Nagy változás jön az Ügyfélkapunál, gondban a könyvelők

 

Januártól jön a kétfaktoros hitelesítés az Ügyfélkapu rendszerében, a változásra azonban szakmai szervezetek szerint sem a társadalom, sem a könyvelők nincsenek felkészülve. Utóbbiak munkája gyakorlatilag megbénulhat, hiszen képtelenek lesznek intézni ügyfeleik ügyeit.

 

2025. január 16-tól jelentős változások lépnek életbe az Ügyfélkapu használatában Magyarországon. Ezentúl kizárólag kétfaktoros azonosítással lehet majd belépni, ami azt jelenti, hogy a felhasználónév és jelszó kombináció nem lesz elegendő. Az Ügyfélkapu+-ban a második faktort egy telefonos autentikátor alkalmazás által generált számkombináció jelenti majd, ám ennek használatához előbb a telefont (illetve az arra telepített autentikátort) egy QR-kód beolvasásával párosítani kell az állampolgár (ügyfél, felhasználó) fiókjához.

 

Ez a változás komoly nehézségeket okozhat a magyar társadalom számára, különösen azoknak, akik nem szoktak hozzá ilyen technikai megoldásokhoz – számol be a HVG.

 

 

Ellehetetlenül a könyvelők munkája

A könyvelőirodákat és az ügyfeleiket különösen érinti ez az átállás, mivel a jelenlegi gyakorlat szerint sok esetben egy ügyfélkapu-fiókot több munkatárs is használ. A kétfaktoros azonosítás miatt ez már nem lesz lehetséges, mivel az autentikátor által küldött kódok 30 mp alatt elavulnak. A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke, Ruszin Zsolt szerint a rendszer túl nagy terhet ró a könyvelőkre és ügyfeleikre, a jogszabályokat módosítani kellene.

Az ideális az lenne, ha a könyvelő- és adótanácsadó irodák az ügyvédi irodákhoz hasonlóan önálló jogi formát kapnának, és egyebek mellett fogadhatnának megbízásokat. Ezt az MKOE már többször kérte a jogalkotótól, de süket fülekre találtak.

 

A kétfaktoros azonosítás bevezetése miatt az is nehezebbé válik, hogy a könyvelők az ügyfelek nevében járjanak el, mivel nem tudnak belépni az ügyfeleik fiókjaiba. Ennek következtében jelentős adminisztrációs terhek és fennakadások várhatóak, különösen a kis- és középvállalkozások esetében. Az MKOE arra figyelmeztet, hogy ha nem tolják ki a határidőt, például augusztusig, akkor komoly problémák léphetnek fel, például az áfabevallások időben történő benyújtásával kapcsolatban.

Ruszin Zsolt szerint a jelenlegi kétfaktoros azonosítás QR-kódos megoldása elavult, és inkább a biometrikus azonosításra kellene áttérni, amely ujjlenyomat vagy más, biztonságosabb módszerek alkalmazásával történhetne. A digitális ügyintézési rendszerek fejlesztése és működése központi kérdés, azonban az MKOE állítása szerint a jogalkotók nem reagálnak a szakmai szervezetek észrevételeire. A kormány és az illetékes szervek erőltetik a kétfaktoros azonosítást, de annak hatékonyabb formáit, mint a biometrikus azonosítást, nem vezetik be.

Az új rendszer célja a biztonság növelése, hiszen az Ügyfélkapun keresztül egyre több állami ügy intézhető, beleértve a személyi igazolvány kiváltását is. Azonban a rendszer technikai részleteit és a felkészülési idő rövidségét kritika éri, hiszen sokan nincsenek felkészülve az új technológiákra, és az átállás hatalmas zavarokat okozhat a hétköznapi ügyintézésben.

 

Zakatol a webfejlesztés

Közben gőzerővel halad az államigazgatás online fejlesztése, legutóbb a Magyar Államkincstár fejlesztette tovább felületeit, és a befektetések még egyszerűbb kezelése érdekében több új funkcióval bővült a WebKincstár és MobilKincstár alkalmazás. Így már egyebek között lehetőség van rendszeres befektetési megbízások rögzítésére is, ez már csak azért is nagyon fontos, mert a Magyar Államkincstárnak 940 ezer értékpapírszámlával, illetve Start-számlával rendelkező ügyfele van.

Forrás: haszon.hu  Kép: illusztráció