Bioüzemanyagok a Dunai Finomítóból

Évente 200 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid

Bioüzemanyag-termelést indított el a százhalombattai Dunai Finomítóban a Mol, az új eljárásban nem utólag keverik a biokomponenst a dízel üzemanyagba, hanem már a gyártás során, a fosszilis alapanyaggal együtt dolgozzák fel a bioalapanyagot – közölte a vállalat az MTI-vel. 

A Mol-csoport bioüzemanyag-felhasználóként az elmúlt évben több mint 500 ezer tonna bioüzemanyagot (bioetanolt és biodízelt) vásárolt bekeverésre. Az új beruházással elkezdtek fenntartható dízelt gyártani a Mol-csoporton belül, aminek kettős előnye van; fenntarthatóbb üzemanyagot állítanak elő, a hulladék újrafeldolgozásával pedig segítik a körforgásos gazdaságot – fejtette ki a közleményben Szabó Gabriel, a Mol-csoport feldolgozás és kereskedelem üzletágának (Downstream) ügyvezető igazgatója.

Jelezte, hogy a Mol nemrégiben frissített stratégiájának megfelelően 2030-ig több mint 100 ezer tonna bioüzemanyag előállítását tervezik.

A Dunai Finomítóban megvalósított bioalapanyag-feldolgozó eljárás során növényolajat, használt sütőolajat és állati zsiradékot is használhatnak. A kőolaj és a bioalapanyag közös feldolgozása eredményeként a gyártott gázolaj részben megújuló lesz, úgy, hogy közben minősége nem változik a kőolaj alapú dízelhez képest. Ennek fő előnye, hogy lehetséges további biodízel komponens bekeverése a dízel szabványban meghatározott maximális 7 térfogat-százalék mértékig, tehát az eljárás lehetővé teszi a gázolaj biorészarányának növelését – hangsúlyozta a Mol.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a Pannon Egyetem kutatási eredményeit alapul véve a Mol 2012-ben kezdte meg a kutatás-fejlesztési munkát, amelynek során meghatározták a feldolgozható alapanyagok típusait és minőségi elvárásait, majd a 2018-ban indult beruházás során kialakították az új bioalapanyagok fogadásához, tárolásához és feldolgozásához szükséges infrastruktúrát.

Az új eljárás próbaüzeme tavaly márciusban kezdődött. A gyártott biokomponens szén-dioxid-megtakarítása jelentősen jobb, mint más, hasonló alapanyagból készülő egyéb bioüzemanyagoké. A fejlesztés évente 200 ezer tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, annyival, mintha egy Debrecen méretű város csak napenergiát használna fűtésre – hozzák példaként a közleményben. Hozzáteszik: mindezek mellett cél, hogy a jövőben fokozatosan növeljék a hulladék és melléktermék típusú alapanyagok körét, tovább csökkentve ezzel üzemanyagok szén-dioxid lábnyomát.

A következő öt évben a Mol 1 milliárd dollárt költ új, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható projektekre, hogy a kelet-közép-európai régió kulcsszereplőjévé váljon a körforgásos gazdaságban, és 2050-re közelebb kerüljön a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátási célhoz – közölték.

Forrás: MTI