Akár 300 ezres bírságot kockáztat, aki nem végzi el a NAV adategyeztetését

 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke több új információt közölt a februárban induló adategyeztetésekről, mely elsősorban a vállalkozásokat érinti. Aki nem végzi el, azt a hivatal 300 ezer forintos bírságra büntetheti. Ettől a döntéstől átláthatóságot vár a NAV, mellyel kiszűrhetőbbé válnak a trükközők. Vágujhelyi Ferenc az eÁFA előnyeiről is értekezett.

 

Februárban indulnak a vállalkozásokat célzó, első adategyeztetések a NAV-nál, az újfajta − adózókat partnerként kezelő, transzparens − eljárással a csalárd adózók is könnyen kiszűrhetők − közölte Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke az MTI-vel.

A vállalkozások is nyernek vele, hiszen az adatelérés okát nem egy revizori ellenőrzésben kell tisztázni, hanem egy egyszerű, online eljárásban, ahol csak a hiba típusát kell megjelölni − tette hozzá.

Az adategyeztetési eljárás lényege az adatok transzparens visszamutatása és az együttműködés. A NAV lehetőséget ad az adózónak az adateltérés tisztázására, és csak akkor szankcionál, ha az érintett a felhívást semmibe véve, arra 15 napon belül nem reagál. Érdemes elvégezni az egyszerű, gyors és online adategyeztetést, de nemcsak azért, mert a mulasztásért 300 ezer forint bírságot szab ki a hivatal, hanem azért is, mert a javítás elmaradása esetén revízió is indulhat, ehhez ugyanis minden szükséges adat a rendelkezésre áll − összegezte az elnök.

Emlékeztetett, hogy egyre több adatra lát rá az adóhivatal, és a kockázatelemzés is egyre pontosabb. Jelenleg a revizorok − jellemzően ellenőrzéskor − tárják fel, hogy tévedés, elírás vagy szándékos adóeltitkolás áll az eltérő adatok mögött. Ezen változtat az új adategyeztetési eljárás, amely partnerként kezeli az adózókat, hiszen transzparens módon mutatja vissza az adatokat − emelte ki Vágujhelyi Ferenc.

Gyakorlatilag az adózók kapnak elsőként lehetőséget az eltérésből eredő hibák kijavítására, nem a revizorok. Fontos, hogy megadja a NAV a lehetőséget arra, hogy az adózók saját hatáskörben, saját üzletpolitikájuk, számvitelük rendszerében igazítsák ki az adateltéréseket − tette hozzá.

 

Az egyeztetésnél kiderül, hogy tévedésből írják el a számlaszámot, vagy azzal trükköznek például, hogy egy teljesen fiktív, olyan számla alapján igénylik vissza az áfát az államkasszából, amelynek létezéséről a számlán kiállítóként szereplő vállalkozó nem is tud. Az adategyeztetés akkor is indokolt, amikor közel valós idejű adatokból (online számla, online pénztárgép, vámadatok) jóval nagyobb összegű fizetendő áfa látszik, mint amennyi a vállalkozó áfabevallásában szerepel − magyarázta az elnök.

Az újfajta eljárás bevezetésével az eltéréseket gyorsan, könnyen és egyszerűen tisztázhatják a vállalkozások, ami sokkal kényelmesebb a cégeknek is, hiszen így a NAV nem időigényes hatósági eljárással terheli őket − mondta.

 

Az első adategyeztetésekre még februárban sor kerül – közölte az elnök. Elmondta, hogy a vállalkozások támogatása, felkészülése érdekében az egyeztetések kampányszerűen, azonos típusú − a kockázatelemzők által feltárt − eltérésekre fókuszálnak, így például az áfabevallás és az online számla adatai közti eltérésre.

Vágujhelyi Ferenc kitért az elektronikus áfarendszer, az eÁFA előnyeire is. Amellett, hogy közvetlen hozzáférést biztosít a NAV rendelkezésére álló tranzakcióalapú adatokhoz, digitalizálja a bevallási folyamatot, a számlabefogadókat mentesíti plusz egy, az úgynevezett M-lapos adatszolgáltatás alól – sorolta az elnök, megjegyezve, hogy van még egy előnye: az eÁFA használatával az áfabevallást érintő adategyeztetési eljárás is elkerülhető.

Forrás: index.hu Kép: illusztráció