Nyakunkon a szabályozás, ami mindent megváltoztat – ezt tudjuk eddig az új KRESZ-ről

A magyar KRESZ 135 éves története alatt rengeteg módosításon esett át, viszont jelenleg 1975 óta, vagyis 50 éve ugyanarra az alapra építkezik és csak apróbb módosításokat eszközöltek benne – ettől pedig eléggé átláthatatlan. Az Építési és Közlekedési Minisztérium éppen ezért gőzerővel dolgozik az újításon, amelyről már nagyon sok mindent tudunk, ezeket össze is gyűjtöttük, hogy mire elindul a társadalmi egyeztetés, mindenki felkészülten várhassa a tervezetet.

Május elején az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) arról adott hírt, hogy hamarosan nyilvánosságra hozza az új KRESZ szabályozási koncepcióját, és mindenki számára lehetőséget biztosít majd, hogy megismerje, véleményezze és javaslatokat tegyen a közúti közlekedési szabályok véglegesítéséhez.

A bejelentés a Közlekedési Kultúra Napja országos rendezvénysorozatának megnyitóján hangzott el, ahol Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár azt is kiemelte, hogy a közlekedés közös ügy, ezért fontos, hogy a jogszabályalkotásba minél szélesebb körben bevonják a társadalmat. A koncepció már a kormány elé került első olvasatra, a következő lépés a végleges jogszabály elkészítése, amelyhez a lakosság visszajelzéseit is figyelembe veszik majd.

Igen ám, de szerencsére nem csak ennyiből kell főznünk, ugyanis az elmúlt fél évben nagyon sok apró információ látott napvilágot a tervezett módosításokból szemezgetve, amelyek az elektromos rollerekre, az előzésre, az új táblákra, esetleg az autópályákra vagy a követési távolságra vonatkoztak. Illetve februárban kiszivárgott a tervezet is – pontosabban egy arról szóló 27 oldalas jelentés –, amely mélyebb bepillantást engedett a tervezett jogszabály-módosításokba. De hogy mik is voltak ezek és ezeken kívül mikre kell még számítani, azt a mostani cikkünkben szedtük össze.

Ki készítette a tervezetet?

Az új KRESZ tervezete példaértékű együttműködés keretében, mintegy 70 szervezet és több mint 100 szakértő bevonásával készült, hat munkacsoportban és számos szakmai egyeztetés során több száz javaslatot dolgoztak fel. A megbízó jelen esetben az Építési és Közlekedési Minisztérium volt, vagyis a lánc tetején Lázár Jánost kell keresnünk, aki több fórumán is beszélt már a tervezett változtatásokról és arról, hogy a lényege az lesz, hogy »a gyengébbet megvédje az erősebbtől«.”

Hogy ezt lóerőre, össztömegre, a gépjármű méretére, hengerűrtartalomra vagy szimplán a vezető testfelépítésére kell érteni, az egyelőre nem derült ki a sejtelmes válaszából.

Miért van egyáltalán szükség a KRESZ módosítására?

A fentebb említett „gyengék védelme” mellett a hivatalos kommunikáció szerint a módosítás célja a közlekedés biztonságának növelése és a szabályozás korszerűsítése. Illetve az is benne van, hogy a jelenlegi szabályozás kissé átláthatatlan, ezért egy sokkal egyértelműbb tervezetet készítenek.

Emellett azért is, mert a magyar KRESZ 135 éves története alatt rengeteg módosításon esett át a szabályozás, viszont jelenleg 1975 óta, vagyis 50 éve ugyanarra az alapra építkezik és csak apróbb módosításokat eszközöltek benne. Legutóbb 2012-ben a legnagyobb módosítás, hogy eltörölték a rutinvizsgát, de az is inkább az oktatáshoz kapcsolódik, nem a forgalomban töltött időhöz.

Kiket érint majd az új szabályozás?

Egy szóval: mindenkit. Kicsit bővebben kifejtve: az autósokat (kamionosokat, buszosokat), a motorosokat, a kerékpárosokat, de még az elektromos rollerrel közlekedőket is – akiknek a szabályozását nagyon régóta kérik az emberek –, de még a gyalogosokat is. Szóval mindenkit, aki részt vesz a közlekedésben.

Milyen hatással lesz a gyalogosokra?

Több új szabály is vonatkozik majd a gyalog közlekedőkre, sőt, kibővítik a gyalogosok fogalmát is: mostantól az is ebbe a kategóriába tartozik, aki a járművét tolja, de a gördeszkások és görkorcsolyázók is. Emellett lesz még újdonság, például:

  • Mobiltelefon-használat korlátozása

A tervezet szerint tilos lesz mobiltelefont használni az úttesten és vasúti átjáróban való áthaladás közben, valamint bármilyen figyelmet elvonó tevékenységet végezni, például a zenehallgatás vagy az üzenetírás is idetartozik majd.

