Az elektromos autóknál is trükköznek a kilométerórával

A használtautó-piacon tapasztalható átláthatatlanság jelensége az elektromos gépjárművek egyre nagyobb elterjedésével sem változott. Sokan elektromos autókra váltanak a károsanyag-kibocsátás, illetve az üzemeltetési és karbantartási költségek csökkentése érdekében, ám a carVertical kutatásai szerint a különféle csalások, beleértve a kilométeróra-visszatekerést, az elektromos gépjárműveket is érintik – írta meg a 24.hu .

 

Az elektromos autók kilométerórája is visszatekerhető

A jövő egyértelműen az elektromos autóké, egyre többen részesítik előnyben a szén-dioxid-semleges és csendes vezetést a fosszilis üzemanyaggal működő, zajos motorokkal szemben. Annak ellenére, hogy a kormányok fokozatosan mérsékelik az elektromos gépjárművek után járó előnyöket, ezeket az autókat mégis sokkal könnyebb karbantartani, továbbá technológiailag is jóval fejlettebbek, mint a dízel- és benzinmotoros társaik.

Azonban az elektromos autók futásteljesítménye is manipulálható, mivel ezekben a gépjárművekben ugyanolyan digitális kilométer-számlálót használnak, mint a fosszilis-üzemanyagot használó társaikban. Sőt, a digitális kilométer-számlálót valójában sokkal könnyebb manipulálni, mint a régebbi járművekben található mechanikus mérőket.

Az autótörténetet vizsgáló cég adatai szerint Európában a gépkocsiállomány 15,6 százalékának módosították a kilométeróra-állását.

A hamisított futásteljesítményű elektromos autók aránya is hasonló. Az összes elektromos gépjármű 13,4 százalékánál tekerték vissza a kilométeróra-számlálót. Ez a tanulmány rámutat, hogy a használt elektromos, illetve fosszilis üzemanyaggal működő járművek vásárlóinak közel azonos kockázattal kell számolniuk a futásteljesítmény-csalások terén.

 

10-ből 4 elektromos autó sérült már meg balesetben

Európában minden második használt gépjárműnek volt már balesete, a használt elektromos autók 43,6 százaléka tört össze balesetben, ami közel ugyanannyi káreseményt jelent az elektromos járművek esetében, mint a hagyományos társaiknál. Sőt, mivel ezeket az elektromos autókat többnyire városi ingázók használják, a balesetek száma a járműpark elöregedésével várhatóan növekedni fog.

A kisebb-nagyobb közlekedési balesetek következtében deformálódhat az alváz és a hajtáslánc is, ami idő előtti korrózióhoz és az akkumulátor károsodásához vezethet. Az autón keletkezett károk nagy része javítható, ugyanakkor a megsérült akkumulátorokat tűzvédelmi okokból kifolyólag cserélni kell. Ezek az új akkumulátor-csomagok rendkívül költségesek, ezért van olyan tulajdonos, aki inkább „törésmentesként” próbálja eladni a valójában balesetben érintett autóját.

 

A visszatekert kilométeróra az akkumulátor állapotnál is félrevezető

A valós kilométeróra-állás alapján felmérhető az autó tényleges állapota. A legtöbb elektromos járműgyártó legalább 100 000 km futásgaranciát vállal az akkumulátorokra, jellemzően azonban ezek 320 000km-nél is tovább bírják.

Meghatározható az akkumulátorok állapota, ha ismerjük a jármű valódi futásteljesítményét. Nem hagyatkozhatunk kizárólag az autó kilométeróra-állására, mert az lehet, hogy hamis, emellett az akkumulátor üzemidejét figyelő rendszer is visszaállítható. Ezeket a valótlan értékeket a csalók percek alatt beállítják, úgyhogy további óvintézkedéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a megvételre kiszemelt autó esetben biztosra menjünk.

Attól függően, hogy mennyi a kapacitása, az akkumulátorcsere több tízezer euróba, vagy akár a gépkocsi értékének a felébe is kerülhet. Ez a legdrágább alkatrész az elektromos autókban, annak ellenére, hogy az elektromos autók fenntartási költsége még mindig jóval a belső égésű motorral felszerelt járműveké alatt van – hívta fel a figyelmet a cég kommunikációs vezetője, Matas Buzelis.

 

A haszon az első

Egy jó darabig még nem várhatjuk szerinte, hogy a kilométeróra-csalás megszűnik, hiszen a használt autókat értékesítők nagyobb haszonra tehetnek szert a futásteljesítmény meghamisításával. Az erre szakosodott csalók gyorsan alkalmazkodnak a modern autókat kiszolgáló új technológiákhoz, úgyhogy a jelenlegi trendek szerint a flották villamosítása egyelőre nem oldja meg ezt a problémát.

Fontosnak tartom eloszlatni a legfőbb félreértést – tette hozzá Buzelis. Sokan gondolják, hogy a kártörténeti jelentéseinkben saját adatainkat közöljük, de ez nem így van. Kijelentette, az alvázszám megadásával a rendszerük több száz adatbázissal lép kapcsolatba, amelyek különböző intézményekhez tartoznak, mint biztosítók vagy rendészeti szervek. Az oldal ezekből a jelentésekből készíti automatikusan a jelentést, kizárólag olyan adatokat tartalmazva, amelyet a nemzetközi adatbázisokban talált – biztosított.

Buzelis szerint a kelet-európai országokban különösen nagy az átláthatósági probléma, mert ezekben az országokban sok autót Nyugat-Európa vagy az Egyesült Államok országaiból importálnak, és az importált autók sokkal nagyobb százalékában fordul elő visszatekert kilométeróra, mint a hazai járműveknél.

Forrás: 24.hu Kép: illusztráció