Hajmeresztő szabályokra bukkant az új KRESZ tervezetében a szakértő

Az új KRESZ-tervezet szakmai körökben is heves vitákat váltott ki. A változások között találni újszerű, előremutató elemeket, de akadnak teljesen érthetetlen, sőt veszélyesnek tűnő szabályok is. Herpy Miklós közlekedési jogász szerint, ha a tervezet így lépne hatályba, bizonyos esetekben káosz alakulhatna ki az utakon, és a balesetek túlnyomó többségében mindkét fél hibásnak számítana. A szakértő úgy látja, a szabályozás egy részét profi csapat dolgozhatta ki, más részét azonban laikus ötletek színesítik, így a gyakorlatban nehezen lenne alkalmazható.

Az új tervezetről már többen elmondták a véleményüket, Vitézy Dávid szerint ezer sebből vérzik, Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója úgy látja, emberéletekbe kerülne, ha így vezetnék be az új KRESZ-t.

Tilos lesz a büntetőfékezés és a driftelés

Herpy Miklós, közlekedési jogász elmondta, hogy a jelenlegi KRESZ egy ötvenéves jogszabály, és a balesetek több tízezrének elbírálása során a bírói gyakorlat ezt különböző jogértelmezésekkel egészíttet ki, olyan szabályokkal, amelyek valójában nincsenek benne a KRESZ-ben, mégis az ítélkezés során irányadóvá váltak. Az új tervezetbe ebből többet is szándékoznak beemelni.

A szakértő kifejtette, hogy az új KRESZ-tervezetben vannak nagyon jó újítások, de teljesen érthetetlen változtatások is. Ezekből szemléztünk Herpy Miklós segítségével:

Pozitívum a bizalmi elv bekerülése, ami arról szól, hogy amíg nem ismerem fel a másik szabálytalanságát, bízhatok benne, hogy betartja a közlekedési szabályokat. Ez azért is kulcsfontosságú, mert nélküle a közlekedés nemcsak lelassulna, hanem gyakorlatilag működésképtelenné válna, és jogilag is kezelhetetlen lenne. Ha nem bízhatnánk abban, hogy mások betartják a szabályokat, minden kereszteződésnél meg kellene állni, a zöld jelzésnél is lassítani kellene „biztos, ami biztos” alapon, és még az elsőbbségi helyzetekben is folyamatos várakozásra kényszerülnénk.

A jogász szerint pozitívum, hogy az új tervezet konkrétan kitér a büntetőfékezésre, valamint a driftelésre is. Végre egy olyan szabály, amely tiltja a büntetőfékezést. A jelenleg hatályos szabályok mindössze azt mondják ki, hogy a jármű mögött olyan távolságban szabad haladni, amely hirtelen fékezés esetén is lehetővé teszi a megállást. Ezzel éltek vissza a büntetőfékezők, ez azonban megszűnik, mivel a bírói joggyakorlat értelmezése eljutott oda, hogy ha az elöl haladó jármű veszélyezteti a mögötte haladót, akkor az elöl közlekedő viseli a felelősséget.

A szándékos farolás, csúsztatás, vagyis a driftelés is tilos, Ha valakit ezen érnek, szabálysértést követ el, ha ebből kifolyólag balesetet okoz, büntetőjogi felelősséggel fog érte tartozni.

Érthetetlen változások

Herpy Miklós úgy látja, ugyancsak üdvözlendő, hogy az új tervezet különbséget tesz a beláthatóság korlátozottsága, valamint a láthatóság korlátozottsága fogalmak között. Az előbbi esetben a járművezetőnek úgy kell megközelítenie a nem belátható kanyart, hogy eleve akadállyal számol, és szükség esetén biztonságosan meg tudjon állni. A láthatóság korlátozottsága – például éjszakai, ködös vagy esős körülmények között – pedig azt jelenti, hogy a sebességet úgy kell megválasztani, hogy egy akadály felbukkanásakor, amire az adott helyen számítania kell, a jármű ez előtt megállítható legyen.

Szintén előrelépés a korábbi állapotokhoz képest, hogy az általános- és középiskolák közelében suliövezetet lehet kialakítani 30 kilométer/órás sebességhatárral Jelenleg nincs egységes szabályozás erre vonatkozóan, abban az esetben valósulhatott meg az iskolák közelében sebességkorlátozás, ha a közútkezelő rakott ki erre vonatkozó táblát.

