Szegények vagyunk az elektromos autókhoz

A többségnek tetszik, de nincs rá pénze

 Az elektromos autók a világ gazdagabb térségeiben is a drágább járművek közé tartoznak. A magyar jövedelemi viszonyok mellett még jó pár évnek el kell telni ahhoz, hogy a hazai bérviszonyok és kereskedelmi árak közelítsenek egymáshoz, elérhető legyen szélesebb kör számára is ez a szegmens.

Tavaly a világjárvány miatti ideiglenes értékesítési visszaesést követően, ősszel fordult elő először, hogy több elektromos vagy részben elektromos új autó talált gazdára Európában, mint ahány dízel meghajtású. A teljes hazai autópark jelenleg 2 százalékát teszik ki az ilyen meghajtású járművek, megelőzve ezzel többek között Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország piacát is – írja az Ipsos piackutató e-Mobility felmérése.

A magyarországi kutatás szerint az e-autózás imidzse rendkívül erős hazánkban, amit főként a technológiához társított pozitív környezeti hatások táplálnak: a magyar autóvezetők álláspontja szerint az elektromos autók csökkentik a helyi légszennyezést (82 százalékos említés), és a hagyományos hajtású autókhoz képest kevésbé kártékonyak (74 százalék).

Érdekes kiegészítés, hogy minden harmadik autóvezető úgy gondolja, hogy elegendő ismerettel rendelkezik az elektromos autókról, miközben az autóval rendelkezők körülbelül mindössze tizede próbált ki legalább rövidtávon valamilyen típusú e-autót.

 

A kutatás felmérte azt is, hogy a teljes lakosságra vetítve is nagyon magas a hajlandóság arra, hogy megfontolják egy elektromos autó beszerzését. A válaszadók 86 százaléka igennel válaszolt arra kérdésre, hogy az elkövetkezendő 1-2 évben, ha autót vesz, mérlegelné, hogy elektromos autóra váltson.

Az is kiderült, hogy az elektromos autók beszerzését ugyanazok a tényezők akadályozzák Magyarországon, mint a világ bármely más piacán. Az első számú probléma továbbra is az ilyen hajtású járművek vételára, ami a potenciális vevők kétharmadát tartja vissza az e-autó-vásárlástól. A második legjelentősebb akadály a töltési lehetőségek vélt szűkössége (58%), míg a harmadik helyen az elektromos üzemben megtehető távolság vélt vagy valós elégtelensége áll (47%).

 

Az Ipsos mérése szerint a potenciális felhasználók harmada továbbra is 500 km feletti, további 50 százalék pedig 200 km feletti elektromos hatótávot várna el, még ha a napi használatot jellemző utazási távolságok nem is indokolnak ilyen magas értékeket.

A magyar árérzékeny. Ahhoz, hogy az átlagember számára is elérhetővé váljon egy ilyen környezetbarát jármű, alacsonyabb beszerzési ár, nagyobb állami támogatásra és olyan akciókra lenne szükség, amely hatására a hazai gépjármű állomány átlagéletkora 14,5 esztendőről csökkenne.

 

k.z.t./fotó: Ipsos e-Mobilit