Vége az ingyenes gurulásnak: kilométeradó jön a villanyautókra

2028-tól a brit villanyautósok már nem csak töltenek, hanem minden megtett távolság után fizetnek is – a döntés egész Európa közlekedéspolitikáját átírhatja.

A brit kormány 2028-tól megtett úttal arányos közlekedési adót vezet be az elektromos autókra. A megtett távolság után fizetendő díj a villanyautózás új korszakának előszobája lehet, miközben komoly ellenérzéseket kelt az önbevalláson alapuló rendszer.

A brit pénzügyminiszter, Rachel Reeves bejelentése szerint 2028. áprilisától minden villanyautó-tulajdonosnak mérföldenként 3 pennyt kell fizetnie, míg a plug-in hibridek 1,5 pennyt fizetnek ugyanennyi távért. A jelenlegi árfolyamon (433,21 Ft/GBP) ez körülbelül 8 Ft/km, illetve 4 Ft/km többletterhet jelent. A díj a jelenlegi éves gépjárműadó (VED – Vehicle Excise Duty) felett fizetendő, nem helyette.

Nagy-Britanniában az üzemanyag-adóból származó bevétel – amely korábban a költségvetés egyik stabil pillére volt – az elektromos autók terjedésével rohamosan csökken. Az elektromos átállás sikerének paradoxona, hogy miközben a környezeti célok teljesülnek, a közlekedési infrastruktúra finanszírozása egyre inkább fenntarthatatlanná válik. Reeves szerint igazságosabb, ha mindenki a használat arányában fizet, nem pedig a hajtáslánc függvényében. A brit Költségvetési Felelősségi Hivatal (Office for Budget Responsibility; OBR) számításai szerint a mérföldalapú díj évente 1,4 milliárd font (azaz mintegy 606,5 milliárd forint) pluszbevételt hozhat 2029–30-ra.

A rendszer működése egyszerű logikára épül. Az autósnak előre meg kell becsülnie az éves futásteljesítményt, ezt az összeget kifizeti az éves adóval együtt, majd év végén elszámolnak a tényleges óraállás alapján. Ha valaki többet megy a tervezettnél, pótbefizetés szükséges, ha kevesebbet, a különbözet átvihető a következő évre vagy visszatéríthető. A szakma szerint ez az önbevallásos megoldás több kockázatot is hordoz, hiszen nehézkes az ellenőrzés, nagy teret ad a hibáknak és a visszaéléseknek, és a műszaki vizsga köré rendezett adatrögzítés további adminisztrációs terhet jelent.

A brit szakemberek jelezték, hogy lenne ennél korszerűbb megoldás.

Az Amerikai Egyesült Államok több állama már évek óta működtet olyan távolságalapú útdíjrendszert, amely technológiai eszközökre épít, nem az önbevallásra. Oregon OReGO programja például 2015 óta fut, mérföldenként körülbelül két centet (kb. 4,5 Ft/km) kell fizetni, és a megtett távolság többféle módon igazolható: fedélzeti eszközzel, beépített telematikával vagy okostelefonos óraállás-fotóval. Utah és Virginia szintén működtet önkéntes rendszereket, amelyekben a vezetők soha nem fizetnek többet, mint a hagyományos éves díj, viszont ha kevesebbet mennek, kevesebbet is kell fizetniük. Ezek a példák azt mutatják, hogy a távolságalapú útdíj nem egy lehetetlen elméleti elképzelés, hanem évek óta bevált gyakorlat.

A hazai kontextus megértéséhez fontos látni, hogyan áll Magyarország az elektromos átállásban.

Az Autószektor több cikke is jól jelzi a piaci folyamatokat. Az „Ötezren már meg is kapták az extrapénzt e-autóra” című cikk szerint a vállalati e-autó támogatási program már több mint ötezer jármű beszerzését segítette, ami jelzi, hogy gyorsan nő a hazai elektromos járműállomány. Az „Az európai vásárlók 51,5 százaléka még nem választana elektromos autót” című anyag ugyanakkor rávilágít arra, hogy a lakosság jelentős része még bizonytalan, és érzékenyen reagálhat bármilyen új teherre. A „Tíz év után is bírják a strapát” című cikk pedig az akkumulátorok tartósságát elemzi, amely bizonyítja, hogy az elektromos autók műszaki oldalról hosszú távon megbízhatók, így a jövőbeni kihívások inkább az adózási és finanszírozási rendszer felől érkeznek.

Magyarországon a személyautók jelenleg időalapú matricás rendszerben közlekednek. A brit modell azonban felveti a kérdést, meddig tartható fenn olyan adóstruktúra, amely elsősorban a benzines autók használatát (közlekedését és parkolását) adóztatja.

A HU-GO teherautós útdíj már most távolságalapú, így a technológiai háttér adott. Ha a brit példa beválik, az jó példa lehet a magyar közlekedéspolitika és költségvetés számára is.

Forrás: autoszektor.hu Kép: illusztráció