  • Kijelölt átkelőhelyek használata

A gyalogosoknak elsősorban a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeket kell igénybe venniük az úttesten való áthaladáskor. Ha az átkelőhelyet fényjelző készülék szabályozza, csak a zöld jelzésnél szabad áthaladni.

  • Suli- és oviövezetek kialakítása

Az óvodák és iskolák környékén „suli-” és „oviövezeteket” hoznának létre, ahol tanítási időben a járművezetőknek fokozott óvatossággal kell közlekedniük, és a sebességhatárt 30 kilométer per órára korlátoznák. A kerékpárosok a tervezet szerint járdán és gyalogosövezetben maximum 10 kilométer per órával tekerhetnének, gyalogosoknak és kerékpárosoknak fenntartott szakaszokon 25 kilométer per óra lenne a rájuk vonatkozó sebességhatár.

  • Közösségi közlekedés gyermekkel

Lakott területen kívül három év alatti gyermekkel közösségi közlekedési eszközön csak ülve lehetne utazni, a gyermekek fokozottabb védelme érdekében.

Mire kell figyelniük a kerékpárosoknak?

A kerékpárosok a tervezet szerint járdán és gyalogosövezetben maximum 10 kilométer per órával tekerhetnének, gyalogosoknak és kerékpárosoknak fenntartott szakaszokon 25 kilométer per óra lenne a rájuk vonatkozó sebességhatár. Emellett a fiatal kerékpárosoknak (14 év alatt) kötelezővé tennék a bukósisak használatát.

Részben ugyancsak idetartozik, hogy az úttest jobb szélétől számított egy méter széles útfelületet vegyes használatú sávrésznek neveznék, amivel megerősíthetik azt az előírást, mely szerint a kerékpárosok, gyalogosok és más, jellemzően egy nyomon haladó járművek az úttest jobb szélére húzódva közlekedhetnek. Ez pedig azt is jelenthetné, hogy az autósoknak a jobbra tartási kötelezettsége megszűnne a sávon belül és mehetnének egészen középen is akár.

Emellett bekerülhet egy „kerékpáros utca” elnevezés is az új KRESZ-be, ahol a bringásoknak elsőbbségük lenne az autósokkal szemben. Plusz jobbról elhaladhatnának a lassan közlekedő vagy álló autók mellett, így előrébb jutva egy esetleges dugóban. Emellett az oldaltávolság is rögzítve lenne: a tervezet szerint 50 kilométer per óra sebességig egy métert, ennél nagyobb sebességű elhaladásnál viszont legalább másfél métert kellene tartani mellettük. Előzésnél pedig maximum 15 kilométer per óra sebességkülönbség lehet a két jármű között.

Mi újdonság vár a motorkerékpárosokra?

A legnagyobb és legvitatottabb újdonság, hogy B kategóriás jogosítvánnyal az eddigi 50 köbcentisnél nagyobb, akár 125 köbcentis motorok is használhatók lennének a közlekedésben. Az autósok külön vizsga, valamint rutin nélkül ülhetnének az erősebb eszközökre, hiába igényel más jellegű tudást a motorozás.

Ezt egy nagyon veszélyes dolognak tartom, semmiféleképpen nem tartom jó dolognak, hiszen akinek van autóra jogosítványa és rutinja, vagy a forgalomban feltalálja magát, az nem biztos, hogy motorkerékpárral is megállja a helyét – figyelmeztetett Bátor Zoltán motorversenyző, aki hangsúlyozta, hogy teljesen más tudás szükséges ahhoz, hogy valaki motorral is biztonságosan közlekedjen.

Emellett a motorosok számára engedélyezett lesz az előrehaladás álló és haladó járművek között is, ami eddig csak álló járművek esetén volt megengedett. A javaslat mostani formája szerint viszont csak lakott területen kívül kellene zárt ruházatot, zárt lábbelit, illetve motoros kesztyűt viselni, a motoros bukósisak viselésére vonatkozó szabályok pedig változatlanok maradhatnak.

Mi a helyzet az elektromos rollerekkel? Lesznek végre rájuk vonatkozó szabályok?

Lesznek! Az új KRESZ pontosan meghatározza majd az elektromos rollerek és egyéb mikromobilitási eszközök közlekedési szabályait, beleértve a sebességhatárokat és a használatukra vonatkozó előírásokat.

A jelentés szerint kis- és nagy teljesítményű rollereket különböztetnek majd meg, és ezekre más-más szabályok vonatkoznak majd. A kisebbeket – amelyek legfeljebb 25 kilométer per óra sebességre képesek – csak 12 évnél idősebbek használhatják, az első két évben sisakot kéne viselniük, és járdán maximum 10 kilométer per órával, máshol 20 kilométer per órás sebességgel mehetnének, vagy a helyi korlátozást betartva.