A közlekedési jogász hiánypótlónak tartja, hogy az új KRESZ szabályozná az elektromos rollerek használatát. Az új KRESZ két kategóriát különböztet meg: a kis teljesítményű rollereket a biciklik közé sorolja, a nagy teljesítményűeket a robogókhoz. Ugyanakkor érthetetlen, hogy amíg a kis teljesítményű rollerek esetében előírná a kötelező bukósisak viselését, addig a kerékpárok tekintetében – kivételektől eltekintve – nem. Ha ezt ebben a formában bevezetik, az tulajdonképpen ellehetetlenítené a nagyvárosi rollerbérlést.

A szakértő nem érti, hogy elsőbbségadásnál nem feltétlenül a jobbkéz-szabály érvényesülne. Az új tervezetben az található, hogy aki a forgalmi műveletét előbb kezdi meg, vagy térben előbb helyezkedik, az kanyarodhat először. Vagyis nem feltétlenül a jobbkéz-szabály számít. A gyakorlatban hogyan lehet ezt majd eldönteni? Teljességgel érthetetlen szabályozás. Ahogy az is, hogy a többsávos útra mindenki abba a sávba kanyarodik, amelybe szeretne, függetlenül attól, hogy jobbról vagy balról érkezik.

A gyalogosnak fel kell vennie a szemkontaktust

Herpy Miklós úgy látja, a gyalogosok esetében is találni hajmeresztő terveket. Az rendben van, hogy a gyalogosnak mozgásával jeleznie kell a zebrán való átkelési szándékát. Akkor léphet le, ha meggyőződik, hogy a közeledő autó biztonságosan meg tud állni, és ehhez fel kell vennie a sofőrrel a szemkontaktust. Érthetetlen. Baleset esetén, hogy fogják azt bizonyítani, hogy felvette-e a szemkontaktust vagy sem? Ráadásul a gyalogosnak a zebrán való áthaladás során, minden sáv esetén újra és újra meg kellene győződnie, mintha nem lenne elsőbbsége. A zebra a gyalogosoké kell, hogy legyen, nem szabad a 80 éves nénitől elvárni, hogy mérlegelje a helyzetet.

A jogász szerint több alapelvet beleraknának az új KRESZ-be, de ezek hierarchiáját nem teremtik meg. Jelen pillanatban van egy általános előírás, mely szerint mindenki úgy köteles közlekedni, hogy a személyes és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Ezen kívül pedig vannak a speciális szabályok, például a záróvonalon való átlépésre, az elsőbbségadásra, vagy éppen a sebességkorlátozásra vonatkozóan. A Kúria joggyakorlata most az, hogy a büntetőjogi felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a speciális szabályt – például elsőbbségadás – szegi meg valaki. Csak alapelv megsértése – például általános balesetmegelőzési kötelezettség – jelenleg nagyon ritka esetben lehet önállóan felelősség alapja. Az új tervezet alapján az általános alapelvi szabályozás azonosan érvényesülne a speciálissal együtt. Ha ez hatályba lép, akkor a balesetek túlnyomó többségében mindkét fél hibás lenne.

Az ügyvéd szerint ebben az esetben a felelősségbiztosítók járnának jól. Ha valaki súlyosan megsérül egy közlekedési balesetben, több milliós kárt szokott szenvedni. A sérelemdíj maradandó egészségkárosodásnál akár 65 millió forint is lehet, míg 2-3 millió a havi járadék. Ha mindkét felet hibásként hozzák ki, kármegosztást kell alkalmazni. Ez azt jelentené, hogy a felelősségbiztosítók dörzsölhetnék a tenyerüket, hiszen éves szinten több százmillió forintot spórolnának. Ez például a gyalogos károsultaknak rendkívül hátrányos lenne.

Herpy Miklós véleménye szerint az új KRESZ-tervezet felemásra sikeredett, és bőven van még mit csiszolni rajta.  Úgy néz ki, mintha az egyik felét felkészült szakmai csapat írta volna, míg a másik része tele van laikus mondatokkal. Ez ebben a formában biztosan nem léphet hatályba, mert hatalmas káosz jönne az utakon.

Egy jól működő demokratikus jogállam felelősségi elven épül fel, meg van határozva, hogy mit szabad, mit nem. Ha ezt valaki megsérti, viselnie kell a következményeit. Ez a jogszabálytervezet nem ennek a szellemében íródott – állítja a jogász.

Forrás: index.hu Kép: Illusztráció AI