…szóval ott tartottunk legutóbb, hogy Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség tarifaemelést pedzegetett, amit részben az üzemanyagárakkal indokolt.
Akkor kiszámoltuk: önmagában az, hogy a hatósági áras benzintől (a lakosság többi részéhez hasonlóan) elestek a taxisok, mindössze mintegy 20 forintnyi tarifaemelést indokolna, a másik indoként hozott magas inflációt pedig maguk a taxisok is fűtötték a legutóbbi tarifaemelésükkel.
Ugyanakkor szöget ütött a fejünkbe, hogy vajon mennyire számít drágának a magyar fővárosban a taxi a szomszédainkhoz képest.
Így a Numbeo nevű árösszehasonlító oldalt hívtuk segítségül, hogy megnézzük, mennyit kóstál egy ugyanakkora út Budapesten, Bécsben, Pozsonyban, Kijevben, Bukarestben, Belgrádban, Zágrábban és Ljubjanában. Sokféle módszerrel lehetne összehasonlítani a tarifákat, de nézzük meg először, hogy számszerűen hogyan alakulnak ezek.
Taxizás: népszokás vagy luxus?
Egy körülbelül 3 kilométeres út a Főtaxi kalkulátora szerint (a budai Szent Angéla Gimnáziumtól a Szent János Kórházig normál, déli hétköznapi forgalomban) 2300-2700 forintot kóstál.
Nominálisan a 2500 forintos magyar tarifa a felsőközép-kategóriában, egészen konkrétan euróhasználó szomszédaink dobogóján helyezkedik el, a ljubjanai (2080) és a pozsonyi (2870) árak között, messze lemaradva az aranyérmes bécsitől (3700).
Ennél érdekesebb azonban, hogy mennyire viseli meg az ember pénztárcáját egy-egy ilyen út; ehhez az egyes országok nettó átlagfizetéseit hívtuk segítségével, és nemes egyszerűséggel elosztottuk vele a Numbeo számait.
A nettó átlagkereset Magyarországon legutóbb mindenestül havi 347 ezer forint volt, vagyis 138 ilyen 3 kilométeres út telne ki egy átlagos magyar fizetésből.
Mennyi az annyi?
S ha a többi ország átlagfizetéseit hasonlítjuk egy-egy taxiút árához, már jóval kellemetlenebb képet kapunk, mint a puszta áraknál.
A felhasznált adatok alapján tehát kijelenthetjük, hogy az összes szomszéd állam fővárosához képest Budapesten a legdrágább taxiba szállni.
A legszembeszökőbb, hogy ez igaz a jóval szegényebb Szerbiára és a jóval gazdagabb Ausztriára is, vagyis a budapesti taxizás objektíve drága és kész; Bukarestben csaknem háromszor, Bécsben kétszer annyit taxizhatunk a helyi átlagbérből.
Nagyon fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a hatósági ár, mint olyan, a legtöbb szomszédunknál nem létezik. Az árat rendszerint a szolgáltató szabja meg, amelyikhez a taxisofőr csapódik (ennek is sokféle fajtája van az egyszerűbb alkalmazotti jogviszonytól a teljes franchise-együttműködésekig); ezek az árak a találomra kiválasztott ljubjanai mezőnyben például nagyságrendekkel nem térnek el egymástól.
Emellett a legtöbb helyen a taxisokkal szemben támasztott követelmények is jóval lazábbnak tűnnek például a járművek állapotát illetőleg, mint Budapesten: aki ült már belgrádi vagy bukaresti taxiban, tudja, miről van szó.
Vagyis ha eggyel jóhiszeműbben fogalmazunk, azt is mondhatjuk: a többi fővárossal szemben Budapesten a taxizás prémium szolgáltatás, és ennek megfelelően árazták is be eddig is.
Hát még ezután…
Forrás: mandiner.hu kép: illusztráció
Március 31-én lejárt a kötelező kamarai hozzájárulás befizetésének határideje, amely évente 5000 forintot jelent a…
Április 2-től újabb parkolási övezet vált fizetőssé, ahol reggel 8 órától este 6 óráig kell…
Megjelent a Magyar Közlönyben az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának…
Az izraeli miniszterelnök látogatása miatt 2025. április 6-ig megváltozik a forgalmi rend. A Budapesti Rendőr-főkapitányság…
Hatályba lépett az e-pénztárgépekről szóló rendelet. Keddtől hatályos az e-pénztárgépekről szóló rendelet, amely jelentősen átalakíthatja a…
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának minden vállalkozó, vállalkozás köteles éves regisztrációs díjat fizetni. A díj…