A világ számos országában sárgák a taxik, de vajon hogyan lett szinte szabvány ez a szín? Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjából kiderül.
A taxik rövid története
A taxi ötlete már a 17. század elején létezett, de akkoriban ez még lóvontatású, bérelhető kocsikat jelentett. A maihoz hasonló, modern taxi először 1897-ben Londonban bukkant fel, ami ráadásul elektromos volt. Ugyanebben az évben Stuttgartban már olyan benzinmotoros Daimler taxi közlekedett, amelyben a Friedrich Wilhelm Gustav Bruhn és két társa által feltalált taxaméter, azaz a fuvardíjat mutató taxióra működött. Érdekesség, hogy a taxaméter szóból alakult ki a taxi mint személyszállítási szolgáltatás elnevezése. A következő években Párizsban, Londonban és New Yorkban is megjelentek a hasonló taxik, Budapesten pedig több mint 110 évvel ezelőtt, 1913-ban kezdődött a taxizás.
A feleség javasolta a sárgát
Amikor a 20. század elején Albert Rockwell és a felesége Európában utazgattak, felfigyeltek arra, hogy a városokban milyen fontos szerepet játszik a taxis közlekedés. Ezért a férfi elhatározta, hogy saját céget alapít Amerikában. Rockwell taxis vállalkozása 1908-ban indult, és a felesége, Nettie javasolta, hogy a flotta autóit fessék a kedvenc színére – sárgára -, mert az feltűnő lenne. 1910-re a járművek „sárga taxi” néven váltak ismertté New Yorkban, a vállakozó pedig társaival 1912-ben megalapította a Yellow Taxicab Company nevű céget, ami nagyjából annyit jelent: Sárga Taxi Társaság.
A vállalat még jogi lépéseket is tett annak érdekében, hogy megtarthassák maguknak a jellegzetes sárga színt. A bíróság azonban úgy döntött: nem lehet korlátozni, hogy a többi taxis sárgára fesse az autóját, ugyanakkor nem sugallhatják azt, hogy a Yellow Taxicab Co. üzemelteti őket. Így aztán néhány esetben mégis megtiltották másoknak, hogy a megkülönböztető sárga színt használják.
Egyetemi tanulmány adta az ötletet
Bár időben Rockwell sárga taxijai hamarabb jelentek meg az utakon, a szín széles körű elterjedése John Hertz nevéhez fűződik (az ő neve sokaknak ismerősen csenghet a világ számos pontján működő autókölcsönző miatt). Hertz 1907-ben vágott bele a taxis vállalkozásba Chicagóban, és nagyon sikeres volt. Állítólag olvasta a Chicagói Egyetem egyik tanulmányát, amely szerint a messziről legjobban látható szín a sárga egy kis vörössel keverve. Saját taxikat kezdett gyártani, és 40 autóval létrehozta a chicagói székhelyű Yellow Cab Company céget 1915-ben. Minden autóját sárgára festette, amely végül taxisárga néven vált ismertté, és ahogy további városokat hódított meg, a szín iparági trenddé vált.
New Yorkban 1967 óta előírás, hogy sárgák legyenek a taxik, Budapesten, 2013-tól, a fix tarifa bevezetésével együtt döntöttek az egységes sárga színről. A világon sok országban sárgák a taxik, de például London híres a fekete taxikról.
Hogyan számolják a viteldíjat?
Budapesten régebben taxitársaságonként eltérő volt a tarifa, csak a maximális ár volt meghatározva. 2013-ban vezették be a rögzített, hatósági árat a fővárosban, vagyis meghatározott árak alapján számítják ki a viteldíjat. Az utasok szempontjából ez azt jelenti, hogy mindegyik taxi ugyanannyiért fuvarozza az embereket. A fix díjak azóta többször változtak, legutóbb éppen egy éve, 2023 márciusában emelkedtek.
Jelenleg így néznek ki a taxis tarifák Budapesten:
De hogyan számolják ki, hogy mennyit fizet a végén az utas?
Az alapdíj azt jelenti, hogy amikor az utas beszáll a taxiba, elindul a taxióra, de nem nulláról, hanem 1100 forintról. Ez vehetjük afféle kiszállási díjnak is, a lényeg, hogy ez minden utazásnál ugyanannyi.
A kilométerdíjat a megtett út alapján számolják, és értelemszerűen attól függ, hogy milyen messzire szeretnénk utazni. Ha például a Blaha Lujza térről taxizunk a ferihegyi Liszt Ferenc repülőtérre, az nagyjából 20 kilométer, vagyis 20×440 forint, azaz 8800 forint lesz a kilométerdíj.
A percdíjat csak akkor számolják fel, ha a taxi 15 kilométer/óránál lassabban halad vagy áll. Ez történik piros lámpánál, sűrű forgalomban, dugóban. Ha az autó 15 kilométer óránál gyorsabban megy, akkor csak a kilométerdíj pörög, ha lassabban, akkor csak a percdíj.
Akkor lássuk az egészet egyben! Az alapdíj (1100 forint), a 20 kilométerért fizetendő kilométerdíj (8800 forint), és – ha mondjuk 7 percet araszolt vagy állt a taxi – a percdíj (770 forint) összesen 10 670 forint, ennyi lesz leegyszerűsítve az elképzelt utazás teljes ára – ami a gyakorlatban lehet több és kevesebb is. Fontos tudni, hogy egyéb költséget a taxis nem számíthat fel, és a pontos viteldíjat mindig a taxióra mutatja.
És azt tudod, mikor lehet leinteni egy taxit az utcán? Akkor, ha világít a taxi felirat a tetején – ezért hívják ezt a feliratot szabadjelzőnek –, így mutatják, hogy nem szállítanak utast.
Forrás: autoszektor.hu Kép: illusztráció
Csaknem két hónapra hétköznaponként is megnyílik a Pesti alsó rakpart. A mozogni és kikapcsolódni vágyók…
Folytatódik a nagykörúti villamosvonal modernizálása: a korábbi terveknek megfelelően idén nyáron a Szent István körúti,…
Nem árulunk el újat azzal, hogy aki B osztályú vezetői engedélyt, azaz a köznyelvben B…
Komoly döntés előtt állnak azok, akik új autó vásárlását fontolgatják, de a használt piacról is…
Tisztelt Kollégáim! Ez úton tudhatom veletek, hogy Kanell István kollégánk, hosszan tartó betegséget követően, május…
Egy éve, 2024 júniusában, nyolc év szünet után hatalmas akciókkal tért vissza az Uber Budapestre. Előbb ingyenes…