Ez egy sufnituning megoldás, ehelyett kompromisszumra van szükség – mondta Ajtay Szilárd a Magyar Autóklub képviseletében azon a kerekasztal-beszélgetésen, amit a BKK a Balázs Mór Klub keretében szervezett a Lánchíd forgalmi rendjéről.
A BKK május elején tette közzé jelentését: a vállalat azt javasolta, hogy tartsák fenn a Lánchíd jelenlegi forgalmi rendjét, azaz, hogy csak buszok, taxik és egyéb mikromobilitási eszközök (bicikli, roller) hajthassanak fel a hídra, autók nem.
A BKK javaslatát Karácsony Gergely főpolgármester támogatja, azonban erről nem ő, hanem a „Budapesti Lakógyűlésen” résztvevők dönthetnek majd. A mostani vitán a Magyar Autóklub és a BKK mellett ,a Levegő Munkacsoport, a Budapest Közút, a Magyar Kerékpárosklub és az Országos Taxis Szövetség vitázott. A többség támogatja a mostani forgalmi rendet, de az Autóklub szerint nem megoldás, ezért arra biztatják az embereket, hogy szavazzanak a Lánchíd korábbi forgalmi rendje mellett.
A beszélgetésen a Kerékpárosklub elnöke, Kürti Gábor kiemelte azt a célt, hogy egy olyan hidat képzelnek el, ami 2030-ra 10 ezer biciklist képes átengedni. Ehhez szerinte a mostani forgalmi rend egy jó lépés. Elmondta, hogy ezen a nyáron már ötezer feletti „csúcsnapokra” számítanak, így pár év alatt elérhető a tízezres szám. Nekik a jelenlegi renddel az a problémájuk, hogy a hídon az autósok 99 százaléka előz, ami szabálytalan és veszélyes is – ezen változtatnának.
Az Autóklub képviseletében Ajtay Szilárd arról beszélt, hogy ők tarifális eszközökkel érnének el, hogy egy „élhetőbb, egészségesebb városban” éljünk. Szerintük az nem jó megoldás, hogy kiszorítják a forgalmat majd megvárják még eléri hatását az intézkedés. Jó tarifális eszköznek tartják például a parkolási díj emelését, ami például csökkentett a város zsúfoltságán. Hozzátette: „Jelenleg Budapest a legautózhatóbb város Európában, de ennek nincs köze a Lánchídhoz, ennek hátterében az infláció áll.”
Az Autóklub ezért azt mondja, hogy „okos kompromisszum” kell, azonban azt is elfogadják, hogy a 2019-es forgalmi rend nem megoldás, de a BKK által vázolt javaslatok rosszak. „Ez egy sufnituning megoldás, Európában ilyen nincs, csak 200-300 éves hidakon” – mondta. Kiemelte, hogy Budapesten eleve kevés a híd a hasonló adottságú városokhoz képest, most ezen a helyzeten rontanának tovább.
Javaslatukban ők átengednék például a környező kerületek (V. és I.) lakosait. A „bátrabb” bicikliseket felengednék az útpályára, az egyik gyalogos járdára (északi) pedig a kevésbé bátor bicikliseket. A Magyar Autóklub arra biztat mindenkit, hogy a Lakógyűlésen igennel szavazzanak, azaz engedjék vissza az autókat. Ezután egy okosabb, kompromisszumos megoldást hoznának létre több szakmai szervezetekkel.
„Azt gondoljuk, hogy egy független szakmai testület véleménye innen nagyon hiányzik.” – mondta.
Metál Zoltán az Országos Taxis Szövetség elnöke arról beszélt, hogy nekik pozitívak a tapasztalataik a tesztidőszakról. „A gépjárművek abszolút hasznosan kitöltik a hidat” – mondta. Ők örömmel látják, hogy egyre több a busz a hídon, de azt szerintük nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bizonyos tereken a taxik és a biciklisek is egy káoszba érkeznek, ilyen például a Deák tér. Kiemelte, hogy a Szabadság híd, illetve a Károly körút is nagyon terhelt: „Aki betéved a Kálvin tér környékére az egy napi hideg élelemmel készüljön”.
A Budapest Közút műszaki vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a budapesti Duna hidak 90 százalékán torlódásmentesen át lehet kelni, emellett a biciklisek a hidak jelentős részén biztonságosan tudnak áthajtani – van ahol félmegoldás van, ilyen a Szabadság híd, ahol a járdán lehet közlekedni. Biciklis szempontból kivétel a Lánchíd, ahol a bicikliseknek autósok között vagy a szűk járdán kellett közlekednie. Szabó Gábor szerint a Lánchídnak gyalogos barátabbá kell válnia, és mivel a járdát nem sikerül a felújítás után sem kiszélesíteni, azt kell elérni, hogy a kerékpárosok ne a járdán keljenek át – ehhez jó megoldás lehet a mostani rendszer véglegesítése. Szerinte az Autóklub azon javaslata, hogy csak kerületi lakosokat engedjenek át ellenőrizhetetlen lenne.
