A taxisok és a mentősök tudják a titkot – Nem lesznek szenilisek a tudomány szerint

Úgy tűnik, hogy a taxisok és a mentősök tudnak valamit, amit segít nekik a mentális egészség megőrzésében.

Az emberek egyik legnagyobb félelme az időskori demencia. De hogyan lehet küzdeni ellene? Nos, ezt a kínzó kérdést vetette fel a British Medical Journalban nemrégiben megjelent tanulmány, amely szerint a taxis vagy mentőautó-vezetői állás lehet a legjobb védelem. A Harvard Egyetem kutatói amerikaiak millióit vizsgálták, majd mintegy 400 foglalkozás összehasonlítása után megállapították, hogy a taxisok és a mentőautó-vezetők haltak meg a legkevésbé Alzheimer-kórban. Ha jól tájékozódsz, az segíthet abban, hogy tovább maradj önmagad. Legalábbis ez az elmélet. A buszsofőrök például úgy tűnik, nem rendelkeznek ugyanezzel a védelemmel, valószínűleg azért, mert általában ugyanazokat az útvonalakat teszik meg.

Taxisok és mentősök

„Eredményeink felvetik annak lehetőségét, hogy a gyakori navigációs és térbeli gondolkodás, amit a taxisok és a mentősök végeznek, összefüggésbe hozhatók az Alzheimer-kórral szembeni védelemmel” – írják a szerzők. Ez jelentős eredmény, mert a demencia sajnos komoly probléma: 2012 és 2021 között semmi sem ölt meg több embert az Egyesült Királyságban. Az Alzheimer’s Research UK szerint csak 2023-ban 75 000 brit halt meg a betegségben. Ahogy egyre jobban túléljük a rákot, a szívbetegségeket és más krónikus betegségeket, egyre tovább élünk, és ez a demencia nagyobb kockázatával jár.

Törölni kellene a térkép-appokat és magunktól tájékozódni?

Nos, nem ez az egyetlen bizonyíték arra, hogy a navigáció jót tesz a hosszú távú szellemi egészségnek. Régebbi tanulmányok megállapították, hogy a londoni taxisofőr-képzés megváltoztatja az agy szerkezetét. A londoni taxisoknak híres módon meg kell csinálniuk a „The Knowledge”-t, ami egy hírhedten nehéz teszt, ami a főváros utcáinak ismeretét követeli. A UCL kutatói megállapították, hogy amikor a sofőrök a tesztre készültek, a hippokampuszuk igen edzett lett, mintha agyra gyúrtak volna. A hippokampusz fontos szerepet játszik a navigációban és a térbeli gondolkodásban, de ez az első olyan agyi régió is, ami az Alzheimer-kór kialakulásakor zsugorodni kezd és leépül.

„Bizonyított, hogy a térbeli tájékozódás és a navigáció az elsők között csökken” – mondja Hugo Spiers, a kognitív idegtudományok professzora. Ha a gyakori navigáció növeli a hippokampusz képességeit, akkor ez egyfajta fizikai és kognitív pajzsot kínálhat, ami megvéd a betegség ellen.

A harvardi tanulmánynak azonban van egy fenntartása. Bár a kutatók megállapították, hogy a taxisok és a mentőautó-vezetők kisebb valószínűséggel haltak meg Alzheimer-kórban, ugyanakkor nagyobb valószínűséggel haltak meg fiatalon. Ez azért probléma, mert az Alzheimer-kór olyan betegség, ami annál valószínűbbé válik, minél idősebbek leszünk. Ha az ezekben a szakmákban dolgozók nem élnek elég sokáig ahhoz, hogy Alzheimer-kórban megbetegedjenek, ez megmagyarázhatja az eredmények egy részét.

„A kutatás sajnos nem reklám, hogy taxisnak kell lenni – sajnos ők korábban halnak meg” – mondja Spiers. „Fontos azonban, hogy a kutatók újra elvégezték az elemzésüket, korrigálva az életkorral, és még mindig jelentős hatást találtak”.

Egy másik fontos dolog, amit figyelembe kell venni, hogy a tanulmány a történelmi halálozási adatokat vizsgálta. Valószínű, hogy a sofőrök közül sokan nem használtak GPS-t a közlekedésre, ahogyan azt ma oly sokan tesszük. Úgy véli, mindannyiunkra ráférne a navigációs készségeink csiszolása – és ennek egyik legjobb módja a GPS nélküli közlekedés. A kutatók szerint például érdemes sétálni menni, néha eltévedni, és megtalálni a hazautat. Az ilyen gondolkodás és készségfejlesztés frissen tartja az agyat. Én persze inkább a nyílt világú videojátékokat ajánlanám, ezzel kisebb az esélye, hogy kutatócsoportot kell hívni, mert elvesztünk az erdőben.

Forrás: www.nuus.hu Kép: illusztráció