Nyílt levél

Tisztelt Szerkesztőség!

 

A portfolio.hu portálon 2023. július 24-én megjelent „Napra pontosan 7 éve állt le az Uber – Mi áll a Bolt elleni támadás mögött?” https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230724/napra-pontosan-7-eve-allt-le-az-uber-mi-all-a-bolt-elleni-tamadas-mogott-629591  c. cikkre válaszképpen.

 

A cikk bemutatja a Bolt HTX Kft. és versenytársai árbevételében és profitabilitásában rejlő különbségeket, majd mintegy következtetésként rögzíti, hogy „a Bolt valamit nagyon jól csinál, ha ugyanazon a piacon a bevétele negyedét meg tudja tartani adózás után, míg vetélytársai ennél sokkal rosszabb arányt tudnak felmutatni”.

Ezen sommás kijelentés árnyalásához azért érdemes kissé részletesebben értékelni a közzétett számokat, valamint a vonatkozó jogszabályi hátteret.

Kétségtelen, hogy a Bolt egyre jelentősebb szereplőjévé vált a fővárosi taxis piacnak. Vélhetően ebben szerepet kapott az a kreatív megközelítés is, amellyel az áfát kezelték (vagyis hogy azt nem hárították át és nem fizettették meg közvetlenül a taxisokkal, hanem könnyedén rájuk bízták annak rendezését a magyar adóhatósággal), amint arról az elmúlt napokban már a sajtóban olvasni lehetett. Feltételezhető, hogy e nélkül a látszólagos vonzóerő nélkül jóval lassabb lett volna a piaci térfoglalás – mindenesetre e körben az adóhatóság vizsgálata várhatóan visszamenőlegesen is tisztázni fogja az érintett taxisok és a cég helyzetét.

 

A bevételek és költségek viszonyulása ugyanakkor e kreativitás másik oldalát is jól megmutatja. A bevételi oldalon az eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből az látszik, hogy a bevételek 97%-a szolgáltatásexportból származik, de hogy ez pontosan hogyan oszlik meg az egyes tevékenységek között, az már nem (míg pl. a Főtaxi a számviteli törvény előírásainak megfelelően ezt a kiegészítő mellékletben egyértelműen közli). Miután a Bolt HTX a magyar diszpécserszolgálati engedélye alapján magyar személytaxi-szolgáltatóknak közvetít ki személyszállítási megrendeléseket, így a 2,85 milliárd forint (nettó) összegű szolgáltatásexport legalábbis nem szokványos.

 

A legnagyobb különbség az összbevételben a Bolt és versenytársai között, hogy miközben a taxisok felé érvényesített árszínvonal nagyjából azonos, a Boltnak áfa mentesen van annyi bevétele egy taxisra vetítve, mint a versenytársaknak áfával együtt. Ha a 2,85 milliárdra vetítjük az áfát, a Boltnak ebből mintegy 600 millió forint összegű áfát kellett volna fizetnie – ez esetben a bevételi különbség rögtön összezsugorodik. Ezt az adókülönbözetet, most úgy tűnik, a Bolt taxisoknak kell megfizetniük visszamenőleg több évre, a bírságokkal együtt.

 

A költségek oldalán ugyancsak látszik, hogy az anyagjellegű ráfordítások zöme (76%-a) import, amelyre ugyancsak nehéz magyarázatot találni, mindenesetre a kiegészítő melléklet ezt nem teszi meg a szolgáltatások bemutatásánál sem; bár feltételezhető, hogy az importszolgáltatások (pusztán a többi tétel alacsony értékénél fogva) túlnyomórészt a külön be nem mutatott egyéb szolgáltatások (400 MFt) és a reklám (882 MFt) között találhatóak (kérdés persze, hogy egy budapesti taxiszolgáltatást miért kell ennyiért külföldön reklámozni).

 

A személyi ráfordítások és a foglalkoztatotti létszám vizsgálata alapján szembeötlő, hogy a Bolt 18 alkalmazottal működik, míg a Főtaxi 62, az ezeknél már jóval kisebb City Taxi 44, a 6×6 Taxi pedig 34 munkavállalót foglalkoztat. Az utóbbi számok magyarázata az, hogy a magyar jogi szabályozás minden diszpécserszolgálat részére kötelezően előírja, hogy tudnia kell fogadnia (az applikáción kívül) „a telefonon, faxon, e-mailben, levélben […] érkező megrendeléseket” is, amely egyébként (mint látható, legalábbis elvben) szükséges az engedély megadásához is – ehhez pedig szükség van a jelentősebb munkavállalói létszámra. Nos, próbáljon valaki Bolt taxit telefonon rendelni.

 

Ha a külföldön megszerzett bevételeket és a külföldre fizetett szolgáltatásokat figyelembe vesszük, és a személyi ráfordításokat is bevesszük a képletbe, jól látható lesz, hogy mi az a „valami”, amit a Bolt „nagyon jól csinál” – az engedélyezett tevékenységét nem gyakorolja, hanem a pénzforgalmával együtt kiszervezi külföldre (amely által a tevékenységet ténylegesen a megkövetelt engedéllyel nem rendelkező partnere végzi), így jelentős mértékben kivonja azt a hazai hatóságok (és persze a sajtó) szeme elől. Ennek jogszerűségét nem tisztünk megítélni – de a bemutatott tények legalábbis óvatosságra intenek minden sommás összehasonlítással kapcsolatban, még egy gazdasági újság esetében is.

2023. 07. 29.

Metál Zoltá elnök

Országos taxis Szövetség