A taxisok és a mentők kisebb valószínűséggel halnak meg Alzheimer-kórban

 

Az Alzheimer-kór viszonylag ritka halálozási ok a mentősök és a taxisok körében. Ezt mutatja egy mostani amerikai tanulmány. Mindez nem igaz a buszvezetőkre. Mi lehet az oka? – írja a BR-24.de.

 

Becslések szerint 2019-ben körülbelül 55 millió demenciában szenvedő ember volt a világon. Bajorországban ez a szám 270 000 ember. Körülbelül 70 százalékuk nő. A mentőautósok vagy taxisok kisebb valószínűséggel halnak meg demenciában, például Alzheimer-kórban. Erre utalnak egy tanulmány eredményei, amely 2024. december 16-án jelent meg a British Medical Journalban (BMJ).

 

Úgy tűnik, hogy a térbeli gondolkodás megakadályozza az Alzheimer-kórt

Vishal Patel orvos és csapata a bostoni Harvard Medical Schoolról csaknem kilencmillió felnőtt halálesetet vizsgált meg. Az adatbázis 2020-2022 közötti halotti anyakönyvi kivonatok, amelyekben az elhunytak 443 különböző foglalkozását tüntették fel. Az emberek 3,88 százalékának halálát Alzheimer-kór okozta.

 

Azoknál az embereknél, akik mentősként dolgoztak, az arány lényegesen alacsonyabb, 0,74 százalék. A taxisok aránya is alacsony: 1,03 százalék.

A tanulmány kijelenti: “Ez a tendencia nem volt megfigyelhető más közlekedési szakmáknál, amelyek kevésbé támaszkodnak a valós idejű térbeli és navigációs feldolgozásra.” Ez azt jelenti, hogy például a hatás nem volt nyilvánvaló azoknál a pilótáknál vagy buszsofőröknél, akik meghatározott útvonalakat követnek. A kutatócsoport összefüggést gyanít azzal, hogy különösen a mentők és a taxisok vezetőinek kell térbeli elképzeléseket kidolgozniuk napi sok útvonalukon. Ez láthatóan jobban fenntartja a mentális teljesítményt, mint más szakmákban végzett erőfeszítés.

 

Az Alzheimer-kór az agy hippocampusából származik

Az agytréning elsősorban a hippokampuszról szól: ez az agy azon régióinak egyike, ahol az Alzheimer-kór kialakul. A hippocampus egyfajta ideiglenes tárolóhelyként működik az agyban. Ez azt jelenti, hogy az elnyelt információkat a pihenőidő alatt megszilárdítják, és tárolás céljából továbbítják az agy más területeire.

Gerd Kempermann orvos, a drezdai Német Neurodegeneratív Betegségek Központjától: “Agyunknak testmozgásra van szüksége ahhoz, hogy egészséges maradjon: a fizikai és szellemi gyakorlatok, valamint a stimuláció biztosítja, hogy fitt és aktív maradjon.” Jelenleg nincs gyógymód az Alzheimer-kórra, bár a kutatási erőfeszítések óriásiak.

 

Statisztikai kapcsolat az Alzheimer-kór és a munka között

A vizsgálati adatok elemzése statisztikai és nem okozati összefüggést mutat ki az Alzheimer-kór és az elhunytak korábbi szakmai helyzete között. Ezért nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni az okról és okozatról. “További kutatásra van szükség annak eldöntéséhez, hogy az ezekhez a munkákhoz szükséges térbeli kognitív munka befolyásolja-e az Alzheimer-kór miatti halálozás kockázatát, és hogy a kognitív tevékenységek potenciálisan megelőzhetők-e” – mondta Vishal Patel, a kutatás vezetője.

 

Az Alzheimer-kórt befolyásoló tényezők

2024. július 31-én a Lancet szaklap szakértői bizottsága 14 olyan tényezőt mutatott be, amelyek befolyásolják a demencia kialakulásának kockázatát. Ahhoz, hogy valamit tegyünk ellene, fontos például, hogy jól halljunk, vagy hallókészüléket használjunk, alacsony koleszterinszintünk legyen, ne dohányozzon és fizikailag aktív legyen. Az életmód tehát jelentős az Alzheimer-kórral kapcsolatban.

14 módosítható kockázati tényező felelős az összes demencia eset 49 százalékáért világszerte. A munka még nem tartozik a demencia kockázatát befolyásoló tényezők közé. A szakértői bizottság most tárgyal a szakmai szempontok listára vételéről – írja a portál.

Forrás: autoszektor.hu Kép: illusztráció