A napenergia használata 15 százalékkal nőtt

29 százalékkal csökkent az áram CO₂ intenzitása

 

 Az Európai Unió története során először a tavalyi évben több áramot állított elő megújuló energia segítségével, mint fosszilis energiahordozókból – ez áll a független elemző szervezetek, az Ember és az Agora Energiewende elkészített és publikált jelentésében.

A megújuló energia 38%-os részesedést ért el, míg a fosszilis energia 37%-ra csökkent, miközben a teljes áramfelhasználás 4%-kal volt alacsonyabb az előző évinél. Habár a járványhelyzet érezhetően befolyással volt a kontinens áramtermelésére, ez a hatás meglehetősen mérsékelt maradt, az elért eredmények sokkal inkább a hosszú távú trendeknek köszönhetők – ismerteti az összegzést a villanyautosok.hu portál.

2020-ban a fosszilis energia aránya 37%-ra csökkent az előző évi 39,5%-ról. Legnagyobb mértékben a szén esett vissza, ami 20%-kal csökkent egyetlen év alatt, és így 13%-ot tett ki a kontinens energiamixéből.

Tavaly Ausztria és Svédország is bezárta az utolsó szénerőművét, de Hollandiában, Spanyolországban és Görögországban is 40-50%-kal esett vissza a szénből származó áram termelése. Abszolút értelemben azonban Németország vezet.

A földgáz a kibocsátási kvóták árának emelkedése miatt versenyképesebb tudott lenni a piacon, ezért relatíve jobban tartotta pozícióját a szénhez képest, és csupán 4%-kal esett vissza, ezzel az előző évhez hasonlóan az Unió áramtermelésének közel 20%-át adta.

Az egyéb fosszilis energiahordozók kategóriája 6%-kal csökkent, és 4% volt a részesedése az energiamixből.

Csökkent a nukleáris energia termelése az Európai Unió országaiban, ami 25%-os arányt képviselt. Ez 2 százalékponttal alacsonyabb az előző évi aránynál. A csökkenés egyik oka, hogy két atomerőművet bezártak 2019 végén, a német Philippsburgot, és a svéd Ringhalst, illetve 2020-ban a francia Fessenheimet. A csökkenés másik oka pedig a belga és francia atomerőművekben jelentkező műszaki problémák miatti kényszerű leállásokban keresendő.

A napenergia 15%-kal nőtt 2020-ban, a szélenergia és a vízenergia pedig 9-9%-kal. Csakhogy míg a nap- és a szélenergia esetében az új kapacitások kiépítése idézte elő a növekedést, a vízenergia esetében ez az előző évinél csapadékosabb időjárásnak köszönhető.

A szélenergia részesedése 14%-ra emelkedett (2010-ben még csak alig 5% volt), a napenergiáé pedig 5%-ra (2010-ben még az 1%-ot sem érte el). A vízenergia aránya 13%, ami új vízerőművek építésének hiányában legfeljebb a csapadékmennyiség függvényében ingadozott az elmúlt 10 évben. A biomassza aránya közel 6%-ot ért el, ez a fajta áramtermelés a 2000-es években futott fel igazán, de a múlt évtized közepére megtört a lendülete. Az elmúlt 5 évben már nem tudott növekedni, ami valljuk be, nem is baj

A nap- és szélenergia tekintetében Hollandia (+40%), Svédország (+36%), és Belgium (+28%) könyvelhette el a legnagyobb arányú növekedést, míg a legkisebb növekedés Ausztriában, Portugáliában, Csehországban, Olaszországban, Romániában és Bulgáriában volt. Összességében nőtt a nap és a szélenergia termelése a járvány által sújtott tavalyi évben, szemben az előző tíz év átlagával.

Összegezve: 2020-ban 122 TWh-val csökkent az EU áramtermelése (2882 TWh-ról 2760 TWh-ra), ezen belül 119 TWh-val a fosszilis energia és 80 TWh-val az atomenergia, míg a megújuló energia 77 TWh-val nőtt. Ennek köszönhetően pedig az elmúlt öt évben 29%-kal csökkent az EU-ban megtermelt áram CO₂  intenzitása.

A további növekedés akkor várható, amikor mind több üzleti alapon működő nap- és szélerőművek épülnek Európában, ami már hosszú távon is fenntartható, és egyre gyorsuló növekedést vetít előre – olvasható a jelentésben.

Cash/fotó: Google