Ebben az időben a legfontosabb, hogy erre figyeljünk autózáskor

 

A borús, komor őszi napokon jobb ha nem bízzuk az automatikára a lámpák kezelését, mert a nappali menetfény a gyakorlatban, ilyen időben sokszor kevés lehet

 

A KRESZ szerint a forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani, de nem mindegy, hogyan tesszük ezt. A szabály elég egyértelműen van megfogalmazva:  „A kivilágítás kötelező módja a tompított fényszórók és a helyzetjelzők használata.”

 

A világítás most nagyon fontos

Tehát szürkülettől, illetve rossz látási viszonyok között, erősen csapadékos időben, esőben, hóban, illetve ködben az autókon a tompított világítást kell felkapcsolni. Ez pont azért is van így, mert nem minden autón, sőt a többségen nem világít együtt a nappali menetfény és a hátsó piros helyzetjelző fény. Így rossz látási viszonyok között, esős időben, akár csak szórványködben is be kell kapcsolni a tompított világítást, hogy a hátulról érkezők is hamarabb észlelhessék az előttük haladót.

 

Ezek utólag is felszerelhetők. A felszerelés szabályosságát az időszakos műszaki vizsgákon ellenőrzik. A felszerelésnél ellenőrzik a menetfények elhelyezését – minimum 25 cm, maximum 150 cm magasan lehetnek, az egymástól való távolságuk minimum 60 cm -, és a működését. Tompított fény kapcsolásakor vagy le kell kapcsolniuk, vagy alacsonyabb fényerőre kell váltaniuk. A lámpatestekben szerepelnie kell az európai jóváhagyási “E” jelnek, valamint az “RL” betűjelzésnek (running light).

Ködlámpát csak ködben!

Távolsági fényszórót lakott területen belül csak fényjelzés adására (fénykürt) lehet használni, lakott területen kívül pedig olyan forgalmi szituációkban, amikor annak használata nem zavarja a többi közlekedőt. A szabályozás mellett a használatot gyakorlatias szempontok is befolyásolják: például ködben nem jó a távolsági fényszóró, mert a fényét a köd visszaveri, így az autóból a sofőr nemhogy messzebb nem lát, de egy vakító “fényfalat” hoz létre maga előtt, ez veszélyes, kerülendő.

 

Ködben, illetve nagyon erős, zivatar-szerű esőben az első- hátsó ködlámpák felkapcsolása is indokolt. Nagyban megnövelik a jármű észlelhetőségét. Nagyon erős ködben a magasabban elhelyezkedő tompított világítás fényét a köd visszaverheti, fényfal szerű jelenség jöhet létre, amely korlátozza a látást.

Mikor a tompított világítás használata mellett kialakul az említett fényfal, akkor megoldás lehet, hogy a tompított világítást helyzetjelző fényre váltva, az első ködlámpákat használva haladjon az autó. Ugyanis a mélyebben elhelyezkedő ködlámpa képes bevilágítani a köd alá, így a fénye kisebb reflexióval távolabbi megvilágítást ad – persze ez nem mérhető a normál látási viszonyokhoz, de segít az óvatos előrehaladásban.

 

A ködös szakaszokról kiérve, mikor már nincs szükség a ködlámpákra, kapcsoljuk le azokat, hiszen zavarhatják a többi közlekedőt. Az első ködlámpák fénye inkább éjszaka zavaró a szembejövőknek, a felkapcsolva hagyott hátsók viszont nappali fényviszonyok között is is zavarják a mögöttes forgalmat. Ráadásul fényerejük miatt összetéveszthetők a féklámpával, illetve a féklámpa felvillanásának észlelését nehezítik, ez pedig balesetveszélyes.

Forrás: www.vezess.hu Kép, videó: Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság