Havi járulékbevallás – alapvető változások!

Mindjárt az elején szögezzük le: nem mindenkinek havi a járulékbevallása. A jogszabály szerint csak a tételesen adózó egyéni vállalkozóknak kell továbbra is minden hónapban – a tárgyhónapot követő hó 12.-ig – beküldenie járulékbevallását. Az átalányadózók – függetlenül attól, hogy főállásban, vagy munkaviszony mellett végzik tevékenységüket – negyedéves járulékbevallásra kötelezettek. Nyugdíj melletti vállalkozóknak és katásoknak nem kell ezt a bevallást beküldeni.

 

 

Értem én, hogy a ritkább bevallási periódussal kedvezni akart a jogalkotó mind a vállalkozóknak, mind a könyvelőknek, de szerintem nem sikerült. A bevallást ugyan nem havonta, hanem negyedévenként kell beküldeni, de a kitöltésére fordított idő a havi bevallás háromszorosa lett (az eddigi tapasztalatok alapján).

Aki önmaga szeretne nekifutni, először mindenképpen olvassa el a kitöltési útmutatót, „csak” 77 oldal. Ha a ránk nem vonatkozó részeket kihagyjuk, akkor is megvan vagy 50…

A bevallási nyomtatvány száma továbbra is 58-as, vagyis erre az évre vonatkoztatva 2358-as (hogy ezek a sorszámok honnan erednek, az számomra rejtély: az szja bevallás pld. 53-as, az áfa bevallás 65-ös, könyörgöm miért???).

 

Tehát a 2358-as számú nyomtatvány. A főlapon nem túl sok újdonságot találunk, ami viszont új, az lényeges is! A B blokkban továbbra is a személyünkre vonatkozó azonosító adatokat kell feltüntetni, a C blokkban viszont az eddigi havi helyett a negyedéves időszakot (itt, és a továbbiakban is kizárólag az átalányadózókra vonatkozó előírásokat részletezem). A bevallás gyakorisága kockában az eddigi H betű (havi) helyett az N betűt (negyedéves) kell jelölni. A D blokkban is van változás, eddig csak azt kellett itt jelölnünk hogy egyéni vállalkozók vagyunk, most külön kocka jelzi a tételes és az átalányadós státuszt (a Nyilatkozat oldalra a végén kerítünk sort).

A továbbiakban se próbáljuk rutinból kitölteni a nyomtatványt, ugyanis az eddig használt 01-01 fül most a tételes adózók adatainak beírására szolgál. Átalányadósként az AT-01, AT-02 és AT-03 fül az, amit ki kell töltenünk. Ugorjunk is az AT-01-re. Talán itt van a legkevesebb változás, mindössze a kedvezmények sora növekedett (25 év alattiak kedvezménye, 30 év alatti anyák kedvezménye). Az A és a B blokk kitöltési logikája az eddigiekhez hasonló, a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 1,125-el felszorzott része, a TB járulék alapja pedig a minimálbér. Az összeget a következők szerint alakulnak:

• Szocho alapja 232.000 Ft x 1,125 = 261.000 Ft, az adó összege ennek 13%-a,  33.930 Ft
• TB járulék alapja 232.000 Ft, összege ennek 18,5%-a, 42.920 Ft

Az AT-02 és AT-03 lapok értelemszerűen a negyedév további hónapjaira vonatkoznak, kitöltési logikájuk ugyanaz, mint az elsőé. Táppénzes állományt továbbra is figyelembe lehet venni, időtartamát a 02-es lapon jelöljük.

Na és most ugorjunk vissza a 2358/NY lapra. Itt elviekben be kell írnunk az átalányadó alapján számított tényleges jövedelmet. Nem a minimálbért, hanem az elért tényleges jövedelmet. Ez szolgálja ugyanis azt a célt, hogy jövedelmünk kedvezményes, adómentes részét számítani, követni tudjuk. Megfogalmazása olyan „szép” a kitöltési útmutatóban, hogy egy az egyben idemásolom:

„21. sor: Átalányban megállapított jövedelem negyedéves összegéből az adómentes rész Ebben a sorban az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó negyedéves jövedelmének az adómentes részét írja be. Az Szja tv. szerint adómentes az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része, azaz 1 392 000 Ft. Ez az összeg nem lehet nagyobb a 20. sorban feltüntetett jövedelemnél. Az adómentes rész az év egészére vonatkozik, tehát a négy negyedév 21. sorainak összege összesen nem lehet több 1 392 000 Ft-nál. 22. sor: Átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem negyedéves összege Ebben a sorban a 20. sorból a 21. sor kivonása után fennmaradt összeg szerepel, legalább nulla forint.”

Érted? Nem érted? Én sem! De dolgozom rajta… Valószínűleg a jogalkotó is tisztában volt azzal, hogy nem mindenkinek fog sikerülni ezeket a rovatokat azonnal helyesen kitölteni, mert hiányában nem hibát, csak figyelmeztetést jelez a program, tehát be lehet küldeni. Hogy a feldolgozásnál is így lesz-e, azt még várjuk ki…

 

Következtetések:

• Ne hagyjuk utolsó napra a bevallás kitöltését (főleg akinek nem csak egy darabbal kell bíbelődnie)
• Kénytelenek leszünk előbb utóbb a naprakész, vagy legalábbis „negyedévrekész” könyvelést elérni, amennyiben a tényleges bevételt és jövedelmet fel kell tüntetni ebben a bevallásban.

Érdekes lesz tapasztalni, hogy a könyvelőknek hogy sikerül majd a negyedévet követő 12 napon belül lekönyvelniük három hónap anyagát főleg úgy, hogy esetleg száz, vagy még több vállalkozóért felelnek…

-oli-