Európában 150 töltőállomás működik

Három gyártó készített eddig pár hidrogénhajtású autót

A német, a dél-koreai és a japán ipar óriási jövőt lát a hidrogéntechnológiákban.

A Német Helyreállítási és Rugalmassági Terv teljes költségvetésének a 20 százalékát fogják elkölteni hidrogénre és hidrogén-technológiai területekre – nyilatkozta Mayer Zoltán, a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület titkára.

Európában jelenleg körülbelül 150 hidrogén töltőállomás működik, és csak egy-két ezer hidrogén üzemanyag-cellás autó fut az öreg kontinens útjain. A hidrogén-alapú megoldások még csak most kezdenek szárba szökkenni. A következő években valószínűleg nem a személyautó szegmensben, hanem inkább a nehéz gépjárműveknél fog látványosan megnőni a technológia használata. Ugyanis a buszoknál, a teherautóknál, a vonatoknál vagy a hajóknál nehéz akkumulátorokkal megoldani az elektromos hajtást – számol be a lehetőségekről a novekedes.hu portál.

Fontos kiemelni: a hidrogén nem energiaforrás, hanem egy köztes energiahordozó. A hidrogén előállítása jelenleg dominánsan földgázból (metánból) történik, de e folyamat szén-dioxid kibocsátással jár. Ez az úgynevezett szürke hidrogén. Ha e folyamat során a szén-dioxidot leválasztják és tárolják vagy hasznosítják, ez klímavédelmi szempontból kedvezőbb, és ez az úgynevezett kék hidrogén. Ugyanakkor a hangsúly az EU-ban a megújuló energiahordozók – például a nap- vagy a szélenergia – segítségével előállított, úgynevezett zöld hidrogénen van. Ez utóbbiak esetében is várható költségcsökkenés.

Előfordulnak elvétve hidrogénnel üzemelő hagyományos, belső égésű motorok is, de a jövő az üzemanyag-cellás hajtásláncé, főleg a nehézjármű szegmensben.

Továbbá szinte minden járműtípus használhatja a hidrogént „közvetetten” is, ugyanis a legtöbb üzemanyag előállítása jelenleg is igényel hidrogént.

Elsőként a Toyota, a Hyundai és a Honda bocsátott piacra – kis szériában – hidrogén üzemű személyautókat. Ezeket Magyarországon még nem lehet megvásárolni, mivel idehaza még nincsenek hidrogén töltőállomások. Emellett a talán kisebb közfigyelmet vonzó, de legalább ilyen fontos busz, teherautó, kamion szegmensben az előttünk álló évtizedben gyors változás jöhet; ittt számos gyártó lép piacra rövidesen.

Az egyértelmű, hogy például a német, a dél-koreai és a japán ipar óriási jövőt lát a hidrogén-technológiákban. Beszédes adat a közelmúltból, hogy a Német Helyreállítási és Rugalmassági Terv teljes költségvetésének a 20 százalékát, vagyis 5,8 milliárd eurót fognak elkölteni hidrogénre és hidrogén technológiai területekre. A németek mellett a dél-koreaiak is több milliárd dolláros hidrogén stratégiát indítottak útjára, mivel úgy gondolják, hogy a következő export-technológiai boom-ot a hidrogéntechnológiai termékek jelentik számukra.

Európában az látszik, hogy 2020-as évek közepére, második felére látványosan nő majd a hidrogén-hajtású buszok és vonatok száma. Az Uniós célkitűzések szerint 2030-ra kb. 3700 hidrogén töltőállomás üzemel, és lehetőleg az egyes tagországok közti koordinált együttműködés révén „hidrogén-korridorokat” terveznek kiépíteni, így e töltőállomásokat rengeteg nehézgépjármű használhatja majd – vázolja a lehetőségeket Mayer Zoltán.

Magyarországon 2020-ban megalakult a Hidrogéntechnológiai Platform, melynek jelenleg úgy 70 tagja van. A kormányzat pedig dolgozik egy tematikus hidrogénstratégián, amely még ez év első felében el fog készülni. Annyi azonban hazánkban is prognosztizálható, hogy a környezetkímélő szemléletváltást nem a hidrogén boom fogja előidézni.

k.z.t./fotó: Google