Az erősebb elektromos rollerek a segédmotorokra vonatkozó szabályok szerint vehetnének részt a forgalomban, vagyis kötelező felelősségbiztosítást kéne rájuk kötni, vezetésükhöz 14 éves alsó korhatár is tartozhat, legnagyobb megengedett sebességük pedig 45 kilométer per óra lehet. Utast egyikkel sem lehetne szállítani, és két vagy több oszlopban is csak bizonyos helyeken, például lakó-, pihenőövezetben használhatnánk őket.

Emellett kerékpáros vagy motoros fejfedőt kellene viselnie a használóknak, és akkor mehetnének kerékpárúton, illetve gyalogos- és kerékpárúton, ha sebességük eléri a 10 kilométer per órát.

A tömegközlekedésben is lennének változások?

Igen. Vitézy Dávid például azt is a KRESZ-be iktatná – amit végül Karácsony Gergely főpolgármester terjesztett be –, hogy a jelenlegi 50 helyett akár 70 kilométer per órás sebességgel is közlekedhetnek a villamosok. A főpolgármester megjegyezte, hogy Budapesten is van több olyan pályaszakasz, ahol fel lehet gyorsítani a villamosok közlekedését. Ezzel pedig csökkenne a város több részén az utazási idő. Ezzel a javaslattal úgy véli, hogy kevesebb dugó lenne a fővárosban, javulna a levegőminőség, valamint csökkenne a balesetek száma. Azt azonban elismerte, hogy a villamosgyorsítás nem helyettesítené a közlekedési fejlesztéseket.

Emellett a már fentebb említett szabály is megjelenne, hogy a három év alatti gyerekekkel kötelező lenne ülve utazni a tömegközlekedési eszközökön, lakott területen kívül.

De egy módosítás például már 2024 decemberében megtörtént, akkor arról döntöttek, hogy a rendőrség közrendvédelmi, közlekedésrendészeti és személyvédelmi szolgálati ágának, valamint a Terrorelhárítási Központnak a gépjárművei – a megkülönböztető jelzés használata mellett – jogosultak az autóbusz-forgalmi sávban közlekedni, ha nem zavarják az autóbusz- és trolibuszforgalmat.

Mi a helyzet a teher- és személygépjárművekkel?

Na igen, nyilván ez a legnagyobb kategória, úgyhogy itt több részre bontanánk a választ. Először is itt van a sebességkorlátozások garmadája:

  • személyautóval autóúton a jelenlegi 110 helyett 120 kilométer per óra lenne a megengedett legmagasabb sebesség;
  • autópályán lennének olyan szakaszok, ahol akár 140 kilométer per órával is lehetne száguldozni (csak személyautóval);
  • jelenleg a teherautók, a buszok és az utánfutót vontató autók, lakott területen kívül mindenhol 70 kilométer per órával mehetnek – autópályán 80-nal –, a javaslat szerint viszont az összes felsorolt útszakaszon 90-re gyorsíthatnának ezek a járművek;
  • autópályára csak olyan jármű hajthatna fel, amely képes legalább 70 kilométer per órás sebességre;
  • a traktorok megengedett sebességét lakott területen kívül 60 km/órára emelnék.

Nagy változás lesz továbbá, hogy a horrorkaravánok megfékezése érdekében az előzési szabályon is módosítana az új KRESZ-tervezet. A súlyhatárt lejjebb szállítva már nemcsak a 7 és fél tonna feletti, hanem a 3 és fél tonna fölötti szerelvényekre is bevezetnék az előzési tilalmat, vagyis reggel 6 és este 10 óra között a bal szélső sávot használniuk nem szabad, valamint ezen járművekkel a mellette elhaladás is tilos.

Írásba foglalhatják az úgynevezett cipzárelvet, vagyis hogy amikor két forgalmi sáv közül az egyik megszűnik, akkor az egyenesen továbbhaladó sávban közlekedőknek bizonyos esetekben be kell engedniük a megszűnő sávról érkezőket, tehát nem bíznák az udvariasságra vagy az előzékenységre a dolgot.

Emellett rögzítik a követési távolságokat is: autópályán 2 másodperc, autóúton 1 másodperc lesz a kötelező, amely 130 kilométer per órás sebességnél 70 métert jelent, 100 kilométer per órás haladásnál pedig minimum 50 métert.

Az irányjelzést az új szabályok szerint korábban kell majd elkezdeni, vagyis, ha már tudjuk, hogy majd indexelni szeretnénk, akkor számoljunk rá legalább két másodpercet, és annyival előbb kezdjünk a műveletnek. Ez pedig nemcsak kanyarodásnál, de sávváltásnál is kötelező lesz.