A Levegő Munkacsoport is egyetért a BKK javaslatával: Szegő Judit szerint egy élhetőbb belvároshoz ez hozzátartozik, mindenképpen csökkenteni kell az autók számát is a fővárosban. „Meg kell adni a lehetőséget a mikromobilitási eszközt használóknak is, hogy biztonságosan és szabályosan közlekedhessenek a városban” – mondta.
A Budapest Közút szakembere Szabó Gábor azt mondta, hogy a Lánchíd 2,10 méteres járdáján, ilyen akadályok mellett nem lehet egyetlen kerékpársávot sem kijelölni, mert az nem biztonságos.
Az autóklubos Ajtay Szilárd szerint viszont, ha az egyik járdára felengednék a bicikliseket abból nem lenne baj, mert például a családosok mennének fel, a többiek az úttesten közlekednének. Hozzátette: javaslatuk szerint csak a gyalogosnak kellene kitenni egy táblát, hogy az egyik járdán számítson biciklisre, de ha ezt el akarja kerülni mehet a másik oldalon. Ajtay szerint a város már tele van olyan hidakkal, amik tömegközlekedési tengelyként funkcionálnak, ráadásul ő úgy gondolja, hogy az új buszjáratokkal csak másik vonalakról szívnak el utasokat. „Most azért csinálunk még egy buszos hidat, hogy átmehessenek rajta a biciklisek?” – kérdezte.
A BKK mobilitásfejlesztési igazgatója, Bodor Ádám szerint ha nincsenek dugók a hídon, még több fejlesztést tudnak végrehajtani – például troliközlekedés – így pedig többen is választanak alternatív szolgáltatást. Az új buszvonalak kialakításakor pedig figyeltek arra, hogy olyan járatokat hozzanak létre, amik még nincsenek lefedve.
Kürti Gábor, a Kerékpáros Klub elnöke a vita végén elmondta, hogy rövid időn belül elkezdett növekedni a kerékpározók száma a Lánchídon, így csak idő kérdése, hogy a fix, bevett utak közé ez a szakasz is beépüljön. Hozzátette: a budai és a pesti kerékpáros hálózat nem ér össze, ezért is fontos a Lánchíd.
Szegő Judit (Levegő Munkacsoport) azt javasolta, hogy mindenki szavazzon a Lakógyűlésen, és a mostani rendre voksoljanak.
Metál Zoltán (Országos Taxis Szövetség) elnöke azt mondta, hogy nem szerencsés, hogy a Lakógyűlés négy kérdéséből három politikai. „Nem jó, hogy összevonnak politikai és szakmai kérdéseket.”
Bodor Ádám (BKK) arról beszélt, hogy kisebb változásokat a szavazás lezárása után is lehet majd csinálni a hídon, illetve a hídvám, azaz az útdíj kérdését szerinte még megéri kibeszélni a jövőben.
A Lánchíd járdáját és környezetét 2021 márciusában zárták le, útpályáját néhány hónappal később, júniusban. Hogy milyen jelek kerülnek fel, milyen járművek hajthatnak a hídra, erről ebben a cikkben olvashat részletesen. Arról pedig, hogy miért lenne óriási hiba visszaengedni rá az autóforgalmat, ebben a cikkben fejtette ki álláspontját a Kerékpárosklub. A híd felújításának áráról 2020. december 20-án döntöttek, a felújítás alatt egyszer a helyszínre mehettünk, amikor kiderült, tízvödörnyi lakatot szedtek le a hídról.
Forrás: telex.hu Kép: illusztráció
Ideális esetben pontosan tudjuk, mik azok a felszerelések, amiket magunknál kell tartani, ha autóba ülünk.…
Ismét a Fővárosi Közgyűlés napján. Taxis demonstráció közepette tartja szerdai ülését a Fővárosi Közgyűlés –…
Továbbra is dinamikus kereslet tapasztalható a hazai használtautó-piacon, különösen az elektromos és hibrid modellek iránt.…
De miért? A közúti balesetekben elhunytak száma világszerte évente nagyjából 1,19 millió főre tehető, ami azt…
Valós fogyasztási és kibocsátási adatok mutatják, hogy konnektoros hibridekkel alig spórolnak benzint az autósok, a…
Az Európai Parlament képviselői támogatják a jogosítványok uniós szabályozásának reformját. Mutatjuk, milyen változások jönnek! Az…