy a statisztikáknál maradjunk, tavaly 69 körözött gépjárművet, illetve egyéb lopott tárgyakat foglaltak le összesen 452 millió forint értékben, míg 2019-ben ez az összeg 600 millió forintot tett ki. További érdekes adat: annak ellenére, hogy a személyforgalom tavaly visszaesett, a Schengeni Információs Rendszerben (SIS) nőttek a találatok, több mint 6 ezret jegyeztek fel.

Ahogy Bodor Attila alezredestől, a  vezetőjétől megtudtuk, a gépkocsikon kívül is szinte mindent lopnak, majd próbálnak átjuttatni a határon. Az úgynevezett utazó bűnözők kiemelésére hatékony szűrőt alkalmaznak, hogy megtalálják az ellopott javakat. A határrendészek rendszeresen fognak lopott csónakmotorokat is. Ez utóbbinál sokszor még észre sem veszi a tulajdonos, hogy elvitték a csónakjáról a motort, mire Csanádpalotánál vagy Nagylaknál lebuknak a tolvajok. Ezeket zárt kisteherautókba rejtve próbálják átvinni a határon. Ilyenkor a külső nyomok alapján válhat gyanússá a lopott motor, mivel olyan sérülések lehetnek rajta, amiket egy tulajdonos vagy kereskedő nem okozna.

– Azt tudni kell, hogy nemcsak lopott autókat tartunk vissza, hanem kölcsönzött autókat is, melyeknek még nem járt le ugyan a bérleti szerződése, de a schengeni határt nem hagyhatnák el – magyarázza Bodor Attila. – Előfordult, hogy egy lopott úthengert próbáltak kivinni az országból. Ilyenkor a SIS van segítségünkre. Ebben szerepelt például a körözött úthenger is.

A SIS esetében aránylag egyszerű a rendőrök feladata olyankor, ha szerepel a rendszerben a lopott gépjármű vagy tárgy. Ha viszont például egy gépjárműnek meghamisították az egyedi azonosító jeleit, már nehezebb dolguk van a zsaruknak. Ilyenkor fontos, hogy a határrendészek képzettek legyenek, tudják, hogy hol kell még keresni azonosító jeleket.

Olyan is elő szokott fordulni – ahogy a csónakmotoroknál –, hogy a tulajdonos még nem is vette észre, hogy ellopták az autóját, amikor már kilépésre jelentkeznek vele a határon.

– Pár évvel ezelőtt történt egy nem szokásos eset, amikor informatikai eszközöket szállítottak egy kisteherautóban nem épp ideális körülmények között. Elég rövid idő alatt sikerült kinyomoznunk, hogy honnan is lopták el a több tízmillió forint értékű laptopot, mobiltelefont és egyéb híradástechnikai cikket. Gyakorlatilag még tartott a helyszínelés a szlovéniai Ljubljanában az üzletben, melyet éjszaka törtek fel. Még nem is tudták, hogy mi hiányzik az áruházból, amikor mi már meg is fogtuk az elkövetőket – meséli büszkén a kirendeltségvezető.

De próbálkoznak emberek hamis okmányokkal is átjutni a másik országba. Így a határrendészeknek ezeket a papírokat is kell ismerniük, még a legkisebb, legtávolabbi ország okmányainál is fel kell figyelniük arra, ha hamis.

– Bevált módszer, hogy megpróbálnak olyan okmányokkal átlépni a határon, amik nem közismertek – emeli ki az alezredes. – Abban bíznak, hogy a rend­őr esetleg nem ismeri fel, hogy hamisított az okmány. Jellemző, hogy miniállamok forgalmi engedélyét próbálják meghamisítani. A legextrémebb hamis papír egy Seychelle-szigeteki okmány volt, egy Magyarországról ellopott járműhöz hamisították. Azt gondolták a bűnözők, hogy egy Sey­chelle-szigeteki forgalmi engedéllyel simán átmennek a határon. Nem jött össze nekik.

Mátyási György/fotó: Marosfalvi Péter