Korlátozzák majd a dudálást is, ugyanis csak rövid ideig, figyelemfelhívás érdekében lehet használni a dudát, kifejezetten balesetveszély vagy baleset-megelőzés miatt. De a vészfékezést is szabályoznák – „vészfékezés esetén is biztosítani kell a biztonságos megállást, azaz a vészfékező mögött haladó biztonságosan meg tudjon állni”, illetve tiltanák a driftelést és a szlalomozást, valamint a hasonló, veszélyes manővereket (például motorkerékpárral az egykerekezést is).

Végül a világítás is keretbe lesz foglalva: minden járművezetőnek kötelessége lesz a folyamatos kivilágítás, lakott területen kívül pedig korlátozott látási viszonyok között a távolsági fényszóró használata is kötelezővé válik.

Van még valami?

Van bizony! Ugyanis jelentős változásokon megy keresztül majd a KRESZ-oktatás is, hogy az új szabályokat még újabb rendszerben, modernizálva sajátíthassák el a jelentkezők. 2025-től a KRESZ- és elsősegélynyújtási tanfolyamok beépülnek a középiskolai oktatásba. A végzős diákok (gimnázium 12. osztály, technikum 13–14. osztály, szakképző iskola 11–12. osztály) az iskolai KRÉTA rendszerben érhetik el az eJogsi modult, ahol jelentkezhetnek az ingyenes elméleti képzésekre és vizsgákra.

Az állam térítésmentesen biztosítja a következőket:

  • online KRESZ-tanfolyam és vizsga,
  • online elsősegélynyújtási tanfolyam és vizsga,
  • egészségügyi alkalmassági vizsgálat,
  • elsősegélynyújtási bemutató az Országos Mentőszolgálat szervezésében.

A gyakorlati vezetés költségeit azonban a tanulóknak továbbra is saját maguknak kell fedezniük. A tervek szerint azonban a gyakorlati vezetés során szimulátorokat is alkalmaznak majd, különösen a forgalmi szituációk gyakorlására. Ez a változás csökkentheti a képzés költségeit és növelheti a tanulók biztonságát.

Felmerült annak lehetősége, hogy a tanulók bizonyos feltételek mellett családtagjaik felügyelete alatt is gyakorolhassanak. Ez a modell már több európai országban is működik, és célja a vezetési rutin megszerzésének elősegítése.

Most már ez minden, ugye?

Nem. Na jó, de. A végére már tényleg csak egy kis apró színes maradt, ugyanis az Európai Unió a közúti biztonság optimalizálása és a balesetek számának minimalizálása érdekében azt tervezi, hogy kötelezővé teszi az ADAS-rendszerek (Advanced Driver Assistance Systems) jelenlétét az új autókban. Ezek közé tartozik az úgynevezett alkoholzár is, de ennek bevezetését csak 2026-tól tervezik.

Az ittasságfelismerő rendszer lényege, hogy nem teszi lehetővé az autó elindítását alkoholszondás teszt nélkül. Egy másik lehetőség szerint pedig a sofőrnek egy meghatározott mondatot kell hangosan kimondania egy szenzor felé fordulva. Ha a szenzor nem érzékelt alkoholt, a vezető beindíthatja a motort.

A tervezett módosítások jelenleg még csak társadalmi egyeztetés alatt állnak, és a végleges szabályozás – az Építési és Közlekedési Minisztérium közleménye szerint – a visszajelzések figyelembevételével kerül kialakításra.

Forrás: index.hu Kép: illusztráció

-ko

Recent Posts

Péntek éjszaka a belvárosban – fókuszban a biztonság

A fővárosi rendőrök újabb razziáján 625 embert igazoltattak, ebből 11 embert elfogtak. A Budapesti Rendőr-főkapitányság…

16 óra ago

Piszkos trükkel lehet megúszni a jogosítvány bevonását Németországban

Egy joghézagot kihasználva online rendszer épült ki azoknak az autósoknak, akik már közel állnak a…

3 nap ago

Megszületett a döntés az idősek jogosítványáról

Az Európai Unió új szabályozást fogadott el a vezetői engedélyek érvényességére vonatkozóan, amely 2033-ig minden…

3 nap ago

Káoszba fulladt a németországi közlekedés, rejtélyes dolog történt csütörtökön

Zűrzavar uralkodott el csütörtök reggel Németország autópályáin. Olyat mutatott a Google Maps, amilyenre nem nagyon…

3 nap ago

Taxis támadás történt Budapesten, rendőrök tömkelege lepte el a környéket

A férfi késsel próbálta meg elvinni a sofőr pénzét és kocsiját Havannatelepen. A taxis azonban…

4 nap ago

Így fogyaszt jobban az autó: a lehúzott ablak vagy a klíma a spórolósabb?

Biztosan vannak még most is olyanok, akik azért, hogy megspóroljanak néhány deci üzemanyagot, a klíma…

5 nap ago